Református gimnázium, Kiskunhalas, 1908

15 kezelésénél is segítségül vette magukat a tanulókat s e ezélra közülük különféle tisztviselőket állított. Ilyenek voltak az oeconomusok, ephorok, quaestorok, censorok, senatorok és a consul. A goldbergi iskolában a quaestor, censor, senator a fegyelmi tanácsot alkotta, a mely a tanulók fegyelmi ügyeiben intézkedett. Ugyanezt megtaláljuk a hazai protestáns iskolákban. „Az emiitett institutiok Trotzendorf iskolájában nagy jelentőségű elvet képviseltek, t. i. hogy az iskola rendjéről és az osztályok munkásságáról nem csak az igazgató és a tanárok, hanem az egész iskola egyetemlegesen felelős." (Fináczy. Nevelés tört.) Másrészről talán ez által a görög-római köztársaság képét akarta a tanulók életében előállítani ; s egyszersmind az ifjúságot erkölcsi önuralomra, ügyeinek önmaga által intézésére, szóval bizonyos önkormányzatra nevelte. „Ezen elv szerinti nevelés nagy hatással van a jellemek kialakulására. Az a férfias jellem, mely a XVII. és XVIII. században a protestáns iskolákat eltölti, az a bizonyos kissé merev, de erős szívósság, belső concentrált erő, a mely a hazai kollégiumok nevelési rendszerén észlelhető, az az ellenálló képesség és szivós erő, a mely nemzeti alkotmányunk szempontjából olyan nagy jelentőségű volt, az ilyen elvek szerint szervezett kollégiumokban keletkeztek, a melyek korán szoktatták az ifjakat arra, hogy bizonyos önállóságra, saját erejükre való támaszkodásra legyenek képesek, ellentétben azzal a paedagogiai eljárással, a mely folytonos ellenőrzésben, vigyázásban, gyámkodásban vélte feltalálni azokat az eszközöket, a melyek az igazi jellem kialakulására vezetnek." (Fináczy id. m.) II. A magyarországi protestánsoknak magasabb tanintézetei a debreczeni, sárospataki, ezek mellett, mint a fenmaradt törvényekből kitűnik, virágzó iskola a XVI., XVII. században a pápai, melynek törvényei 1585-ből származtak. A mi a pápai iskolai törvények viszonyát illeti a sárospataki s debreczeni törvényekhez, kimutatható, hogy kezdetben a törvények készítésekor nem merítettek egymásból, mert bár találunk a három iskola törvényei között hasonlóságot, de ezt inkább a közös külföldi forrásoknak lehet tulajdonítani. A későbbi időben azonban, a XVII. század második felében s a XVIII. században, mikor a hazai protestáns intézetek között a debreczeni és a sárospataki voltak a vezetők, azt látjuk, hogy a pápaiak a debreczeni és sárospataki törvényekből kölcsönöznek. A sárospataki iskolából a primarius tanulók intézmé-