Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-11-01 / 44. szám

■■ Ffimnin mm A PETŐFI NEPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Hasznos tapaszt Nemrég tért vissza váro­sunkba az a mezőgazdasá­gi szakemberekből álló küldöttség, mely Szántó András vezetésével a len­gyelországi Wroclav és kornyékének termelőszö- t etkezeteit és állami gaz­daságait látogatta meg. Nagy elismeréssel nyi­latkoztak az ott látottak­ról, a holdanként 300 má­zsán felüli cukorrépa-ter­mésről. (Igaz, 1000 mm a csapadék átlaga, s a fel­használt műtrágya meny- nyisége is jóval nagyobb, mint nálunk. Kitűnő rét- és legelőgazdálkodásuk eredményei ugyancsak jó­részt ennek köszönhetők.) A szakemberek szerint a tapasztalatcsere „gyors mérlege” rendkívül kedve­ző. Elsőnek kell megemlí­teni a cr’ orrépafejelő szer­számot. Ez az egyszerű eszköz, melynek segítségé­Elhunyt tir.SzoIflokyJenő Nagy részvét mellett te­mették el október 24-én a Felaőtemetőben dr. Szolno­ky Jenőt, a járási tanács vb-titkárságának csoport- vezetőjét. A család, a járá­si és községi í_nácsok dol­gozói és a barátok nevé­ben Fekete János vb-el- nökhelyettes a ravatalnál, dr. Albrecht Sándor osz­tályvezető pedig a sírnál, a Közalkalmazottak Szak­szervezete és a Jogász Szö­vetség nevében vett búcsút az elhunyttól, aki egész éle­tét Kiskunfélegyháza város és járása közigazgatásának szentelte és nagy érdeme­ket szerzett a demokrati­kus közigazgatás megszer­vezésében. K. A. Dnyakönyvi hirek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK; Antal Lajos Mátyás (anyja: Donka Irén), Mészáros Erika Zsuzsanna (Ta­kács Zsuzsanna), Kiss Anna Rozália (Tóth Anna), Nagy Sándor (Karsai Mária), Bauer Gyöngyi Erzsébet (Piszman Ro. zália), Gazda Eszter Márta (Retkes Luca Márta), Kovács József Attila (Szász Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Tímár József — Szepesi Mar. git. Hartyányi István — Füre­di Ilona, Szalai Sándor — Szeri Ilona, Tóth László — Majoros Terézia Sarolta, Gémes Mihály Sándor — Tóth Etelka. László András János — Szabó Ilona, Sinkó István — Tóth Veroni­ka. Farkas Ferenc — Varga Erzsébet, Vidács Imre — Ko­vács Piroska, Czene István — Vereb Erzsébet, Ferenczi Imre — Sinkó Anna, Réczi Mihály — Iványi Sarolta Anikó,' Vidé­ki György — Palásti Mária, Tenkö István — Kiss Terézia, Fekete Pál — Tarjányi Rozália Margit, Pap István — Balogh Irén Ilona, Varga László — Horvát Klára Anna, Kertész János — Palásti Rozália Irén, Báli György — Szécsényi Ro. zália. Palotás Mihály — Seres Erzsébet. MEGHALTAK: Belicza And­rás 66 éves, dr. Szolnoky Jenő Lajos 59 éves, Barna-Pap Já. nosné Borbás Veronika 75 éves, Kupincz-Szabó Mihály 65 éves, Maróti Lászlőné Bába Rozália 69 éves. Édes István 77 éves, Soós Imre János 78 éves, La­jos István 86 éves, Dulicaek Ferenc 68 éves, vei a teljesítmény — ki­sebb fizikai igénybevétel mellett — ötszöröse az ed­diginek. Ezzel a cukorré­pafejet tisztán, földmente- sen, elsőosztályú takar­mányként nyerhetik. Min­tapéldányt is hoztak belő­le és a Vörös Október Tsz amellett, hogy azonnal használatba vette, már ké­szíti is. Náluk és a Város­földi Állami Gazdaságban a még fel nem szedett cu­korrépát ezzel takarítják be. A hasznos szerszám előállítása mintegy 30—40 forintba kerül. A másik, ugyancsak na­gyon hasznos tapasztala­tuk, hogy a szervestrágya- szóró pótkocsit néhány tíz­perces munkával a siló be­takarításához is átalakít­hatják. Ezek a kocsik a legnagyobb munkacsúcs­ban hasznosíthatók, s az önürítés révén még mun­kaerő is szabadul fel. Hasz­nálatukat azonnal elkezdik nálunk is. Igen érdekes tapasztalatokat szereztek az egyik állami