Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1969-04-03 / 14. szám

Hz alapszabálykészítés feladatai a szakszövetkezetekben Mint már korábban hírt adtunk róla, a kormány újból szabályozta az ala­csonyabb típusú szövetke­zetek további működését. A napokban tartották a rendelet gyakorlati végre­hajtásával kapcsolatos megbeszélést az érintett szövetkezetek elnökeivel, párttitkáraival, a járási pártbizottság, a járási ta­nács, valamint a szövetke­zetek területi szövetségé­nek képviselői. A szakszövetkezetek to­vábbi működésének prob­lémája járásunk mezőgaz­dasági főfoglalkozású la­kosságának közel felét érinti, ezért szükségesnek tartjuk, az új szabályozás fontosabb részleteinek is­mertetését, a szervezeti élet, a gazdálkodás várha­tó alakulásának főbb sza­bályait. A szakszövetkezet tehát: a tagok olyan ön­kéntes személyi és vagyo­ni társulásával létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzeme, amely a szo­cialista szövetkezeti elvek alapján a mezőgazdaság egy, vagy több ágában (sző­lő, gyümölcs, zöldségter­mesztés, állattenyésztés, stb.) vállalatszerű nagy­üzemi tevékenységet foly­tat. Közös nagyüzemi gaz­daságot hoz létre és támo­gatja a szakszövetkezet céljával összhangban álló gazdálkodását. A járásban működő va­lamennyi tszcs., és a szak- szövetkezet rendelkezik a közös működéshez szüksé­ges területi és egyéb fel­tételekkel, így az új sza­bályozás szerint a továb­biakban mezőgazdasági szakszövetkezetként fog­nak működni. A vagyon­bevitel! kötelezettség te­kintetében eltérés mutat­kozik a tsz-ekhez viszo­nyítva. A tag tulajdoná­ban és használatában lévő területet beviteli kötelezett­ség terheli, azonban a kö­zös gazdálkodás alá nem vont területen (saját gaz­daság) maga gazdálkodik. A rendelet figyelembe ve­szi, hogy a szakszövetkeze­ti forma hosszabb fejlődé­si időszakot igényel, így lehetőségei rugalmasabbak. Tudott dolog, hogy a ked­vezőtlen adottságok között a sok ágazató közös nagy­üzemi tevékenység folyta­tásának reális feltételei nincsenek meg, ezért ága­zatonként elegendő a kö­zös tevékenység. (Folytatjuk.) Piros sze gfűk Megható jelenet játszó­dott le a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 50. évfor­dulóján rendezett ünnepi tanácsülésen. Az úttörők piros szegfű­vel és csókkal köszöntöt­ték a volt vöröskatonákat és veteránokat. Talán so­kan nem is tudják, hogy a Tanácsköztársaság buká­sa után Félegyházán éppen a piros szegfű viselésével tüntetett a közösség a Hocthy-rendszer ellen. A piros szegfű, vagy ró­zsa viseléséért két hónapi elzárás és 2000 korona büntetés járt Egy pillanatra Azt olvastam, hogy egy asszony Újabb csészealjat látott S most e csodás repülőnek Híre járja a világot. Nálunk ez már nem új dolog — Mondja egy férj. — A múlt héten Hozzám repített tíz aljat Csészéstül a feleségem. — O — Nehéz, de sikerekben gazdag év volt Irodalmi est, érthetetlen közönnyel Bensőséges ünnepi kere­tek között zajlott le aKis- kunmajsai Cipész Ktsz 18. mérlegzáró közgyűlése, amelyen megjelent Fekete Pálné országgyűlési képvi­selő és Fodor Mária a megyei KISZÖV elnökhe­lyettese. Az elnöki beszámoló megállapította, hogy a szö­vetkezet most lezárt éve volt a legnehezebb, de egyben a legeredménye­sebb is. A nehézségek a szövetkezet átszervezésé­nek természetes velejárói voltak. Az új gazdasági mechanizmus adta lehető­ségeket kellett először kör­vonalazni, majd azok ke­retében az összeszokott, főként saját nevelésű szak­gárdával, a kezdeményezés egész sorát elindítani. A kevesebb szaktudást igény­lő helyekre ügyeskezű le­gények, lányok, szorgal­mas, megbízható segéd­munkások