Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1969-02-07 / 6. szám

FtlECTHAZI KfflKV Éneklő úttörők könnyűipari bemutató A NAPOKBAN sikeres divatbemutatónak lehet­tünk tanúi a félegyházi Művelődési Központban. Valóban ízléses és nagyon divatos ruhákat mutattak be az érdeklődő közönség­nek — és a sikert még fo­kozta a színvonalas sláger- naűsor. Kovács Sándor, a Kéz­műipari Vállalat igazgató­ja elmondta, hogy évente 400 ezer ruhát készítenek, ebből 40—50 ezer a gyer­mek, 200 ezer körüli a lányka és női, a többi pe­dig a kamasz fiúk és fér­fiak részére készül. A ru­hák egyrészét maguk ter­vezik, részben pedig a Ru­haipari Tervező Intézet lát­ja el őket szabásmintával, ötletekkel. A gyártás természetesen nem öncélú, keresik, kutat­ják a piacot, felmérik a ke­resletet. Ez volt a célja a divatbemutató előtt, a meg­hívott kereskedelmi szak­emberek jelenlétében meg­tartott szakmai bemutató­nak, amelyet üzletkötések követtek. VÁSÁRLÓIK között sze­repel az ország valamennyi nagykereskedelmi vállalata. Nemrég még kifogásolták a helyi lakosok, hogy bár a gyár itt termel, alig-alig juthatnak termékeikhez. Az igények még jobb fel­mérése és a félegyháziak kielégítése érdekében, feb­ruár 1-én megnyílt a saját modellboltjuk, ahol leg- frisebb és természetesen a legdivatosabb termékeiket lehet megvásárolni. Mint az igazgató elmondta, lehető­ség van arra is, hogy egy- egy nagykereskedelmi vál­lalat külön kívánságát is teljesítsék és konkrét ren­delés alapján, kisebb széri­ákat is gyártsanak. A KÉZMŰIPARI Válla­latnál jóirányú „erjedés” indult meg: gazdaságosan termelni, követni az igé­nyek _ alakulását, rugalma­san reagálni a piac köve­telményeire, és nem utolsó­sorban, sikeresen értékesí­teni a megtermelt árut. Említsük meg a Művelő­dési Központ szerepét is egy mondattal, hiszen még emlékszünk a tavalyi köny­nyűipari bemutatóra, ahol a helyi ipari vállalatok ter­mékeit propagálták. Egysé­ges koncepció eredménye, hogy most is együttes mun­kával szervezték meg a be­mutatót, segítve az ipart a népművelés. Vasárnap délelőtt megtelt a művelődési ház klubszo­bája a népdalversenyre ér­kezett kisdobosokkal és út­törőkkel. Nagy visszhangra talált a Televízió és az Űt- törő Szövetség által meg­hirdetett népdalvetélkedő a városunk és járásunk paj­tásai között. Elhozták azokat a népda­lokat, amelyeket a szülők­től, a nagyszülőktől hallot­tak és együtt szívták ma­gukba az anyanyelv hang- zataíval. „A néphagyomány őrzői ők, sőt: ők maguk az élő néphagyomány”. A hallgatók és énekesek együtt adóztak ezen a dél- előttön a dalok ismeretlen szerzőinek és hőseinek. Föl­di valójukban rég elhaltak ezek az emberek: a néhai Az „Olvasó ifjúságért” Megszoktuk, hogy fiatal­jaink mozgalmi életében egymást követik a legfon­tosabb célkitűzések megva­lósítását szolgáló mozgal­mak. Az eszmei nevelés eszközeként új mozgalom vette kezdetét a KISZ-ben, a KISZ KB Intéző Bizott­ságának határozata alapján. A fiatalok könyvszeretete eddig is megnyilvánult, sta­tisztikai számokkal is bizo­nyítottan. Komoly segítsé­get jelentenek a Központi Ifjúsági Olvasószolgálat megalakulása és működése, az olvasóklubok, az irodal­mi pályázatok és a szerve­zett könyvterjesztés. Ugyancsak a fiatalok ér­deklődési igényét elégítik ki a kiadók ifjúsági soro­zatainak megjelenése, a fo­lyóiratok, a rádió és a te­levízió ifjúsági rovatai. Ifjúságunk életszemlélete egészséges, a felmérések is azt tanúsítják, hogy érdek­lődnek a közéleti proble­matikájú művek, az új, az előrelépő és kísérletező mű­vek iránt. A Magyar írók Szövetsé­ge által kezdeményezett „Olvasó népért” mozgalom meghirdetése után határo­zott az Intéző Bizottság úgy, hogy ehhez a KISZ is csatlakozik, az „Olvasó If­júságért” jelszóval. Alapve­tő feladat, hogy a szocialis­ta eszmeiség elve érvénye­süljön, figyelembe legyen véve az eltérő műveltségi