Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-11-01 / 44. szám
I'ilág proletárjai, egy énül Jetek'. Araí 80 fillér FfIBiYHM kom A e fa I 0 f 1 N £ P fa ÍEUG1BA2I KIADÁSI XII. évfolyam, 14. szám Kiskunfélegyháza, 1968. november 1. napirenden áruellátása Szánk község kereskedelmi áruellátásának helyzetéről tárgyalt legutóbbi együttes ülésén a helyi tanács végrehajtó bizottsága és az MSZMP községi vezetősége. Az ülésen részt vett Körösi László, a járási tanács vb-elnökhelyettese, Patyi László, az MSZMP járási bizottságának munkatársa és Sípos Jenő, a Kiskun- majsa és Vidéke FMSZ vezetője. A község az elmúlt néhány év alatt az olajbányászat fellendülésével mező- gazdasági jellege mellett ipari jellegűvé vált. A lakosság jelentős része dolgozik a Nagy alföldi Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalatnál. A termelés növekedése és az újabb beruházások eredményeképpen a dolgozók létszáma folyton emelkedik. sen csak egy új vendéglátóipari kombinát oldaná meg. Sajnos beruházásra nincs lehetősége a Földművesszövetkezetnek. A vendéglő mintegy 200 ezer forintos bővítése csak ideiglenes megoldást jelent Jogos igény az is, hogy létesítsenek a községben eszpresszót, hogy a fiatalok is kulturáltan szórakozhassanak. Az igények jelentkeznek, amint az a vita során kiderült. Szánk község lakóit nem lehet a jövőben önellátóknak tekinteni. Ezt a tavasszal megnyílt zöldségbolt is bizonyította, mert létrehozása egy csapásra leverte a magas piaci árakat és III. negyedévi 221 ezer forintos bevételével igen jól jövedelmező egysége lett a földművesszövetkezetnek! A javaslatokban gazdag együttes ülésen a közös óhaj egy volt: a Kiskunmajsai FMSz vezetősége feltétlenül fordítson nagyobb figyelmet járásunk legjobban iparosodó kisközsége kereskedelmi és vendéglátóipari gondjainak megszüntetésére. A község vezetői eddig is mindent megtettek, hogy egyengessék az utat az fmsz tervei előtt. A gondok azonban nem oldhatók meg ideiglenes átalakításokkal, mint azt Kapor- nyai Lajos elvtárs vb-elnök mondotta; a községrendezési terv megvalósítása során feltétlenül létre kell hozni egy olyan közös létesítményt, amely véglegesen megoldaná a szanki dolgozók, munkások és tsz- tagok ellátásának kérdését. Iglódi Miklós Húszéves az Asztalos Szövetkezet Jelenleg mintegy háromszázan dolgoznak az olajiparban és ez a létszám 1969. januárjától megkétszereződik. Ezzel együtt természetesen növekednek az áruellátási gondok is a községben. A dolgozók étkeztetése nem megoldott. Jórészük hideg élelem fogyasztására kényszerül, de áz áruválaszték nem mindig kielégítő. A község kereskedelmi ellátottsága az utóbbi két évben ugrásszerűen javult, de a fejlődés gyors üteme még nagyobb mértékű fejlesztést igények Sípos Jenő beszámolójában ismertette a kiskereskedelmi bolthálózat I—III. negyedévi tervteljesítését. A szanki húsbolt 172 százalékra teljesítette tervét annak eredményeképpen, hogy a Húsipari Vállalat hetenként kétszer szállít friss hentes- és töltelékárut. A lakosság körében igen kelendő a mélyhűtött baromfiaprólék. Néha azonban a vállalat hibájából az is előfordul, hogy a megrendelt töltelékárunak csak negyedrészét szállítják, s ilyenkor a dolgozók készételek fogyasztására szorulnak, amelyek választéka a zsúfolt, kis- kapacitású élelmiszerboltokban nem kielégítő. Nem megoldott a munkába menő dolgozók reggeliztetése. A község egyetlen, amúgy is szűk önkiszolgáló boltja árul kannatejet, s a munkások az utcán kénytelenek meginni a befőttes- üvegbe méretett tejet! Egy tejbüfé megnyitása megoldaná a tejtermékek árusítását, lehetővé tenné a dolgozók és az iskolásgyermekek reggelizését! A község egyetlen vendéglője már régen kinőtte kereteit. Jelenleg is napi 70—80 fő az étkezők létszáma és a növekvő igényeket már csak egy új vendéglő tudná kielégíteni. Sípos elvtárs elmondotta, hogy a problémát vóglegeŰnnepi közgyűlést tartott Jókai utcai üzemében az Asztalos Szövetkezet. Alapítói, nyugdíjasai és jelenlegi dolgozói, a város és járás vezetői, a megyei KI- SZÖV elnöke, s a testvérszövetkezetek képviselőinek jelenlétében a szövetkezet fennállásának 20. évfordulóját ünnepelték. — Meghatódottságtól elfogadva nyitom meg a szövetkezetünk életében nem mindennapi ünnepi közgyűlésünket — kezdte beszédét Barta Gábor, a szövetkezet elnöke, majd felidézte azokat a nehéz körülményeket, amelyek a háború utáni esztendőket jellemezték, Akkor még a kisiparosok nem ismerték a közös gazdálkodás előnyeit, a szövetkezeti gondolat még távol volt g dolgozóktól. 