Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1969-04-11 / 15. szám

Világ proletárjai, egyeBÜlJetehl Arat 90 fillér FtLEGYHÁZI KM A P E T ö ( I NÉPE FÉLEGYHÁZI Xin. évfolyam, 15. szám KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1969. április 11. NAPIRENDEN A BIX tevékenysége A városi párt-végrehaj­tóbizottság megtárgyalta az Iparcikk Vállalat párt- és ' gazdasági tevékenységét. Megállapították, hogy a változó kereskedelempoli- " tikai célkitűzések, a sokol­dalú irányítás megvalósítá­sa, a lakosság jobb ellátá­sának fejlesztése sok tekin- ' tetben új szemlélet és ‘ munkamódszer kialakítását ' követelte meg a vállalat va­lamennyi dolgozójától. A BIK Vállalat dolgozói legjobb tudásuk szerint eredményesen tettek eleget az új -gazdaságirányítási rendszer által meghatáro­zott feladatoknak. 1960-ban 230 millió forint forgal­mat bonyolítottak le, 1968- . ban pedig elérték a 484 millió forintot. 1967-hez vi­szonyítva 1968-ban 13,6 szá­zalékos a fejlődés, a nye- " reség pedig 47,7 százalékra növekedett. Az eredményekhez nagy­ban hozzájárult az áruel­látás kedvező alakulása. A termékforgalmazás új rend­je . lehetőséget adott a vál­lalatnak arra, hogy a ter­melő vállalattól közvetle­nül is beszerezheti az árut. A vállalat élt is e lehető­séggel, mert az ipartól köz­vetlen 22 millió forint ér­tékű árut. szereztek, be 1968-ban. Fontos szerepet kapott üzletpolitikájukban az en­gedményes kiárusítás is. Ezeknél az akcióknál elsőd­leges cél, hogy jó időpont­ban való megtartásukkal a vásárlók érdeklődését fel­keltsék és e mellett a kész­letek összetételét is javít­sák. Megállapítást nyert, hogy a jó áruellátás mellett szá­mos cikkel nem tudták az igényeket kielégíteni, pádé­ul alkatrészekből, drótfo­natból és egyes bútorokból. Legnagyobb hiányosság volt eddig a bolthálózat el­maradottsága, korszerűtlen­sége. A szocialista munkaver­senyben szép eredményeket értek el, 1968-ban 49 bri­gádban 279-en versenyez­tek. Az eredmény elérésében aktív munkát végzett és végez a pártalapszervezet. A párt- és gazdasági veze­tés kapcsolata jó. A gazda­sági vezetés igényli a párt- szervezet véleményét, ja­vaslatát. A városi párt vb a Je­lentést elfogadta és hatá­rozatot hozott a pártalap­szervezet munkájának to­vábbi javítására. A végre­hajtó bizottság elismerését fejezte ki • Gergely Miklós igazgatónak eredményes jó munkájáért, Bódi Jánosné- nak pedig a párttitkári te­endők ellátásáért, N. I. Tanácskozott a város parasztifjúságának II. parlamentje Az elmúlt héten tanács­kozott másodszor a város parasztifjúsági parlament­je. Szabkov Miidós, a vá­rosi KISZ-bizottság titká­rának megnyitója után Fi- csor László tartott vita­indító beszámolót. Elmon­dotta, hogy a városi párt­végrehajtóbizottság 1987. október 6-án a város me­zőgazdasági ifjúságának helyzetét tárgyalta és ha­tározatával megszabta a további feladatokat. A város mezőgazdasági üzemeiben 600 fiatal dol­gozik, közölük 254 KISZ- tag. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével megváltozott a parasztfia­talok társadalmi, gazdasá­gi helyzete. Megszűnt a ko­rábbi rétegeződés gazda­sági alapja, a szocializmus építése a fiatalok számára közvetlen gyakorlattá vált. A továbbiakban a beszá­moló, a fiatalok lakás- és életkörülményeivel foglal­kozott. A város súlyos la­káshelyzettel küzd és a me­zőgazdaságban dolgozók helyzete még rosszabb mint a városiaké. A külterüle­ten, a szétszórt tanyavilág- ben lévő lakások közel 100 évesek. A lakáshelyzet ja­vulásában csak a tanyaköz­őt, ahol korcos kiállásra volt szükség: titkára a Szo­cialista Pártnak, elnöke a Vasas Szakszervezet helyi csoportjának, a Munkás, Katona, Földműves Tanács végrehajtó bizottságának t gja, később a 38-as dan- d ír katonai forradalmi tör­vényszék bírója. 