adottság, és az eddig fel nem tárt lehetőségeket maximálisan ki kell aknáz­LEHET, hogy mire ezek a sorok napvilágot látnak, a címnek választott népdal nem lesz időszerű, mert ha mi nem, hát a természet intézkedik. Vagy megfagyasztja a sarat, amit. most — jobb sorsra ér­demes — lábbelinkkel tapo­sunk, vagy megszánja a vá­rost és egy kiadós havazással fehér fátyolt borít a szeme­tes, sáros utcákra. Egyszer azonban a föld fa­gya is kienged, a hó is el­olvad, és kezdődik újra a sár­tenger. Nem mindig volt ez Így. Pedig azóta sok utcát ki­köveztünk, sok-sok kilométer hosszú szilárd járdát építet­tünk. De ha jobban megnéz­zük, éppen ezek a járdák a legsárosabbak. A Kossuth utcán, a város főutcáján, sok helyen megáll a víz a járdán. A Vörös Had­sereg utcán van olyan ház, amelvik előtt ősz óta nem sö­pörték le a járdát. A Bajcsy- Zsilinszkv utca páratlan olda­la és sok másik utca olyan latvakos, hogy a gyalogosok inkább az úttestet választják, ez pedig a közúti forgalomnak jelent akadályt. AMIKOR csúszás a járda, az ember nem nagyon válogat, hogy mivel szórja lei homok­kal, salakkal, fűrész-, vagy szénporra*, *og? • baleset« Sáros az utcátok megelőzze. Csupán egy baj van: a kiszórt szemetet, ami­kor már nincs rá szükség, so­kan elfejeltik eltakaritani és az sárra, latyakká válik. A hóval is ez volt a hely­zet. A koránkelő, munkába siető emberek keményre ta­posták a járdán és az ott csú- foskodott, míg a jótékony nap fel nem olvasztotta. A háztulajdonosok jól tud­ják, hogy a nedves talajból felszivárgó víz milyen rombo­lást végez a házak falaiban. Mégis sajnálják azt a kevés fáradságot, hogy naponta leg­alább egyszer lesöpörjék, vagy lesöpörtessék a járdán össze­gyűlt vizet, sarat, szemetet. A SZABÁLYSÉRTÉSI rende­let lehetőséget ad a hatóság­nak pénzbírság kiszabására, csak nem él vele. Néha pedig nem ártana jobb belátásra ser­kenteni azokat, akik követke­zetesen nem takarítják a jár­dát. Mai írásomnak nem a fenye­getés a célja. Sokszor többet el lehet érni a meggyőző szó­val. Erre apellálok, amikor azt mondom: városunk szeretete, embertársaink megbecsülése indítson, serkentsen az el­mondott hibák megszüntetésé­Tétb Miklós ni. Az emberré nevelés, a szocialista emberré nevelés feladatát nagyban segítheti, ha a könyv, az olvasás a tudatformálás eszközévé válik. Ha a fiatalok olvasó­tábora kiszélesedik és kap­csolatuk a könyvvel, termé­szetes és állandó lesz. A megvalósítás az alap­szervezetekre vár, és ez he­lyet kell, hogy kapjon az akcióprogramokban. Első feladat a könyvtári tagok toborozása lesz, ezt követik azok a rendezvények, me­lyek felkeltik az olvasási kedvet. Ezt a munkát ol- vasófelélősök irányítják, akiknek élniök kell a köny­vek által nyújtott nevelési lehetőségekkel a politikai akciók megoldásában is. Űj olvasóklubok szervezése, klubkönyvtárak beindítása, a könyvkiadás fokozott fe­lelőssége — mind részei a feladatnak. A KB hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulója tiszteletére olvasónapló pá­lyázatot hirdet, amely a mozgalom részét képezi. 1968. ősz folyamán tartott titkári tanfolyamon meg­tárgyalták a mozgalom fel­adatait és az alapszerveze- tekbén megkezdődött a ha­tározat végrehajtása. Egy nép, egy nemzet, egy szocialista társadalom bol­dogulásának alapját jelent­Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Lantos An­tónia (anyja: Mátyás Juli­anna), Kiss Károly (Tóth Veronika), Bodor - Mária (Bagi Olga), Rekedt-Nagy Erika Éva (Nagy Francis­ka), Havasi Tibor Iván (Farkas Ilona), Juhász Atti­la (Bakó Gizella), Mészáros József Zoltán (Csányi Ro­zália), Császi Imre (Szőke Éva), Juhász József (Nagy- Pál Rozália). HÁZASSÁGOT KÖTÖT­TEK: Illés János — Retkes Mária, Gondi István — Rácz Mária, Seres János — Bíró Anna, Kovács Imre — Czakó Irén, Kiss István — Csikós Erzsébet, Gárdos Vilmos György — dr. Feri