1948. március 21-én volt az alapító taggyűlés, amikor együtt volt az alapításhoz szükséges 25 tag és a fejenként szükséges 50 forint. A szegény szövetkezetnek csak a neve volt gazdag, hosszú: Kiskunfélegyházi Faipari Munkások Beszerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezete. A termelési érték abban az évben 43 500 forint volt, a következő évben, 1949- ben már 309 ezer forintra emelkedett. 1950-ben kezdődött az asztalos kisiparosok tömeges belépése, akik nemcsak műhelyeikkel, gépeikkel léptek a szövetkezetbe, hanem magukkal vitték az üzem vezetéséhez szükséges rutint is. A szövetkezet új neve: Asztalos Ktsz lett, s elnöke 1957 teléig, tragikus haláláig Bon- dor Gyula volt. Halála után Kiss József műszaki vezető került a szövetkezet élére, akit nyugdíjba vonulása után műszaki vezetője: Barta Gábor követett. — Ez a szövetkezet lépést tartott megyénk iparosításában — jelentette ki Fekete László, a KISZOV elnöke, amikor az ünnepi alkalommal átadta a díszoklevelet. Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára szerint a város egyik legjobb szövetkezete lett az Asztalos Szövetkezet, dr. Dobos Ferenc, a városi tanács vb elnöke is hasonlóképpen nyilatkozott. Dr. Cseh László, a járási tanács vb elnöke, az egykori asztalos segéd is meleg szeretettel köszöntötte a kedves szaktársakat, akik bátran néztek szembe a nehézségekkel és korszerű, modem üzemet hoztak létre az ,Asztalosok utcájában” Hűvösvölgyi László főkönyvelő részletes beszámolójából a számok tükrében láthattuk meg a töretlenül felfelé ívelő fejlődést. Az első év 43 500 forintos termelési értéke ma már elérte a 13 milliót. Az ünnepi közgyűlés egyik legszebb jelenete volt a kitüntetések, jutalmak átadása, amikor az alapítók és kiváló dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésben részesültek: Juhász József, Tóth Tamás, Szlávik János, Soós Károly, Ladányi András, Hajnal József, Bondor István, Kiss Sándor, Kocsis Béla, Kovács József, Móczár Imre, Újvári László, Vass Mihály és Barta Gábor vették át nagy taps között az elismerő oklevelet és borítékot. Az ünnepi gyűlést a Kiskunság Étteremben nagysikerű társas vacsora követte. 3C, M, Egy modell — egy kép Divatos, szép őszi modell a Centrum áruház őszi divatbemutatójáról. Tweed szoknya, szintetikus kötött pulóver. Emlékezés az 1918 -as őszirózsás forradalomra 1918. október 31-re mint a magyar múlt kiemelkedő napjára, történelmünk egyik legdicsőségesebb korszakának kezdetére emlékezünk. Az őszirózsás forradalom jellegét tekintve polgári demokratikus volt. Polgári volt abban az értelemben, hogy célkitűzései nem léptek át a XVIII. és XIX. század polgári forradalmai által kitűzött követeléseken, olyan feladatokon, amelyek más országokban már megvalósultak, Magyarországon azonban az 1848-as forradalom veresége következtében csak felemás módon oldódtak meg. A Nemzeti Tanács október végén közzétett és a forradalom eredményeként hatalomra jutó kormány november 1-én nyilvánosságra hozott programja egyetlen olyan követelést sem tartalmazott, mely a tőkés viszonyok megszüntetésére vagy megszüntetésének előkészítésére irányult volna. A forradalom hajtóerejét ugyanakkor nem a burzsoázia, hanem a proletariátus és a munkássággal együtt fellépő más rétegek és osztályok alkottak. Az októberi forradalom ezért kezdettől fogva több volt egyszerű polgári forradalomnál. Népi jellegét mutatta, hogy a győzelem napjaiban az ország egész területén (így városunkban is) sikeres gyorsasággal alakultak a különféle népi