gazdaságban. Az istállókban a szarvas- marhák lekötését úgy old­ják meg, hogy egyetlen mozdulattal 20—25 állat kötél nélküli kezelése old­ható meg. Mezőgazdasági szakem­bereinkkel együtt lengyel vendégek is érkeztek hoz­zánk. Megismerkedtek fez­einkkel, s a Városföldi Ál­lami Gazdasággal. Nekik természetesen egész más dolgok tetszettek. Elsősor­ban a náluk ismeretlen szőlőültetvények, s a tér­OZ AIK — Ügyeletes állatorvos. Kiskunfélegyházán novem­ber 2-án, szombaton dél­után és 3-án, vasárnap egész nap az ügyeletet dr. Kiss Lajos tartja. Lakása Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Te­lefon: 523. Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora, Kunszállás és Petőfiszállás községek részére az ügyele­tes dr. Szolnoki László fő­állatorvos, lakása Vörös Hadsereg útja 23, tele­fon: 183. — Találtak egy férfi ke­rékpárt, száma 72472, egy táskarádiót és két kulcsot, tokban. Igazolt tulajdono­saik a rendőrkapitányságon átvehetik. — Hathónapi szabadság- vesztésre ítélte a kiskunfél­egyházi járásbíróság Bajá- ki László 22 éves alkalmi munkást (VII. kerület 122. tanya), mert a kiskunfél­egyházi vasútállomás elől ellopott egy kerékpárt. — A városi tanács vb művelődési osztálya az igazgatók és igazgatóhelyet­tesek részére országjárást szervezett Szarvas—Békés­csaba—G yula—Orosháza, G yopáros—Hódmezővásár­hely útvonalon. — Elhunyt 78 éves korá­ban Soós Imre, a volt ipar­testület jegyzője. Szombat délután temették el nagy részvét mellett. — A félegyházi öregdiá­kok legközelebbi baráti összejövetelüket november 4-én este 7 órától tartják a budai Rózsadomb étterem­ben. — Október 25-én délután fél háromkor tartotta első előadását a Vegyipari Gép­gyárban szervezett munkás- akadémia. A szakelőadá­sokból álló sorozatot egy időszerű témával nyitottak meg. „Megemlékezés az őszirózsás forradalomról” címmel Czinege Gábor, a járási pártbizottság propa­ganda és művelődési osz­tályvezető tartott előadást. més feldolgozása, a papír­nyárfa telepítése, valamint a segédüzemági tevékeny­ség érdekelte őket a leg­jobban. Nyugodtan állít­hatjuk, hogy az ilyen ta­pasztalatcserék mindkét fél részére nagyon hasznosak, különösen akkor, mint je­len esetben, ha azonnal al­kalmazni tudják az eddig ismeretlen, helyes módsze­reket, szerszámokat. B. L. Gépek a szövetkezetben A Háziipari Szövetkezetben egyre több gép segíti a termelékenység növelését. Az alábbiakban két „okos masinát” örökítettünk meg kezelőikkel. A félegyházi telepen három magyar gyártmányú gép­pel dolgoznak a szabászok. Bátort Árpád munka köz­ben. Fisch Emilre emlékezünk — KÖVETKEZŐ SZA­MUNK, tekintettel a No­vember 7. ünnepére, szom­baton, november 9-én rég­gé) jelenik meg a rádió és televízió következő' heti tel­jes műsorával. Hetven éve, 1898. novem­ber 6-án Kiskunfélegyhá­zán, Csillag utca 263.' szám alatti (ma Molnár Béla u. 13) házban született Fisch Emil, a magyar munkás- mozgalom mártírja. Középiskoláit városunk­ban végezte, a volt Városi Katolikus Gimnáziumban (jelenleg Móra Ferenc Gim­názium) érettségizett 1916- ban, majd a Műszaki Egye­temen vegyészmérnöki dip­lomát szerzett. Egyetemista korában kapcsolatba került a haladó diákmozgalommal és ott aktív baloldali te­vékenységet fejtett ki. Öt­ven éve, fivérével, Fisch Jenő orvostanhallgatóval — aki itt halálos sebet ka­pott — résztvett a „lánc- hídi csatában”, a Károlyi Mihály miniszterelnöki ki­nevezésének követelésében. Tevékeny harcosa volt a Magyar Tanácsköztársaság­nak is. A proletárforrada­lom után a fehérterroris­ták megkínozták. Életét csak barátai, elvtársai se­gítségével tudta megmen­teni. Gyógyulása után Becs­be, majd 1931-ben a Szov­jetunióba emigrált és ott a filmgyártásban dolgozott. 