Lenke. MEGHALTAK: Bense Imréné Szombati Mária 74 éves. Bugyi Ferenc 71 éves, Mészáros Sándorné Trungel Veronika 76 éves, Kránicz Ferencné Horváth Etelka 57 éves, Ipacs Antal 69 éves, Pál Istvánné László Vero­nika 60 éves, Adorján Mi­hály 83 éves, Piszár József 81 éves, Rigó Györgyi 1 hó­napos, Szabó Józsefné Mi- zsei Valéria 71 éves, Török Ágoston 56 éves. heti, ha a dolgozók, az if­júság mindennapi szükség­lete a szép szó, az emberi szellem nagysága, a művé­szet, a szocialista realista művészet, ha szükségletté válik a könyv. A feladat nem lehet kampányjellegű. Állandó, folyamatos feladata a K1SZ- szervezeteknek, hogy a fel­növő ifjúság magában hor­dozza az igényt, tovább vi­gye a munkás hétköznapok­ban és élő hagyományként adja át az utána jövőknek. bölcs szántóvetők és szőlő­munkások, balladás szívű lányok és violavőlegények, csípős csillagfényben vir­rasztó juhászok, a sziki szállások pásztorai, akikkel a puszta peremén együtt énekelt a szélkiáltó madár. A dalt és verejtéket egy­aránt bőségesen gyümölcsö­ző summások, kubikusok, névtelen hazánkfiai, né­pünk poézist teremtő ere­jének hírnélküli hordozói. Testük búzává, virággá, le­veles fává nőtt az időben, de hiába távoztak el közü­lünk, nevük — fogyottan, amíg magyar marad, addig lesz e dalokat meghallgató és tovább éneklő ifjúság. Ilyen volt a versenyen összegyűlt ifjúság is, akik csillogó szemmel énekelték a szebbnél-szebb népdalo­kat, vetélkedve azért, hogy ki jut a versenyben előbb, ki jut a népzenében nagy hagyományokkal rendelke­ző Kecskemétre, a megyei vetélkedőre. Akik tovább­jutottak, azoknak a nevét is jegyezzük fel: Szabó Éva, a Bajcsy-Zsilinszky általá­nos iskola úttörője és Ré- kási Júlia, a szanki úttörő- csapat tagja. örülünk, hogy népdal­kincsünk ápolását és to­vábbterjesztését vállalták úttörőink és kisdobosaink, mert ez a költészet és a zene anyanyelve. Seres Sándor Zárszámadás J ászszentlászlón A jászszentlászlói Arany­homok Termelőszövetkezet február 1-én, a járásban el­sőként tartotta zárszámadó közgyűlését. Kanyó István tsz-elnök Is­mertette az 1968-as év ered­ményeit, hiányosságait. — Hangsúlyozta, hogy a kü­lönben is nehéz körülmé­nyek között gazdálkodó ter­melőszövetkezetet több ele­mi csapás is sújtotta. Helyesen szabta meg a szövetkezet vezetősége a szarvasmarha és juhászat fejlesztését. Az elmúlt év­ben 146 darab hízómarhát értékesítettek és 278 darab lett az év végi állomány. A juhok száma is másfélszere­sére növekedett úgy, hogy emellett még 451 bárányt értékesítettek és a gyapjú­hozam sem csökkent. A to­vábbiakban foglalkozott a libatenyésztéssel és elmond­ta, hogy 'közel 30 ezer te- nyésztojást értékesítettek. Jelentős volt a tsz beru­házási tevékenysége, a 100 férőhelyes tehénistálló mel­lett, juhhodályt és egyéb lé­tesítményeket is építettek. A pénzügyi gazdálkodás­sal kapcsolatban elmondot­ta az elnök, hogy a tiszta vagyonuk megközelíti a 15 millió forintot. A különböző fejlesztési alapok mellett a gazdaság egymillió forintot helyezett biztonsági tarta­lékba. A tagjövedelem az 1967. évi 9700 forintról 14 315 forintra növekedett, ilyen nagy fejlődés a gazdaság fennállása óta még nem volt. Örvendetes az, hogy a tag­ság részére az év végén kö­zel félmillió kiegészítő ré­szesedést fizethettek. Az elnöki beszámoló után Dávid László, az ellenőrző bizottság elnöke terjesztet­te elő beszámolóját. Az ezt követő vitában felszólalt Is- pánovits Márton, a járási pártbizottság első titkára és méltatta az elért eredmé­nyeket. Felhívta a tagságot arra, hogy a jövőben még odaadóbban dolgozzanak a közös ügyért, mert a lehe­tőségek fokozottabb kihasz­nálásával az eredményeket növelhetik. Dr. Tóth János, a MÉM főelőadója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy több te­rületen lehet a termésered­ményeket fokozni, a mun­kaintenzitást javítani. A tagság közös