1919. november 30-án, a román csapatok kivonulása titán letartóztatták és a já­rásbíróság börtönében együtt ült a direktórium többi tagjával: Iványi Sándor, Mártonffy Ernő, Héderi Antal, Némedi Varga Sán­dor elvtársakkal, akiket a Horthy reakció darutollas, vérszomjas különítményé­nek részeg tagjai halálra kínoztak, meggyilkoltak F rsang elvtárs csak a vé­le len folytán menekült meg, előtte való napokban átvitték a kecskeméti fog. Ii ízba, ahol rabséta közben é tesült a szörnyű gyilkos­ságról. Kevés a hely a küzdel nes életút leírásához. Még csak annyit, hogy 1944-ben is ott találjuk Farsang elv­társat az élcsapatban, és magas kitüntetései: a Ma­gyar Partizán Emlékérem, Tanácsköztársasági Emlék­érem, Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Ér­demrend arany fokozata, a Szovjet katonai Vörös Gár­da jelvény, bizonyítják bá­torságát, osztá’yhűségét. Tóth Miklós pontok létrehozása után várható javulás. A Vörös Csillag Tsz-ben már eddig 9 házhelyet ad­tak a fiataloknak, és a fel­épült 10 szolgálati lakásból 4-et fiatalok kaptak. Az utóbbi három évben fejlődés mutatkozik a kul­turális téren is. Kilenc kul- túrhelyiségben 9 televízió — ezen felül magnó, le­mezjátszó, sportfelszerelés, házikönyvtár, filmvetítés áll a fiatalok rendelkezé­sére. A Bem, Rákóczi. Vörös Csillag és Lenin Tsz-ben, öltöző, hideg- melegvizes fürdő és étkező is van már. A fiatalok közül egyre többen dolgoznak vezető, irányító munkakörben. Je­lenleg a városi tsz-ekben hat felsőfokú mezőgazda­sági technikumot és három e&yt^emet végzett fiaiéi kezdő szakember dolgozik. Megindult a tsz-ben a szakmunkásképzés, 160 fia­tal ipari, 80 pedig mezőgaz­dasági szakmát tanul. A fia­talok aktívan bekapcsolód­tak a szocialista munkaver­senybe, 1968-ban 12 brigád 254 taggal, 60-an pedig egyéni versenyben vettek részt és vállalásaikat mind túlteljesítették. A vitaindító után tizen­hatan mondották el véle­ményüket, illetve tettek ja­vaslatokat. Sajnálatos, hogy ,a meg­hívott tsz-elnökök közül csak ketten — a Vörös Csillag és a Dózsa Tsz el­nökei — vettek részt a hasznos tanácskozáson. A tizenegy párttitkár közül is csak hatan voltak ott. Nagyon hiányolták a fia­talok, hogy a megyei KISZ- bizottság sem az elsőn, sem most, nem képviseltet­te magát. Se éjjelük, se nappaluk... Ünnepi riport a félegyházi vasutasokról Az ország dolgozói négynapos ünnepet tartottak az idén. Jócskán voltak azonban olyan dolgozók, akik nem tehették le a szerszámot, a munka gondját a munkaru­hával együtt, még ezeken a napokon sem. Ilyenek a vasutasok is, akiket az ünnepsorozat egyik napján meg­látogattunk. A vasutasok munkája még rendes, normális körülmé­nyek között is nehéz, felelősségteljes. Hát még mostoha körülmények között, kemény télben, forró nyárban, szűk állomáson emelkedő forgalommal. Túl vannak már — szerencsére — a téli megpróbál­tatásokon, amikor 17 órát szünetelt a forgalom a szente­si, 36 órát a szolnoki vonalon, a hófúvás miatt. Jó szer­vező munkával átvészelték, amikor a külvilágtól elzárt Petőfiszállásra, kenyeret szállítottak, s amikor az el­akadt szófiai holland nagykövetet tovább segítették a kietlen hőmezőről. Az egyik nehézség azonban még el sem múlik, itt a másik. Most éppen az ünnepi forgalom, amikor naponta 6—8 vonattal többet kell fogadni és továbbítani a ren­des forgalomnak is szűk pályaudvaron. Már