kerültek. Az így felemelt létszám alkalmat adott arra, hogy maguk a szakmunkások minden tu­dásukat és erejüket a lé­nyegre: a kitűnő minőségű áru előállítására fordítsák. Az eredmény hamar meg­mutatkozott. A szebb, jobb és olcsóbb cipők meghódí­tották a piacot. A fellen­dült kereslet még nagyobb lendületet adott a terme­lésnek: negyedévenként 100 pár cipővel növekedett. A megyei szövetség fel­figyelt a sikerre. Azt kel­lően értékelte, amikór 103 000 forintot utalt ki a szövetkezetnek ingyenes juttatásként, hogy megfe­lelő gépsor beállításával piaci helyzetét még job­ban megszilárdíthassa. Di­cséretére legyen mondva a tagságnak, hogy szövetke­zetük még sohasem zárt veszteséggel, évről évre emelkedett létszámuk és termelési értékük. 1968. évi termelési tervüket is 4 877 000 forint helyett 5 296 000 forintra teljesí­tették. 14 497 új pár cipőt készítettek és 18 456 pár lábbelit javítottak. Az egy főre eső termelési értékük 1967-ben 59 000, 1968-ban 84 000 forint volt. Nyere­ségük: 515 551 forint. A ta­gok nyereségrészesedése 147 334 forint, mely ösz- szegből jócskán jut a 61 tag mindegyikének. H. 3. A Petőfi Gimnázium az ebéd- le.ér engedte át egy órára a szomszédos lakótelep első la­kógyűlésének meg.ar.ására. Sí­pos Lajos, a KOltségvetési üzem igazgatója üdvözölte a ..gas termet teljesen betöltő jikő.ársakat és Ismertette az összejövetel célját: a lakótelep parkjának társadalmi úton va­ló fenntartását. Utána a szak­ember, Trombitás László fő­kor.ész vette át a szót. A Petöfl-lakótelep parkját öbb mint másfél millió forint :ö>tséggel létesítette az építő á la'at. A városnak is, a te- _-p lakóinak is érdeke, hogy rz az egészségileg és esztéti- .ailag Is fontos zöld terület te menjen tönkre, sőt szebb legyen, mint az első évben •olt. Ehhez kell a lakók túr­ijaim! hozzájárulása, erköl- és anyagi segítsége. A Javaslót a lakók nagy j óge általában kedvezően íadta. Nem is lehet ez más- pen az első ilyen kezdemé- zcsné', felszabadulásunk 24. fordulóján. Csupán a rész­kérdéseken vitatkoztak, s ez i tol. mert iá szik, hogy mind- anyian szivükön viselik vá­msunk fejlődésének, szépité­Lakógyűlesen sének sorsát, és egyik igy, a másik úgy látja annak célsze­rűbb szolgálatát. A döntés is megszületett: la­kóbizottságot választanak, ab­ban minden ház, minden lép­csőház képviselője helyet kap, akik majd — megbízóikat meg­hallgatva — eldöntik a rész­letkérdéseket: rózsát ültet­nek-e, vagy „csak’* muskátlit oda, ahol a múlt nyáron bár­sonyka volt. De nem ez a leg­fontosabb feladatuk, hanem az, hogy a szülőkkel közösen meg­szervezzék a széppé tett park védelmét, személyes példamu­tatással, a gyermekek nevelé­sével. Ehhez százféle alkalom Is kí­nálkozik. De nem szabad ki­hagyni a számításból a gyér­A fegyveres erők klub­jának színháztermében a Tanácsköztársaság tiszte­letére irodalmi estet ren­deztek. Dorogi Zsigmond irodalomtörténész igen ér­tékes előadását két nagy­szerű előadó Sólyom Ildi­kó és Koncz Gábor színe­sítette. Az irodalmi est színvonala a legigényeseb­beket is kielégíthette, mert a kitűnő művészeket még az sem zavarta, hogy ezen a nemcsak sokat ígérő, ha­nem sokat is nyújtó elő­adáson csak igen kevés ér­deklődő jelent meg. Jog­gal tehetném fel a kérdést, hogy: a félegyházi fiatalo­kat valóban csak ennyire érdekli az irodalom, vagy talán a szervezést mulasz­tották el az illetékesek? Nem firtatom, de egy bi­zonyos: akik ott voltak, értékes élményekkel gazda­gabban távozhattak, s akik „elfelejtettek” eljönni, leg­alább annyival szegényeb­bek. Azért annyit mégis megjegyzek, hogy a „jó bornak nem kell cégér” közmondás