Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-02-07 / 6. szám
FÉLEM I A PETŐFI NÉPE FÉLEGVHAZI XIII. évfolyam, 6. szám Világ proletárjai, egyénül/etek í Arat 80 fillér KIADÄ8A Kiskunfélegyháza. 1969. február 7. Az MSZMP városi bizottsága kibővített ülésen tárgyalta meg az 1968. évi gazdasági és gazdaságpolitikai tevékenységet, valamint az 1969. évi fő feladatokat. A tanácskozáson részt vett Borsos György elvtárs, a megyei párt-vb tagja is. Dobók Ernő elvtárs megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, majd Hegedűs Ferenc, a városi párt- bizottság titkára ismertette a vb előterjesztését A referátum elöljáróban az ipar terveivel foglalkozott A város szocialista ipara, éves előirányzatát 107,1 százalékra, az exporttervet 96,4 százalékra teljesítette. Ez 21,2 százalékkal magasabb az 1967. évinél. 1968. év tényleges termelése 1 milliárd 143,5 millió forint az exporttermelés pedig 89,9 százalékra álL Ipar Az ipar fejlődésével egy- időben növekedett a dolgozók száma is, jelenleg 6722-en dolgoznak a város üzemeiben. Az elmúlt évben három vállalat tért át a 44 órás munkahétre és ez 1805 dolgozót érintett Az iparban kifizetett bér 5 millió 300 ezer forinttal növekedett A vállalati nyereség is több lett. Míg 1967-ben 95 millió forint volt, 1968-ban elérte a 135 miliő forintot. A vállalati nyereséggel növekszik a nyereségrészesedés, 1967- ben egy főre 800 forint jutott, az 1968-as_ eredmények után az előzetes felmérések szerint 1140 forint körüli összeg várható. A szocialista munkaversenyben, a párt 50 éves jubileumi évfordulója tiszteletére, az ipari üzemekben 213 brigád 2088 tagja vett részt és teljesítette vállalt kötelezettségeit. Több mint hat és fél ezren dolgoznak a város üzemeiben méter vízhálózatot építettek. Közoktatási intézményeink is bővültek, megépült a négytantermes bankfalusi iskola, a 12 tantermes iparitanuló intézetet a tavasszal adják át rendeltetésének. A beszámoló a továbbiakban a mezőgazdaság 1968 évi munkájáról adott számot. Mezőgazdaság Az új gazdasági mechanizmus bevezetése a mező- gazdaságban pozitívan éreztette hatását. A párt végrehajtóbizottságának tevékenységében előtérbe került az agrárpolitika, szövetkezeti politika összefüg- ségeinek vizsgálata. Az 1968-as év a mező- gazdaság szempontjából nagyon kritikus esztendő volt, de termelőszövetkezeteink igyekeztek leküzdeni az időjárás okozta nehézségeket Ennek ellenére, igen nagy volt a kalászosoknál és növénytermesztésnél a kiesést Kenyérgabonából 91, kukoricából 144, szőlőből és gyümölcsből 12 vagonnal termett kevesebb, mint 1967-ben. A növénytermesztés éves előirányzatát csak 91,7 százalékra teljesítette. Az állattenyésztésben, a betegségek miatt a termelő- szövetkezeteknek egymillió forint kára származott. Mégis elmondhatjuk: a közös szarvasmarha-állomány 9 százalékkal nőtt. Vágósertésből 97, hízómarhából 29, baromfiból 23 százalékkal értékesítettek többet á termelőszövetkezeteink, mint 1967-ben. Hízott libánál viszont 39 százalékkal csökkent az' értékesítés. Az állattenyésztés éves tervét 110,3 százalékra teljesítette. A melléküzemágak bevezetésénél termelőszövetkezeteink éltek a törvény adta lehetőségekkel. 1968-ban bevételük 17 millióval több volt, mint 1967-ben. 1968- ban termelőszövetkezeteink éves tervüket 20 millió forinttal teljesítették túl, de az éves kiadásuk is növekedett 20 millióval. A tagok jövedelme azonos szinten maradt, mint 1967-ben. Beruházás Termelőszövetkezeteink 24 millió forint értékű beruházást valósítottak meg a múlt évben. Az aszályos év, a súlyos száj- és körömfájás ellené- megállapíthatjuk, hogy termelőszövetkezeteink gazdaságilag, szervezetileg és politikailag szilárdultak, * szocialista munkaversen.