1938-ban hazajött és részt­vett a magyar függetlensé­gi mozgalomban. Többször járt szülővárosában, Fél­egyházán is. Eleven agitá- ciót fejtett ki a szovjet ál­lam eredményeinek nép­szerűsítéséért, az ellensé­ges rágalmak eloszlatásá­ért. Mai írásomban az 1918. őszi eseményeket idézem. Visszala­pozok ötven évet emlékeim naptárában, és próbálom be­mutatni az akkori gyerekeket. Mert a nagy, világra szóló ese­ményeket — felnőtt szemmel — sokan megírták már, de gyerekszemmel kevesen. 1918-ban már mindenütt elfo­gyott az élelem. A négyéves háború még a viszonylag gazdagabb családok felhalmo­zott készleteit is próbára tette, még az sem tudott vásárolni, akinek pénze volt. A boltok üresek voltak, és hajnaltól estig keUett sorakoz­ni egy kis fekete kenyérért* amibe még a csutkát Is bele. sütötték, mert kukorica sem volt. A sorbanállás a gyere, kék dolga volt. Sokszor men­tünk haza sírva, üres szatyor, ral. A felnőtt férfiak még a kü. lönböző frontokon voltak, az édesanyák pedig dolgoztak. Boldog volt, aki egynapi mun­kabér fejében egy kis kenye­ret, vagy valami ételmaradé. kot vihetett haza a családnak. Rongyosak voltunk és éhe­sek. Sokan kihasználták ezt a helyzetet és a spekulánsok, csempészek hada még Inkább nehezítette azt. Azok, akik he­tenként többször megjárták Budapestet, hozták a különbö­ző híreket, ök helyettesítették a rádiót, televíziót, újságot. Ki. tört a forradalom Budapesten. Tisza Istvánt, a háborús mi­niszterelnököt agyonlőtték — hallottuk a sorbanálláskor. Forradalom. Nem tudtuk, mi az. csak éreztük, hogy nagy változást jelent. Nem álltak már olyan türelmesen a hosz- szú sorokban az emberek, be­nyomultak a boltokba, és szét­hordták, amit találtak. Halottak napján édesanyám­mal a temetőbe Igyekeztünk* Az utcán alig járt valaki, a temető üres volt. Feltörték a pincéket, a bort tökszáron szívták a hordókból. Felelőt, len, részeg elemek fegyverrel garázdálkodtak. A nagy zűrzavarban csak a munkásosztály és földmunka, sok néhány tagja, s az Októ­beri Szocialista Forradalmat fegyverrel segítő, hazatért ka­tonák látták a kivezető utat. Gyerekek a viharban Megkezdődött a szervezkedés. A rendre a Nemzetőrség vi­gyázott. Megalakultak a szak- szervezetek. Januárban a Szo­cialista Pártnak már 9489 tag­ja volt a városban. A járás községeiben is a Szocialista Pártba tömörültek a proletá­rok tömegei. A Munkástanács átvette a közélelmezés fenn. tartását, az élet. és vagyon­biztonság megóvását. Az „urak” látszólag bele. nyugodtak a változásba, hi­szen őket is meghagyták állá­saikban. 1919.ben azonban még egy próbát megkockáztattak: február 16-án a városban álló. másoző 6-os gyalogságot rá. uszították a munkásságra. Ez azonban sikertelen kísérlet ma­radt, mert a munkások le. fegyverezték a katonaságot. Nekünk, akkori gyerekeknek még tetszett is a rögtönzött „kisháború” és az ótemplom, nál kelepelő géppuskánál sap­kánkba gyűjtöttük a forró töl. tényhüveíyeket. A városháza oldalán évekig láthatók voltak annak a napnak emlékei, a golyók által ütött sebek. Tóth Miklós 1944. novemberében letar­tóztatták, 1945 január 9-én Sopronkőhidán a vérgőz­ben tobzódó fasiszták kivé­gezték. Közel volt a felszaba­dulás, de sajnos, ezt már nem érhette meg. A nemes célok megvalósulásának gyümölcseit azonban né­pünk, szeretett városa, Fél­egyháza is élvezi. Fisch Emilről érdemei elismeréséül utcát nevezett el a város, de adós még azzal, hogy szerény szülő­házát emléktáblával meg­jelölje. Születésének 70. évfor­dulóján a megemlékezés és szeretet zászlóját