szervek, (munkástanács, katonatanács stb.), amelyek a polgári demokratikus kormányzat mellett önálló hatalmi tényezőként valóban a népi munkás—paraszt hatalom csíráit és lehetőségeit rejtették magukban. Így olyan helyzet alakult ki, hogy a burzsoázia hatalmon volt, de távolról sem tehette azt, «mit szeretett volna. A munkásosztály nem volt hatalmon, de követeléseit a kezében lévő fegyver, a különböző népi szervek és a kormányra gyakorolt tömegnyomás segítségével, messzemenően érvényesíteni tudta. Ez az időszak kedvezett az országban elzártan tevékenykedő marxista körök egységes párttá szerveződésének. Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja, és a nép követelését megfogalmazva, a célt megjelölve tovább lendítette a forradalmat, mely 1919. március 21-én a dicsőséges Tanácsköztársaság megalakulás sához vezetett. Az őszirózsás forradalom legnagyobb eredménye és résztvevőinek érdeme, hogy megdöntötték a monarchiát, kivívták hazánk függetlenségét, megteremtették a demokratikus szabadságjogokat, szabaddá tették a forradalmi fejlődés útját. Büszkék vagyunk a forradalomra és méltóan emlékeztünk meg jelentőségéről. A jubileumi évfordulóról emlékeztek meg a Hazafias Néofront bizottsága ülésén a járás tömegszervezeti ve- vezetői október 29-én, ahol Fekete János, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke tartott ünnepi előadást. A járás minden községében kibővített népfront- ülésen méltatták az évfordulót. Október 30-án délután 5 órakor a városi tanács dísztermében ünnepelte a város lakossága az 50. évfordulót. Az ünnepségen Bohus Mihály, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután a Móra Ferenc Művelődési Ház Irodalmi Színpada és ifjúsági vegyes kara színvonalas ünnepi műsorral emlékezett mt ..őszirózsás forradalomra”. A jubileumi évfordulók sorában legközeleöff a/ magyarországi forradalmi mozgalmakra legnagyobb hatást gyakorló és az egész világ történelmében új fejezetet nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalom 5|. évfordulóját ünnepeljük. November 6-án este 6-kor a műve- v, lődési ház nagytermében az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága díszünnepséget rendez. Az ünnepség előadója, Hegedűs Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság titkára lesz. A díszünnepség második részében fővárosi művészek fellépésével művészeti műsorral emlékezünk, amelynek létrejöttét a műanyaggyár, a Petőfi Tsz, a Lenin Tsz dolgozóinak anyagi és erkölcsi támogatása tette lehetőn járásba érkezik a forradalom lángja Üj szakaszához érkezett az úttörők ünnepi mozgalma. A Szovjetunióból küldött ünnepi lángért a megye vörös selyem zászlóval kitüntetett csapatainak tagjaiból álló küldöttség utazik novemberben Budapestre. A fáklyák, amelyeket a fővárosban meggyújtanak, szerte viszik az országban a lángot, amelynek jegyében dolgoznak, serénykednek a legifjabbak, s amely névadója a nagy évfordulókkal kapcsolatban indított új mozgalomnak is. A megyei ünnepség után a kecskeméti Üttörőházból a járási és városi úttörőtitkárok által vezetett küldöttség hozza Félegyházára, és november 22-én viszik tovább a járás úttörőcsapataihoz. A járási-városi úttörő elnökség már most felhívással fordul a csapatokhoz: Ünnepi műsorral, díszőrséggel, a csapat-fal szépíté| sével készüljenek és ünnep! i csapatgyűlés keretében gyújtsák meg fáklyájukat a forradalom lángjáról. E fáklya kerül majd a csapatfalra és ég a tanév végéig, amikorra a mozgalom befejeződik. Ugyancsak a csapatgyűlés keretében tesznek jelentést a helyi pártszervezetek titkárainak a csapatot:, rajok és őrsök, a kapott pártfeladatok végrehajtásáról. A forradalom földjéről, a Szovjetunióból érkező láng rendkívüli jelentőségű jelkép. A fellobbanó fáklyák eljutnak mindenhová, ahol fiataljain^ az úttörők tanulnak, dolgoznak, teljesítik vállalt feladataikat és bizonvítják: méltó utódai a forradalmároknak, s méltó folvtatói lesznek annak az eszmének, amely fényt hozott számukra is, hogy megvalósulhasson szocialista társadalmi rendünk.