- t ben 46 brigád 1235 fővel vett részt és teljesítette becsülettel vállalásait. Vita A beszámoló, a továbbiakban az 1969. évi feladatokkal foglalkozott, majd kezdetét vette az előterjesztés feletti vita. Felszólalt Herczeg Pál, Horváth Elek- né, Keresztes István, Kohut Béla, dr. Belényi István, Bodnár András és dr. Dobos Ferenc, a pártbizottság tagjai. A vitában részt vett Borsos Gyprgy elvtárs, • a megyei párt-vb tagja, majd Hegedűs Ferenc elvtárs foglalta össze az elhangzottakat és választ adott a kérdésekre. N. I. Vasipari javítószolgálat A Vas-Fémipari és Gépjavító Ktsz január 1-től egy műhelybe, a Batthyány utca 2. sz. alatti házba vonta össze azokat a részlegeket, amelyek a lakosság részére vasipari javításokat végeznek, továbbá a lakatosipari termékek előállításával. vaskapuk, kerítések gyártását és egyéb egyedi megrendelésre készülő vasipari termékek készítésével, azok javításával foglalkoznak. A város és környékének lakossága bizonyosan örömmel fogadja a szövetkezetnek ezt az intézkedését, amely a lakossági igények jobb kielégítése céljából az új gazdaságirányítás szelleméből fakad. T. M. Rádiószereplés előtt a 20 éves énekkar Még javában folynak az előkészületek a 20 éves jubileumát ünneplő Móra Ferenc Művelődési Központ Ifjúsági Vegyeskarának születésnapi eseményeivel kapcsolatban, amikor újabb örömhírt közölhetünk. A Magyar Rádió levélben kereste meg a kórus vezetőjét, kérve, hogy vállaljanak egy — lassan már ki tudja hányadik — rádiószereplést. Kapus Béla karnagy közlése szerint, a kórus 3—4 számmal szerepel és a tökéletes felvétel érdekében Budapestre utaznak. A tervek szerint erre a legmegfelelőbb időpont április lenne, amikor az iskolai szünet alatt nem lesz akadálya az utazásnak. Őszintén örülünk az új szereplésnek, hiszen ez a kis esemény is része az ünnepi évnek, és elismerése a félegyházi kóruskultúrának. Vöröskereszt vezetősávvá tasziások Az 1969. májusában megtartandó Vöröskereszt III. kongresszusa előtt a kiskunfélegyházi járási-városi alapszervezeteknél is sorra tartják a vezetőségválasztó taggyűléseket. A vezetőségek beszámolnák a tagságnak a II. kongresszus óta végzett munkáról és ismertetik a jövő feladatait. A beszámolók tükrözik, hogy az eltelt 4 év alatt szervezeteink által végzett nevelő-felvilágosító munka elősegítette városunk-járásunk egészségügyi és szociális problémáinak megoldását. A tanfolyamokon, előadásokon szép számmal vettek részt a hallgatók. Örvendetes, hogy a falusi lakosság is igényli már a színvonalas, jól képzett előadókkal tartandó előadásokat. Aktivistáink részt veszAek a lakosság nevelésében, az egyedülálló öregek gondozásában. Figyelemmel kísérik a város és a községek közegészségügyi helyzetét. Az alkoholisták utógondozásában is részt vállalnak. Az elkövetkező 4 évben továbbra is folytatjuk az egészségügyi szervekkel karöltve felvilágosító, oktató-nevelő munkánkat. Ezenkívül szeretnénk elérni, hogy a helyi szervezetek önállósága és folyamatos szervezeti élete a fiatalok bevonásával erősödjön E.L. Tanácskozás Kiskunmajsa községfejlesztéséről KISKUNMAJSÁN, a községi tanács végrehajtó bizottsága, mielőtt tanácsülés elé terjesztené a községfejlesztési tervet, megtárgyalja azt a vállalatok, intézmények és a tömegszervezetek vezetőivel is. Ilyen értekezletet tartottak a napokban, melyen Papp István tanácselnök bevezetőül elmondta, hogy a maj- sai dolgozóknak a helyi OTP fiókjában 32 millió forint betétjük van. A község iparosodása előtt a betét- állomány nem haladta meg a 4 milliót. Kiemelte, hogy 1968-ban a lakosság 2 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. Egy főre, több mint 200 forint értékű társadalmi munka elvégzése jut AZ IDEI és az 1970. évi községfejlesztési tervet Horváth Tstván vb-elnökhe- lyettes ismertette. Eszerint a bevétel 1969-ben 4 millió 324 ezer, 1970-bén 7 millió 391 ezer forint lesz. A kiadás 1969-ben 4 miliő 225 ezer, 1970-ben 7 miliő 375 ezer forintra rúg. A létesítményekre tervezett nagyobb összegek: 1969-ban lakásépítésre 1 millió 600 ezer, útépítésre 800 ezer, vízhálózat bővítésre 300 ezer, sportpálya öltözőjére 300 ezer forint. — 1970-ben iskolák központi politechnikai műhelyére félmillió, új sütőüzem létesítésére 3 és félmillió, lakásépítésre 800 ezer, útépítésre 1 millió, járdaépítésre pedig 300 ezer forintot fordítanak. Mind 1969-re, mind 1970-re 2 millió értékű társadalmi munkát vettek tervbe. AZ ELŐTERJESZTÉST élénk vita követte, melynek során központi orvosi rendelőt, sőt központi körzeti SZTK-rendelő betervezését sürgették, hangsúlyozva, hogy a Község rohamos fejlődésével az egészségügyi intézményeknek is lépést i kell tartaniuk. Az értekez- ' let részvevői örömmel vették tudomásul, hogy a