kegyelet­tel hajtja meg a nemzet mártírja előtt Félegyháza lakossága. Fekete János Néhány hónappal ezelőtt két gomblyukazó gépet vá­sároltak. Palotás Istvánná dolgozik az egyikkel; na­ponta 300 fiúruhára készít többszáz gomblyukat. lURKQLÓKMAK FÉLEGYHÁZI VASAS—GOLDBERGER SE Nß II bajnoki 1:1 (0:1) A mérkőzés bírálata mellett elöljáróban egy elvi kérdést szeretnék szóvátenni. Minden labdarúgó-bajnokság finisében akarva.akaratlaul, sokszor és sokat beszélnek mérkőzések „eladásáról”, s legalább any- nyit a játékvezetők működésé­ről. Most ez utóbbiról szeret­ném álláspontomat leszögezni. Annyi tárgyilagossággal azon­ban tartozom, hogy a múlt va­sárnapi mérkőzést a játékve­zető működése ellen is bőven meg lehet és meg is kellett volna nyerni — csak kicsivel jobb csatárjátékkal. Nos, miért foglalkozom a játékvezetéssel? Kizárólag azért, hogy el le­hessen kerülni minden feles­leges gyanúsítgatást egy-egy, a kiesés szempontjából fontos mérkőzésen. Mindenki tudja, hogy a játékvezetők is sportem­berek, tévedni nekik is lehet, még ha esetleges tévedéseik következménye néha súlyosabb következményekkel is jár. Ho­gyan lehet csökkenteni a fe­lesleges gyanúsítgatásokat? — Nyilván úgy, hogy a bajnok­ság végküzdelmében még fo­kozottabban vigyáz a JT arra, hogy fővárosi csapat mérkőzé­seire lehetőleg ne budapesti bírókat küldjön. Ezzel az egyetlen ténykedésével már jó irányban befolyásolhatja a bi­zony nem mindenkor tárgyila­gos közönség hangulatát. Nem hiszem, hogy ez ellen bármely egyesületnek kifogása lenne. Ezek után néhány szót a Goldberger elleni mérkőzésről. Az első félidőt a kihagyott félegyházi gólhelyzetek jelle­mezték, és Csicsmann kitűnő játéka. A félidő végén előbb Fekete szabálytalansága miatt büntetőből szereztek vezetést a vendégek, majd egy perc múl­va a Cserkó teljesen felesle­ges kezezése miatti büntetőt — szerencsénkre — elhibázták. Az egyébként kitűnő teljesít­ményt nyújtó középhátvéd ilyen felesleges szabálytalansá­gokkal rontja le teljesítményé­nek értékét. Végül Rubányi szép beadásából Makai még szebb fejessel egyenlített. Két ízben csak kezezéssel (bünte­tőn belül) tudott hárítani a pesti védelem, a játékvezetői síp mindkét esetben néma ma­radt, sőt a mérkőzés vége felé a tizenhatosról meg a jogos szabadrúgásunkat sem adta meg. Nos, ezért akartam fel­hívni a figyelmet az előbb el­mondottakra. Talán még any_ nyit, hogy Bolya, Makai, a , már említett Cserkó, Sahin é« Villányi emelkedtek ki csapa­tunkból, de a három soron következő vidéki mérkőzésen az egész csapatnak többet kell nyújtani, hogy pontot szerez­hessen. MEZÖKOVÄCSHÄZA— KUN BÉLA SE NB III bajnoki 6:2 (! 5:0) Az első húsz percben „le­lépte” a hazai csapat a Hon­védet, s már öt góllal vezetett. A második félidőben jobb já­téka már csak a szépítésre volt elegendő. Jók: Szabó, Szi­lágyi, és Tóth II. Vasárnap sportja November 3-án. csapatunk a Szolnoki MÁV ellen játszik. A még mindig bajnokságra törő hazai csapat ellen csak a va­sárnapinál sokkal jobb játékkal és szervezett védekezéssel le­het pontot szerezni. A Honvéd délután 2 órai kezdettel a Kos. suth SE ellen játszik, s remél­jük Ismét sikerül a pontszer­zés a csapatnak. felegyhazi közlöny t Magyar Szocialista Munkás­án Kiskunfélegyházi Járási- Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: F Tóth Pál “lelfls kiadó: dr Mezei rstván 'erkesztóeée ép na i-'hivatal: KLskunf^legvháza. Szabadság tér Telefon- 115 143 273 iapoi árusításban a félegvhán v-ás postahivatalai törlesztik aes-Klskun megyei Nyomda v, Kecskemét - Tel.? U-85. Index: 25 508 át

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents