Református gimnázium, Kiskunhalas, 1905

42 vallási reakciója, melynek következtében a monda megtartotta eredeti alakját, sőt egy teljesen uj tan, a megigazulás tana kapcsolódott hozzá. E reakció középpontja Apollon delphii jósdája volt. Görögországban a dór vándorlással politikai és valláserkölcsi tekintetben uj kor kezdődik. Ekkor szakadt vége a heroikus kulturának, A bevándorlásra rendszerint következő forrongás kora nem alkalmas arra, hogy egyik, vagy másik törzs a hegemóniát megszerezze. E hegemónia alapja először a reális hatalom. A bevándorlók azonban nem semmisítették meg az anyaország tradícióját, sőt annak hova-tovább jobban alávetették magukat és a reális hatalom mellett a tradícióból származó jogot is igyekeztek megszerezni. Ilyen jog-symbolum volt Görögországban Agamemnonnak Zeustől származó kormánypálcája, mely Orestes bosszúja után ő reá szállott, de hogy utána kihez került, azt nem tudták. O volt az ősi achiv Hellas hegemóniájának utolsó képviselője. Az Atridák vára Homeros szerint Mykenaeben állott. Dicsőségök fénye kiterjedt az egész néptörzsre s Peloponnesus keleti félszigetére. így alapíttatott az összetört Mykenae körül Argos, mint a homerosi mykenaei uralomnak természetes örököse. A forrongásra az argiv hegemónia kora következett, legalább Peloponnesusban s tartott a VII. századig. Ettől kezdve folyton sülyedt, míg végre csak emléke maradt meg. Argos eleste után a VII. század II. felében Spárta emelkedik ki. Messenia meghódítása után ez lesz Görögország leghatalmasabb állama. De a hegemóniára a jog nem nála, hanem az atrida város romjainál volt. A jog megszerzésére Spárta Delphihez folyamodott, így jött létre a delphii-spártai hegemónia kora. Hol vette Delphi azt a nagy hatalmat, melylyel tanácsos, sőt szükséges volt szövetkeznie a hegemóniát elnyerni akaró államnak? A delosi Apollon-hymnusban a szent sziget istennője mondja Letónak (67—69.) ).hr yúo ura (fiush• driicathc/.or ^AnöXhava iisise.ö'&ai, uéyu de. nnvxavevaeuev át}urÚTOi<Si xai Dri'jzouji