Református gimnázium, Kiskunhalas, 1880

— 4 — lező tantárgyként való bevétele által, a jó izlés s az ebből kifolyó iparművészet oly annyira fejlesztetett, hogy Anglia e téren már a 67-ik évi párizsi világtárlaton a fra::cziákkal egyenlő fokúnak nyilváníttatott. Ebez hasonló intézkedések történtek más államokban is. — Nevezetesen, 1864-ben a bécsi cs. kir. iparművészeti muzeummal, erre csakhamar a berlini és budapesti iparműveszeti muzeuni, valamint számos szakiskolának létrejöttével. De ha mindazon in.ézkedések, melyek a jó izlés fejlődését illetőleg külföldön történtek, s melyhez hasonlók nálunk is történnek, hogy ugyanazon alap mellett hasonló czélt érünk-e? még ez ideig kérdés marad. Ha beláthatatlan haszna a különböző muzeumoknak és művészeti gyűjteményeknek a jó izlés fejlődését illetőleg kétségbe vonhatatlan tényként szerepelnek is, de az állapot különb féleségeit, iskoláink berendezését s a helyi körülményeket, különösen az utánzást illetőleg nagyon fontolóra kell venni, mert nekünk magyaroknak a külföldiek közmondásával épen az ellenkezőt: „Lassan járj, tovább érsz" — kell követnünk. — De más különben minden intézkedés daczára is a művészeti és technikai czél mindig esak a rajzolásnak, mint az egészben legfontosabb szereplőnek marad fenn. A rajzolásnál érvényesül leginkább azon törekvés, hogv azt mint a szemléleti oktatás legfőbb tényezőjét szilárd alapra fektessük ; mert inig az irva beszélés gyakran sokféle körülírások által tehető csak világossá, addig az egy pár vonással a rajzolás által elérhető. A rajz graphikai előállítása levén a formáknak, mint technikai világ-nyelv minden nép által megérthető; felébreszti és képzi ez az értelmet, kifejti a szép ós jó iránti érzéket, következőleg az iz lés-képzés leghathatósabb eszkömi: a rajz-oktatásban találja. A rajzolás tehát mint általános képző eszköz, a tudomány, technika és műiparnak legfontosabb illustrátora lévén, azt hiszem nem lesz érdektelen, ha ennek lényegé-