Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

23 inkább kérkedésre, mint haszonra való, de téli időben bőrrel bélelt keztyüt hordhatnak. A debreczeni törvény megköveteli, hogy az ifjúság ruházata tiszta, tisztességes, a tanulókhoz illő és a szokásnak megfelelő legyen. Fodorított hajat illetlenül ne hordjanak s fejőket török módra ne nyírják. Ne viseljenek bokrétát, se csapott kalapot, mely a török kalpag módjára leér a nyakszirtig s csak épen a vállakig nem. Ne hordjanak magas, ugy nevezett „missiri" gallért, nagyon széles övet, katona köpenyeget s más, mint fekete vagy szegszinü tatár keztyüt, a ki ez ellen vét épen ugy bűnhődik, mint a ki az engedelmességet megszegi; vagyis először szigorúan megdorgálják, másodszor 25 dénárt fizet, harmad izben 10 tanulóval hátrább lesz a helye s legvégül eltávolítják az iskolából. Az iskolán kivül az utczákban és falvakban tóga nélkül senki se járjon ; leszámítva ha messze idegen földre utazik. Hogy a tanulóknak egyforma s a polgári öltözettől külömböző ruhájuk volt, arra mutat a pápai iskola törvénye, mely megtiltja, hogy valaki a tanulók anyakönyvébe irja be magát, vagy tanuló ruhát viseljen az egyház lelki pásztorai s az egyház nemes patronusainak tudta és engedelme nélkül. Mivel Debreczenben az iskolaszék ugy értesült, hogy némely tanuló az. illem figyelmen kivül hagyásával vagy inkább kevélységből össze nem gombolt mentében és az ujjakon össze nem kapcsolt dolmányban jár még templomba és temetésre is. Ezt 1748 junius 22-én eltiltják és az ellenszegülőt büntetéssel sújtják. Hosszú hajat és hosszú bajuszt viselni nem szabad csupa tisztasági szempontból. Ezen intézkedések érdekessége igen sokat nyer az által, ha tudjuk, hogy tulajdonképen miféle öltözetnek a védelme rejlik bennök. Géresi Kálmán szerint 1624-ben Rákóczy György, Bethlen Gábor fejedelem megbízásából, a debreczeni collegium felsőbb tanuló ifjáságának a következő egyenruhát rendelte: bokáig érő kapcsos dolmány, azon felül zöld tóga, sárga zsinóros kihányással; a fejnek födözete nyestes sinko, vagyis hosszú magyar süveg volt, tetején látható zöld foszlánynyal. Ez volt a tanulói ruha 1774-ig. A test és ruha tisztaságát és az illendőséget 1792-ben is megkövetelik a tanulótól. A városban és a collegiumban a tanulók bokáig érő mentében vagy dolmányban és fekete tógában, mellényben és kék vagy fekete nadrágban járnak. Útra meg van engedve a rövid ruha, de csakis a kék vagy fekete magyar mente, körül fogva — télen persze — nem valami értékes prémmel, melynek meghatározását a törvény a tanárokra bizza, továbbá a kék köpeny. Csipkés ingben senki sem járhat. A nyakravaló fekete vagy fehér lehet, de vörös vagy más szinü nem. A ki megtiltott ruhában jár, ezt elveszik tőle, eladják és a