régen idejét múlta, s különösen ha ilyen színvonalú műsorról van szó, nem ártana a jövőben többet törődni a szervezés­sel. B. G. Jelenteni kell, ha idegennek szállást adunk A rendőrkapitányság sza­bálysértési előadója 500— 500 forintra bírságolta Ko­vács József segédmunkást, Vöröshadsereg u. 15., Pál Sándor hentest, Felszaba­dulás u. 24. és Juhász Ist­ván segédmunkást, Holló Béla utca 27. sz. alatti kis­kunfélegyházi lakosokat, mert lakásukon szállást ad­mekek, az úttörők segítségét sem. Közel 300 gyerek lakik ezen a lakótelepen. Sok kö­zöttük az úttörő is. Ezek a pajtások bizonyosan nagy meg­tiszteltetésnek veszik, ha a fel­nőttek nekik is osztanak részt a „haditervből”. váltott „mű­szakban” szívesen örködnek a park épsége és szépsége fö­lött. Ezzel nemcsak őket nyer­tük meg az ügynek, hanem a többi gyerek is napirenden tartja a kérdést. A Petőfi Gimnázium melletti lakótelep szép példája bizo­nyosan követésre talál a többi bérház lakói között is, és nem lenne csoda, ha például a Mó­ra Ferenc téri bányászati há­zak lakói is csatlakoznának a mozgalomhoz, és vállalnák az előttük levő szép park patro- nálását. Mindenkinek részt kell vál­lalni a város szépítéséből, mint ahogy eddig már meg­számlálhatatlan utcánk kis há­zainak lakói, tulajdonosai, egy­mással versenyezve, áldozatos munkával és nem lebecsülen­dő anyagiakkal létrehozták a házak előtti kis kerteket, a szép, virágos utcákat. Tóth Miklós tak ismeretlen, idegen em­bereknek és ezt nem jelen­tették az utca lakónyilván- tartójának. Ezzel kapcsolatban sze­retnénk felhívni a lakos­ság figyelmét arra, hogy ne felejtsék jelenteni, ha valakinek, akár egy éjsza­kára is, szállást adnak, mert nem lehet tudni, hogy ezzel a mulasztással nem-e egy bűnözőt rejtegetnek a hatóság elől. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán ápri­lis 4-től péntektől, április 7-én, hétfő estig az ügye­letet dr. Kiss Lajos tartja. Lakása: Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Telefon: 523. Pálmonostora, Kunszál­lás, Gátér és Petőfiszállás községek részére április 4-én és 5-én az ügyeletes dr. Horváth Tibor, lakása: Mártírok útja 4. Telefon: 387, míg április 6-án és 7-én (húsvét vasárnap, hétfőn) dr. Szolnoki László főállatorvos tart ügyeletet. Lakása: Vörös Hadsereg u. 23. Telefon: 183. Zenei nevelés az óvodában A Kossuth utcán vidám zene és kedves gyermek­hangok hallatszanak ki a napközi otthonos óvodából. Nyolcvan kisgyermek talál itt második otthont, közü­lük 34 napközis. Három óvónő foglalkozik a kicsi­nyekkel sok szeretettel, tü­relemmel és nagy szakér­telemmel. A zenei nevelés, ütemér­zék fejlesztése érdekébén például minden gyermek tagja a zenekarnak és fel­váltva vesznek részt a fog­lalkozásokon. T; M. A nagylétszámú zenekar nem fér bele a képbe, csak egy kis töredékét tudjuk bemutatni. Kísér: Sándor Ist­vánná vezető óvónő. A SZURKOLÓKNAK Szegedi Vasutas—Félegyházi Vasas NB II. bajnoki 1:0 (0:0) Egyetlen mondattal jellemez­hetem a mérkőzést: gól nél­kül nehéz pontot, s lehetetlen pontokat szerezni. Hiába ját­szik jól egy csapat védelme, elég egyetlen gólja az ellen­félnek, s már oda a pontszer­zési lehetőség. Igaz a kitűnő képességű Szegedi Vasutasok­tól egy góllal kikapni nem szégyen, de ha a mérkőzés képét nézzük, már kedvezőt­lenebb a helyzet. Ugyanis, a játékidő kétharmadában a Va­sas volt a többet támadó, s bár Farkas kapuja is egy-két alkalommal veszélyben forgott, de a szegedi kapu előtt sok­kal több helyzet adódott — sajnos, mind kihasználatlanul. — Az egyébként jól játszó Kó- kai két alkalommal is hibá­zott, mint ahogy Sántha bá­tortalansága