Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

13 egy vidéken, sőt csak egy-egy ember szájában járatosak és igen gyakran csak kérész-életűek: keletkeznek és elmúlnak ; valóságos „tiszavirágai a nyelvnek". Az összetett számnevek (három-száz, Uzen-hai), névmások (minden-ki) határozószók (minden-nap, az-nap, naprólnapra) szintén a mondatból eredtek; az összetett kötőszavak (úgyhogy, mintha) az összetett mondatból váltak ki. II. Végigkísértük az ö.-t fejlődésének egész útján; most már a Brassai követelte inductióval ') megkísérelhetjük meghatározását. Mi tehát az ö. ? Az ö. egybetartozó vagy egyforma mondatrészek kapcsolata, vagy egy-egy rövidebb mondat, a mely sajátos jelentést kap, s aztán egyszerű szó módjára tovább fejlődik. ') Ez a Paul szellemében alkotott meghatározás ráillik bármely nyelvbeli ö.-ekre. Van tehát közös jegy a különféle nyelvekbeli ö.-ek közt! n) Közös jegy a mondatból való származásuk, közös jegy jelentésbeli és alaki izolálódásuk. És a nyelv természetéből fejlődtek „szerkesztményeink," nem úgy oltották őket belénk.

4)Hiszen már a XI. századbeli oklevelekben sok magyar ö, fordul elő, a mikor az idegen hatásnak még híre sem volt. Pl, arkus-uth, kerthel, igy-ház, hodu-utu, bikk-szádu, gyisznouol, /arkas-hálou-hely, szállás-adou, monyoron-bokor stb. ") Volt és van tehát nyelvünkben eredeti ö. és több közös vonása is van a más-nyelvbeliekkel; de természetes, hogy a különféle nyelvekbeli ö-eknek nem ugyanazok a lörvényeik. Már föntebb, a 10. lapon érintettük, hogy nem tartjuk a magyar ö. fogalmába belevehetőnek azt a más nyelvekből vett szabályt, hogy tagjai soha szét nem válhatnak. Hiszen a magyar nyelvben a szórendnek, a birtokos-jelölésnek egészen mások a 1) Nyr. V. 6. 2) Az értelmi és alaki izolálódás sem egyéb egyszerű szó módjára való fejlődésnél. 3) lirassai szerint nincs L. a. 3. 1. 4) Urassai L a. 3. 1. •'') Beöthy képes irodtrt. 76—77 11.