Református gimnázium, Kiskunhalas, 1880

mint ilyenek már semmi esetre sem fekszenek előre a gyermeki észben. — Phantasiájuk egy egészen új s komolyabb irányba tereltetik, melynél a geometriai idomok szemlélete s utánzása által, — mint a vonalok, szögek, lapok, nemkülönben a párhuzamosság és sok más a rajzoláshoz szükséges alapformák s viszonyokban positiv fogalmakat sajátítanak el. Ezen geometriai alapfogalmak pedig mindjárt a plastikai formák szemléletére vezetnek, mely azonban csak az előbbinek tiszta tudása által eredhet. Mennyiségtan vagy konstruktiv rajz minden körülmények között itt részint azért kerülendő, mivel már magában előismeretet tételez fel, részint pedig sokkal több értelmi érettséget kiván, mint a milyennel egy kezdő rajztanuló rendelkezik. Tisztán gépies rajzgyakorlatok körzővel és vonalzóval pedig egészen czéltalanok, mert a szabadkézi rajz fejlődését inkább akadályozzák mint elősegítik. Ellenben a konstruktiv vagy kötött rajz igen ajánlatos a felsőbb osztályok gyakorlottabb tanulóinak, hol a szabadkézi rajzzal egyidejűleg műveltetvén, a rajznak e két neme kölcsönösen igen előnyösen támogatja egymást. Tudvalevőleg a szabadkézi rajzolás alapját az egyszerű vagy mértani és bővített vagy művészies formatan képezi, mely utóbbi rendesen a diszitményekből merittetik. Az elemi rajz-oktatáshoz igen előnyös mind geometriai idomokat választani, melyek által a kezdő igen tetsző s meglehetősen kiterjedt gyakorlatot kapván, egyúttal igen szép átmenetű rendszerét állapithatjuk meg a görög stylből vett meander és mór szalagalakú díszítési módozatoknak. További átmenetül az egyenes ós görbe vonalú idomoktól. igen alkalmas gyakorlatot képeznek a részarányos és részaránytalan idomok, mint: a stylizált levél formák s az ezzel rokon egyszerű diszitmények. — Épen ily czélirányosak az egyenes és görbe vonalakból összetett lapidár ós frakturbetűk, valamint a kalligraphia mint előleges gyakorlat, melyek az illető tanár áltál a táblára rajzoltatván, a