miatt is kimaradt két kecsegtető helyzet, nem beszélve arról, hogy Sahin szöglete után Csermák a mér­kőzés legnagyobb helyzetét is kihagyta. Sajnos, a cserék sem segítettek, mert sem Bá­lint sem Farkas II. nem tud­ják elérni múlt évi formáju­kat. Főleg Bálint gyenge erőn­léte érthetetlen. Mindent ösz- szevetve, az edző legsürgősebb — sajnos, elég nehéz — fel­adata, hogy sokkal ütőképe­sebb, a kapu előtt határozot­tabb és gólveszélyes csatársort alakítson ki." Helyzetünket ne­hezíti, hogy Bensét, teljesen jogosan, kiállította a játékve­zető a szegedi mérkőzésen. Is­métlem, az egygólos vereség miatt semmi ok az elkesere­désre, de ideje lenne csatá­rainknak megtalálni a góllövo cipőjüket. Egyébként a csa­patból átlagon felüli teljesít­ményt nyújtottak Farkas I. a kapuban, Cserkó, Sahin és ki­hagyott gólhelyzetei ellenére a formába lendülő KókaL Kun Béla SE—Szegedi AK 3:1 (2:1) NB IIL bajnoki Alacsony színvonalú mérkő­zésen biztosan győzött a Hon­véd — sőt még egy büntetőt Is kihagytak. Kiemelkedett a mezőnyből Kovács, nemcsak két szép góljával, de kitűnő játékával is. Vasárnap sportja Húsvét vasárnap, április 6-án délután 4 órai kezdettel az él­mezőnyhöz tartozó volt NB I/b-s Budafokot látja vendé­gül a Vasas. Az eddigi gyen­gébb teljesítmény eUenére re­méljük, végre csatáraink meg­találják góllövő cipőjüket. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek: Menyhárt Katalin Éva (anyja: Iványi Katalin Éva), Németh László Zsolt (Nánási Franciska), Szabó Márta (Dongó Mária), Illés Ki a legény a váróteremben Sokan várakoztak Kis­kunfélegyházán az AKÖV várótermében, békés egyet­értésben. Egészen addig, amíg megjelent közöttük, ittas állapotban, Tóth Ist­ván 21 éves Petőfiszállás 316. tanyaszám alatti la­kos. A fiatalember minden­kibe belekötött, trágár sza­vakat használva kizavarta a buszra várakozókat a vá­róteremből az esőre. Köz­ben a váróterem egyik ab­lakát is kitörte, a kárt a vele levő édesanyja meg­térítette. A váróterem „hő­sét”, hogy további garáz­dálkodását megszüntessék, előállították a rendőrkapi­tányságra, ahol őrizetbe­vették. Tóth István sza­bálysértési ügyét most tár­gyalta a szabálysértési elő­adó és 2100 forint bírság megfizetésére kötelezte. Le­het, hogy ezt is az édes­anyja fizeti meg helyette? T JUL Nándor Gábor (Lajos Anna Ilona), Pozsár Erzsébet (Kis- Czako Erzsébet), Farkas Erika (Karádi Terézia), Lantos Pi­roska Márta (Pintér Piroska), Szabó József (Sárkány Kata­lin), Balogh Attila József (Tp.th Katalin), Réczi Anikó Mária (Kovács Mária), Barcsa Éva (Bársony Piroska), Fekete Mo­nika Anna (Kovács Anna), Ré­czi János (Bányai Julianna), Monostori Krisztina Ildikó (Vö­rös Klára) Nagy Ferenc (Ko­csis-Barna Margit), Konfár Pé­ter Tibor (Szabó Terézia). Házasságot kötöttek: Toldi Imre István — Pap Mária Er­zsébet, Tóth Imre — Nánási Margit Veronika, Iványi Mi­hály Ferenc — Szekeres Juli­anna, Csiliga Lajos — Sztrun- ga Hona. Meghaltak: Varga Antal 93 éves, Patyi Andrásné Mogyo­ró Anna 60 éves, Farsang Pé­ter Sámuelné Horváth Ágnes 56 éves, Bartus Jánosné "Kása Mária 71 éves, Seres Istvánné Pikula Ilona 79 éves, Berta István 60 • éves. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkás­párt Kiskunfélegyházi Járási- Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: F. Tóth Pál Felelős kiadó: dr. Mezei István Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza Szabadság tér. Telefon: 115. 143. 273 A lapot árusításban a félegyhá­zi járás postahivatalai terjesztik 3ács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Tel • 11-85. Index: 25 908

Next

/
Thumbnails
Contents