Solt- ■ vadkertre vezető országutat korszerűsítik és hogy a Kis- kunmajsát Szánkkal összekötő 8 kilométeres betonút építését már a napokban megkezdik. Horváth József Lakósépftés A beszámoló ezután az életszínvonal emelkedésével foglalkozott. A lakosság 9 miliő forinttal költött többet élelmiszerre, ruházati és tartós fogyasztási cikkekre, mint 1967-ben. A vendéglátóiparnak — beleértve a tsz-ek vendéglátó részlegeit is — 4 millió forinttal több a bevétele. A kommunális helyzettel kapcsolatosan a beszámoló hangsúlyozta: legsúlyosabbnak ítélhető továbbra is a lakáshelyzet. A városi párt és tanács vb komoly erőfeszítést tett a harmadik ötéves terv során ennek megoldására, ezt bizonyítja, hogy 730 lakást építettek. Nem mondható kielégít 5- nek az út-, járda-, csatornahálózat építésének üteme. A víztorony üzembehelyezésével lényegesen javult a vízellátás. Há- pam alatt 8873 A harcban nem lehet megállni... Fisch Emil elvtárs végigjárta a forradalmárok nehéz küzdelmes hősi útját. Kiskunfélegyházán 1898. november 6-án született. Fiatalon megismerkedett a munkásmozgalommal. Műegyetemi hallgató korában tagja lett a Galilei körnek és a Szocialista Diákok Szövetségének. 1919-ben a bátyjával közösen vettek részt a lánc- hídi csatában. Bátyja halálos sebet kapott, öccse karjaiban halt meg. Ekkor értette meg igazán: a harcban nem lehet megállni. A műegyetemi hallgatók közön lévő fehér terroristák az ellenforradalom idején, az egyetem második emeletéről ledobták. Kopo- nyaalapl törést kapott. Felgyógyulása után Bécsben és Brünnben ált, 1933-baa hazatért, majd 1931-ben kijutott a Szovjetunióba, ahonnan 1938mban tért hasa, A II. világháború idején a német megszállók ellen szívós harcot folytatott. 1944. novemberében a fasiszták a Margit-körúti fogházba vitték. A szovjet csapatok elöl menekülő nyilas banditák Sopronkőhidára hurcolták és 1945. januárban kivégezték. Fisch Emil elvtárs, az értelmiség azon rétegéből emelkedett ki, akik megértették korunk társadalmi problémáit. Az egyéni és családi tragédiák pedig csak fokozták az osztályellenség elleni gyűlöletét. A győzelmet, melyért annyit küzdött, szenvedett, már nem érhette meg. A megté- bolyult nyilas uralom végzett vele, mielőtt elérkezett a felszabadulás napja. Sípos Lajos Kisdiákok klubja A klubok korszakát éljük, de valljuk be, ez nem rossz dolog. A közös érdeklődésű emberek, rétegek jönnek ősz. sze, hogy az őket leginkább érdeklő témáról beszéljenek, vitatkozzanak, alkossanak, bíráljanak. A társadalmi szabad« idő része ma már a klub. élet, vitathatatlan eredmények, kel. A legújabb, legfiatalabb klub születése egy évvel ezelőttről eredő igény, amelyet ifjúsági vezetők jelentettek be úttörő elnökségi ülésen, s a megvalósításra az elmúlt év szeptemberében került sor, a Móra Ferenc Művelődési Központ segítségével. Októberben tartották alakuló ülésüket ahol megválasztották a társadalmi vezetőséget, tervet készítettek és ve-’efí't'Ant ^örget^g J*'"'~f- ne tanárnő kerü t a klub éierc Azóta minden vasárnao el á •- nak a klubba, és az érdeklő* dés egyre növekszik« A gondot az okozta az Ifjú. sági vezetőknek, hogy a VII. és Vili. osztályos úttörök ne* velésében problémák merültek fel. Ezek a fiatalok már * változás kovát élik, igényeik mások, de még nem tartanak ott, hogy a központi ifjúsági klubba járjanak. A cél tehát az volt, hogy számukra klubszerű keretben biztosítsák az átmenetet az úttörő-életből a Kisz-életbe. s felkészítsék őket a nagy változásra, mely bekövetkezik az általános iskola elhagyása után. Ekkor ugyanis a felnőtt társadalom a nemrég még gyereknek tartott fiatalokkal szemben más, minőségileg is magasabb követelményeket állít az életszemlélettel, viselkedéssel és magatartással kapcsolatban. Egyszerűbben megfogalmazva: a klub célja a többi közt az, hogy a kamaszkor darabosságát, zökkenőit áthidalva, segítse a fiatalokat „belépni az életbe”. Az okos megfogalmazás megvalósítása, persze, sokkal közvetlenebb, játékosabb. Te veik. ben a társasjáték, tánc, ismeretterjesztő előadások, tárlat- látogatás, Irodalmi műsor és sok-sok más rendezvény szerepelnek. Magukénak érzik a klubot, kedvvel járnak oda, s biztos, hogy felelősségtudattal lépnek he a felnőttek társadalmába«
