Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

24 befolyó összegen az illető köteles beszerezni a rendes ruha darabot. (Békefi R. id. m.) A pápai iskolai törvények egyik szakasza megtiltja a tanulók­nak, hogy a rektor tudta és beleegyezése nélkül kimenjenek mezei munkára, azonban nem valószínű, hogy ez a szokás az iskola rendes növendékeinél általános és nagyobb arányú lett volna, mert a tanul­mányok és a tisztségekkel járó teendők lefoglalták a tanulók idejét. Mezei munkára leginkább a neutralisták és mendikansok járhattak, kik a legszegényebbek s az iskola ügyeinek vezetésében részt nem vesznek. Ezekről ugy intézkednek, hogy ha valaki elhívja őket mezei munkára, kimehetnek, de este visszatérjenek. Kivételt csak azon eset­ben engednek meg, ha a munka helye távol esik a várostól, de ezt előre jelentsék be a rektornak, vagy kutatói nak, mert ha elmulasztják, keservesen meglakolnak. Ha más ügyben akarnak kimenni az isko­lából, szintén a rektor vagy kurátortól kérjenek engedelmet, e nélkül fél napot sem tölthetnek az iskolán kivül. Mig az eddigi esetekben a törvényszegést pénzbüntetéssel büntetik s csak a nagyobb bűnök­nél fordul elő a nieggyalázás és az iskolából kizárás, addig a neu­tralisták és mendikansok büntetése testi fenyiték. A neutralisták és mendikansok szegény tanulók, kik az iskolában külömböző alsóbb rendű szolgálatot teljesítenek. A neutralisták közül került ki a kapus, a mendikansok pedig az iskola épületben a félreeső helyet, ünnepek és úrvacsora osztás előtt pedig a szolgákkal együtt a templomot tisztogatják. A neutralistáknak és mendikansoknak Pápán és Debre­czenben a kurátor a felügyelőjük, a ki a felsőbb osztályú tanulók sorából került ki. Sáhó János.

Next

/
Thumbnails
Contents