talán csak a hivatásszeretet és az a remény „tartja bennük a lel­ket”, hogy folyik a tervezés, a tárgyalás az állomás korszerűsítésére, bővítésére, és reméljük, most már rö­videsen e munkálatok is elkezdődnek. ; ; T. M. Szabó István forgalmi szolgálattevőnek nemcsak szakmai teljesítménye kimagasló, de társadalmi munkája ís dicséretet érdemel a munkaügyi döntőbizottság elnöki minőségében. Még arra is jut idejéből; erejéből, hogy a Marxista—Leninista esti Középiskolán képezze magát. Dósai József tolatásvezető, többszörösen kiváló dolgozó, szakszervezeti termelési felelős, a balesetmentes szolgálatban évek óta élen Jár. Huszenegyedilc mérlegzáró közgyűlés I a cipész szövetkezetben A város kisipari termelő­szövetkezetei mérlegzáró közgyűléseinek sorát a 21 évvel ezelőtt, elsőnek ala­kult Cipész Szövetkezet zárta be. A Petőfi-étterem- ben megtartott közgyűlésen Pólyák Sándor elnök be­számolójából kitűnt, hogy most is sikeres évtől bú­csúznak. A termelési érté­kük elérte a 3 és fél millió forintot, ennek 55,7 száza­lékát a szolgáltatás adta. Nyereségük 282 ezer forint, amiből 90 ezer forintot osz­tottak ki a tagságnak. Ez 22 munkanap keresetének felel meg, az elmúlt évi 18 nappal szemben. Sok szó esett ezen a köz­gyűlésen a szakmai után­pótlásról. Pólyák Sándor elnök is, Fodor Mária KI- SZÖV-elnökhelyettes is, egyetértett abban, hogy ez nagyon időszerű kérdés és mindent el kell követni, hogy a fiatalok megszeres­sék ezt a hasznos és nél­külözhetetlen ősi mestersé­get, mert nemcsak múltja, de nagy jövője is van. Jelenleg a megyében mindössze 16 ipari tanuló­ja van a szövetkezeti cipő­iparnak, ami azt eredmé­nyezi majd, hogy a cipész szakmunkásban hamarosan hiány lesz. Nem árt erre a szülök és a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyel­mét felhívni. A félegyházi cipész szövetkezet utánpót­lását talán segíti majd a most épülő új telephely, melyet ebben az évben mo­dem, korszerű gépekkel szerelnek fel és vesznek birtokba, ahol rendezettebb körülmények között tud­nak majd dolgozni,. Kiskunfélegyháza egyik külvárosi utcájában él Far­sang Péter elvtárs, néphad­seregünk nyugalmazott szá­zadosa. Kettesben, feleségé- vél, de nem lehet mondani, hogy elzárkózva a külvilág­tól. Sokszor valóságos bú csújárás van a lakásán: a kis úttörőktől a felnőtt ku­tatókig, egymásnak adják .<* kilincset a látogatók. A 75 éves „Péter bácsi” elete szorosan összenőtt a munkásmozgalommal. 1907- ben, 13 éves korában laka­tosinasként kezdte az egyik félegyházi mesternél, 1910- ben már tagja a Vas- és Fémmunkások Szakszerve- zétének. Ez egyúttal a Szo­ciáldemokrata párthoz való tartozást is jelentette, mert a 40 fillér heti tagdíjban benne volt a 4 fillér párt­tagsági díj is. Az első világháborút ha­ditengerészként szolgálta végig az Adriai tengeren Ott fogták fel 1917-ben az Auróra cirkáló szikratáví­rón leadott felhívását, hogy kövessék példájukat. Had­bíróság elé állították 385 társával együtt, a pólai ha­ditengerészeti f egyházban három hónapot töltött, ke­mény fekhelyre, kurtavas­ra. böjtre ítélve. Kiskunfélegyházára haza­térve, 1919. január 18-án megalakították a 60 tagú munkástanácsot, s irányí­tották a város gazdasági, politikai és kulturális éle­tét. Március 21-én felké­szülten érte őket a Tanács­köztársaság kikiáltásának híre és 22-én hajnalban ki­tűzték a városházára a munkásosztály vörös zász­laját. Március 30-án már önálló újságjuk volt: a Félegyházi Proletár, annak egyik szer­kesztője Farsang elvtárs volt. Mindenütt ott látjuk Egy emberöltőn át

Next

/
Thumbnails
Contents