összefogásával az idei év még eredménye­sebb lehet. A vitát Kanyó elvtárs foglalta össze, majd hat új szövetkezeti tag fel­vételével ért véget a köz­gyűlés. Vaszkó József Művészeti szemle Felhívást kézbesítenek napjainkban a postások a KISZ-bizottságok, szakszer­vezetek, fiatalok és a fel­nőtt dolgozók címére. A nagy évfordulók ünnepség- sorozatában a KISZ KB, a Művelődésügyi Minisztéri­um, a SZOT, a TOT, a SZÖVOSZ és a KIOSZ együttes szervezésében, Ta­nácsköztársasági Művészeti Szemlét hirdet. Idézzünk a felhívásból: „...célja, hogy a művészetek sajátos esz­közeivel mélyítse el az if­júság, a dolgozók hazafias és internacionalista érzel­meit, teremtsen lehetőséget az alkotó tehetség sokoldalú kibontakoztatásához, szol­gálja a művészetek értékei­nek megismerését és meg­szerettetését, az ízlés fej­lesztését. A szemle, a szó, a dal, a zene, a tánc eszkö­zeivel elevenítse fel a mun­kásmozgalom művészeti ér­tékeit, és a néphagyomá­nyokat, de szólaltassa meg a korszerű irodalmi és ze­nei alkotásokat is”. A szemle most nemcsak a KISZ-korosztályt érinti, részt vesznek a vetélkedőn az üzemek, szövetkezetek dolgozói is. Remélhetőleg nagy „küzdelem” lesz, és igen sokrétű, magas színvo­nalú versenyszámokat lát­hat a közönség, — ezzel si­kerül majd megvalósítani a szemle célját is. Januártól márciusig ren­dezik az alapszervezeti, üzemi, szövetkezeti és kör­zeti bemutatókat. A megyei bemutatókat, az elődöntők legjobbjainak részvételével, áprilisban, májusban és jú­niusban tartják. Augusztus 19—20-án lesz a jubileumi találkozó, az ország öt nagy városában. Megyénk képviselői: Békés, Csongrád és Szolnok megye versenyzőivel együtt Szol­nokon vesznek részt ezen a találkozón. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy fiataljaink, felnőtt dolgozóink körében szép számmal vannak, akik a művészet valamelyik ágá­ban jártasak, tehetségesek. Méltán reméljük, részben a nagyszámú benevezést, részben pedig azt, hogy a bemutatók során a félegy­háziak sikert is aratnak. Az eredményekről, majd a be­mutatók, a versenyek után számolunk be. Juhász Sándor Megrendülve álltunk kö­rül egy koporsót, amelyen ez a leiirat díszelgett: Ju­hász Sándor, élt 53 évet. Egyik napról a másikra, váratlanul és tragikus hir­telenséggel távozott körünk­ből egy becsületes, szorgal­mas dolgozó ember, a töl­tőtollak javítója, sokunk­nak hű, igaz barátja, akit az egész város szeretett és tisztelt. Olyan ember volt. MOZAIK — Találtak egy férfi ke­rékpárt, száma: TG 020 286 Igazolt tulajdonosa a rend­őrkapitányságon átveheti. — Ketten egy ellen. Az Alpári út 34. szám alatti italboltban, az úgynevezett Sportbüfében újabb vereke­dés volt: Rácz Ferenc 23 éves segédmunkás és öccse: Rácz János 17 éves segéd­munkás tettleg bántalmaz­tak egy vendéget. A vere­kedésért Rácz Ferencet 1800. Rácz Jánost pedig 1500 fo­rint pénzbírság megfizetésé- sére kötelezték. — A tiszaújfalui Tisza Termelőszövetkezet február 8-án szombaton este 6 óra­kor tartja 1968. évi zárszám­adó közgyűlését a központi irodánál. FELEGYHAZ1 KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkás­párt Kiskunfélegyházi rárási­Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: F Tóth Pál felelős kiadó; dr. Mezei István Szerkesztőséé és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza Szabadsáe tér Telefon- U5 t43 273 ' lapot árusításban a félegyhá- - »ár-tg postahivatalai terjesztik la-c.Kiskiin megve! Nyomda V KeeoU-qmit - Tol • 11-85 Index: 1* "08 Sé* - iTSiiX í. aki örömmel tudott áldo­zatot hozni azokért, akiket barátjául fogadott. A mi barátságunk több évtizedre nyúlt vissza,-még a régi ne­héz világba. És amikor ha- 'ála előtti napokon felke­resett, hogy elbúcsúzzon, ’ehet, hogy ő érezte, de én nem gondoltam, hogy ez utolsó találkozásunk volt az életben, T. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents