Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-10-11 / 41. szám

liláfr proletariat, egyesüljetek! FÍUGYHÁD KÖZLÖNY 80 mUr A félszázados jubileumi évfordulók megünneplésének tervéből XII. évfolyam, A PETŐFI N E P E FEEEGÍHAZI KIADASA 41. szám Kiskunfélegyháza, 1968. október n. November 7-re teljesíti érés tervét a niajsai Drótfonatgyártó Vállalat A kiskunmajsai községi párt végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtár­gyalta a vállalat munkáját. 1968. január 1-én lettek önálló vállalattá és azóta nemcsak a község, hanem a járás legnagyobb ipari üzemévé váltak. Az üzem létszáma meghaladja a fél­ezer főt, termelési terve pe­dig 85 millió forint. Az önállóság kezdetben igen sok problémát okozott a dolgozóknak és vezetők­nek egyaránt. S hogy a ne­hézségeket eredményesen leküzdötték, bizonyítja az a felajánlás, mely szerint az üzem 1968-as tervét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára, november 7-ig teljesítik. Ha figyelembe vesszük, hogy szeptember 1-ig már közel 60 milliót teljesítet­tek, akkor a felajánlás na­gyon is reálisan elérhető. Jó munkaszervezés, jó kollektívák jellemzik ma már a valaha zilált üze­met. Csaknem 50 tagú KXSZ-szorvezet szervezi, neveli a fiatalokat, akik az összes dolgozók közel öt­ven százalékát teszik ki. Nagy érdeme van a KISZ- szervezetnek abban, hogy ma 13 brigádban 204-en vesznek részt szervezett munkaversenyben, s közü­lük 3 brigád verseng a „Szocialista brigád” cím el­nyeréséért. A termelési eredményeken túl a brigá­dok társadalmi munkával nagyban hozzájárultak a vállalat szépítéséhez, csi­nosításához. A jó brigád- kollektívákra jellemző, hogy a rendbontókat a brigád maga vonja felelősségre. Nagyban hozzájárult a dolgozók bizalmának meg­nyeréséhez, a jó hangulat kialakításához, hogy az el­ső félévi tervteljesítés alapján 160 ezer forint pré­miumot osztottak ki. Meg­oldódott a dolgozók alap­vető szociális ellátottsága is és üzemi orvosi rendelőt hoztak létre. Jelentős, a több mint 50 százalékban nőket foglal­koztató üzem fejlesztési terve is. A termelési tervet 1969- ben mintegy 16—18 millióval kívánják növelni és az azt követő években pedig 50—55 milliós éven­kénti fejlődésre számíta­nak. A cél megvalósítása érdekében 1969-ben mint­egy 16 millió forintos be­ruházást kívánnak meg­kezdeni. így a terv szerint 1970- re az üzem létszáma meghaladja a 700 főt. A község iparának fejlő­désével természetesen sű­rűsödnek a megoldásra vá­ró problémák is. Ezeket azonban a felsőbb szervek támogatása nélkül nem tudják mind megoldani. A közeljövő egyik nagy gondja az iparitanuló-kép- zés. Jövőre már több mint 200 fő beiskolázása válik szükségessé. Jelenleg Kis­kunfélegyházára járnak be a tanulók, korán reggel el­utaznak, s későn este ér­nek haza. így nem tudnak biztosítani a gyerekek ré­szére megfelelő felügyele­tet. Ez a probléma nagyon sokszor vetődik fel a szü­lők részéről is. Az üzemek azt kérik, hogy az ipari ta­nulók oktatását Kiskunma j- sán oldják meg, rendelkez­nek ugyanis a szakmai ok­tatáshoz szükséges szakgár­dával, akiket természete­sen az iskolai oktatáshoz az intézmény rendelkezésére bocsátanának. A másik megoldásra vá­ró gond a bölcsődei és óvo­dai férőhelyek, valamint a gyerekek ott tartózkodási idejének növelése. Jelenleg 26 gyerekkel van már probléma. A Gépjavító Vál­lalatnál is hamarosan át- témk a két műszakra, és a 6 órás műszakkezdés szükségessé teszi, hogy legalább fél 6-kor be le­hessen vinni a gyerekeket a bölcsődébe és az óvodá­ba. Az üzemek nem zár­kóznak el az anyagi támo­gatástól sem. Mindkét üzem igazgatója egy-egy főt, de ezen túlmenően felszerelési támogatást is felajánlott a végrehajtó bizottsági ülésen a bölcsődei és óvodai prob­léma megoldásához. Az üzemek fejlesztési tervét úgy készítették el, hogy a létszámfejlesztésnél továbbra is fő hangsúlyt a női munkaerők foglalkoz­tatásának megoldására he­lyezték. Ez a törekvés, va­lamint a jelenlegi helyzet is azt kívánja, hogy az il­letékes állami szervek a vállalatok vezetésének se­gítségét is figyelembe vé­ve keressék meg a kivezető utát a felvetett problémák megoldásához. Patyi László Az elmúlt hónap végén a politikai ünnepségeket elő. készítő bizottság kidolgoz­ta a hármas jubileummal kapcsolatos programot. A polgári demokratikus (őszirózsás) forradalom győzelmének 50. évforduló­ját, mint a népi nemzeti egység és a társadalmi ha­ladás megvalósítását ün­nepeljük október 30-án dél­után 5 órakor a Városi Tanács dísztermében. Az ünnepségen Bohus Mihály elvtárs, a Hazafias Nép­front városi titkára mond beszédet, majd a Móra Fe­renc Művelődési Ház ré­széről készített irodalmi műsorösszeállítással emlé­kezünk vissza az 50 évvel ezelőtti eseményekre. A műsorban fellép az Ifjúsá­gi Vegyeskar is. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzel­mének 51. évfordulóját a íagyományoknak megfele­lően rendezzük meg. No­vember 6-án este 18 órai cezdettel díszünnepség lesz a Móra Ferenc Műve­lődési Házban, melynek előadója Hegedűs Ferenc slvtárs, a Városi Pártbi- sottság titkára lesz. No­vember 7-én délelőtt ko- izorúsági ünnepség lesz a ■zovjet hősi emlékműnél. 1918. november 24-én ilakult meg a Kommunis­ták Magyarországi Párt­ja, mely időponttól kezdve i magyar munkásmozga- omnak és a magyar nép­iek igazi forradalmi ereje, élcsapata van. Az 50. év­Á községi értelmiség közéleti tevékenysége A járási tanács végrehaj­tó bizottsága a közelmúlt­ban tárgyalta a községek­ben dolgozó értelmiségiek közéleti tevékenységét, köz­életi szerepét A tájékozta­tó jelentést a vb műve­lődésügyi, mezőgazdasági­élelmezésügyi és egészség- ügyi szakigazgatási szervei készítették. Az újszerű tá­jékoztató több irányban ér­tékelte a falusi értelmiség szerepét egyes munkaterü­leteken. Megállapítható, hogy ma már a korábbi falusi értelmiség mellett jelentős szerepet kapott a mezőgazdaságban kialakult értelmiségi réteg. Kiemelik az előterjeszté­sek, hogy ágazatonként az értelmiség jelentősen segí­ti a község politikai, tár­sadalmi és gazdasági fejlő­dését Fontos feladatokat oldanak meg a lakosság, zömmel mezőgazdasági fő­foglalkozású emberek tuda­tának formálásában, látó­körük szélesítésében, a közügyek iránti érdeklődés felkeltésében, a fejlődés társadalompolitikai megér­tésében. A mezőgazdasági A kiskunfélegyházi munkásotthon története értelmiség vonatkozásában feltétlen értékelendő, hogy a termelőszövetkezeti ta­gokra, a lakosságra hogyan tudnak hatni, gyakorlati tu­dásukat az elmélettel alá­támasztva miképpen tud­ják átadni, az emberek gondolkodásmódját, életfel­fogását megváltoztam. A vita során igen sok ér­tékes javaslat hangzott el. Fontos feladat a jövőben, hogy az értelmiségiék a közéletben ne egymástól el­zárkózva, hanem összefog­va tevékenykedjenek a köz­ség életének formálásáért. Nagyobb összefogással, egy­mással, egymás közötti koordináltsággal jelentősen fokozni lehet e munkát. A végrehajtó bizottság a tájékoztató jelentést elfo­gadta és a további felada­tokra vonatkozóan megfe­lelő határozatokat hozott. V. J. Akcióprogram az új tanévre A KISZ városi bizottsá­gának javaslatára a kö­zépiskolák és a szakmun­kásképző intézetek KISZ- stervezetei kidolgozták az 1968/69. évre szóló akció- programot. Valamennyi pontot hosz- szú lenne felsorolni, de mindenképp szükséges érintem e program fő irá­nyát és állomásait. A világnézeti, politikai, erkölcsi nevelőmunkában rpost a nagy évfordulók rendezvényei jelentik a lé­nyeges feladatokat, és per­sze az ünnepek jelentősé­gének tudatosítása. KISZ szervezi meg a Forradalmi Nemzedékek, majd pedig a Tanácsköztársaság elneve­zésű próbáit. Számos alap­szervezet kapcsolódik az októberi orgoványi békeme­nethez, és részt vesznek va­JL Tanácsköztársaság ide­jén, 1919. júliusában a Vá­rosi Munkástanács intéző­bizottsági ülésén a direktó­rium elnöke, Iványi Sán­dor javaslatára elhatároz­ták, hogy a párt- és a szak- szervezet részére egy he­lyiséget rendeznek majd be. A Tanácsköztársaság bukásával azonban ezt a határozatot már nem tud­ták megvalósítani. A szervezett iparif és földmunkások a Horthy- terror ellenére sem mond­tak le egy munkásotthon megvalósításáról. Ezért 1923-ban jegyeket bocsáj- tottak ki és a munkásott­honban úgynevezett szövet­kezet részvénytag jegyzése­ket gyűjtöttek. v A város akkori képvise­lőtestülete <l munkásság kérésére, hosszú huza-vona után 400 szögöl területet adott azzal a telekkönyvi bejegyzéssel, hogy felosztás esetén az épületet csak a közművelődést szolgáló egyesület veheti igénybe. így sikerült elérni, hogy hat év után, 1929. június 16-án, a munkásotthont fel­avathatták. Az otthon mun­káját igazgatóság és fel­ügyelő bizottság irányítot­ta. A munkásotthon nagyon sok munkásgyűlés színhe­lye volt, amelyeket s egyéb más kulturális rendezvé­nyeket is a Horthy-rendőr- ség sokszor betiltott, szét­oszlatott. Az 1929-ben beköveke- zett országos (világ) gazda­sági válság kihatott a mun­kásotthon életére is. A bankadósságtól szabadulni kellett. így került sor az épület értékesítésére. A tu­lajdonjogot 1936-ban a Le­vente Egyesületre ruház­ták át. A felszabadulás után a munkásotthon újra a nép érdekeit szolgálta. A város vezetősége az egész épüle­tet óvodának rendezte be. Nem árt azonban visszaem­lékezni, hogy sok nélkülö­zés, szenvedés árán való­sult meg csaknem fél év­századdal ezelőtt. Nagy öröm viszont, hogy ma a felszabadult dolgozó nép gyermekei élvezhetik a párt és az állam gondos­kodását, s nem utolsósor­ban a jövő szocialista em­berét nevelik nagy türe­lemmel és sok szeretettel. N. I. A fiatalsággal is törődik a szanki Rákóczi Tszcs A szanki Rákóczi Tszcs vezetősége nagy erőfeszíté­seket tesz annak érdeké­ben, hogy a fiatalokat ott­hon tartsa és nemcsak mun­kát, de szórakozási lehető­séget is biztosít nekik. Ezt a célt szolgálja a most megépített csomagoló­épület is, amely nappal munkahely, utána pedig rendezvények megtartására is igen alkalmas. Nagy do­log ez a községtől, villany­tól, kultúrától távol, nyolc kilométerre kint a pusztá­ban, ahová a felső-szanki KISZ-fiatalok össze tudják hívni Tázlár, Bocsa és Bu­gac szélhordta homokbuc­káinak ifjúságát. A leg­utóbbi táncmulatságon is jó volt látni a táncteremmé alakított csarnokban a fia­talság nagyszerű szórakozá­sát. Ezúton tolmácsoljuk a felső-szanki KISZ-fiatalok köszönetét a tszcs vezető­ségének a fiatalok érdeké­ben tett fáradozásokért, és reméljük, hogy a jövő év­ben már nem petróleum- lámpával világítanak, ha­nem villanyfényes terem­ben szórakozhatnak. X. M. forduló tiszteletére novem­ber 23-án délelőtt ünnepi pártbizottsági ülés lesz, ahol Pozsgai Imre elvtárs, az MSZMP Bács megyei titkára méltatja majd a történelmi esemény jelen­tőségét. Nagy szabású ünnepség­sorozat kezdődik 1969. már­ciusában a Magyar Tanács- köztársaság győzelmének 50. évfordulója tiszteletére. 1969. év jelentőségét eme­li, hogy jövőre lesz váro­sunk felszabadulásának 25. évfordulója is. Az ismertetett rendezvé­nyek mellett több pályá­zati felhívás jelent meg és fog is még megjelenni a történelmi évfordulók tisz­teletére. Elsősorban váro­sunk ifjúságától várunk sok jól sikerült pályamun­kát. Elhatároztuk, hogy a fél­egyházi direktórium már­tírhalált halt tagjai emlé­kére a Mártonffy, a Hé- deri, Iványi Sándor és Né- medi V. Sándor utcákban emléktáblát helyezünk el jövő tavasszal. E program megvalósításához erkölcsi­leg és anyagilag is segít­séget adnak a Szakszerve­zetek, a Szakmaközi Bi­zottság, az Építőipari és a Vas. Fémipari Ktsz. A jubileumi ünnepségek rendezvényeiről, az aktua­litásnak megfelelően rész­letesen tájékoztatjuk olva­sóinkat. Ezzel is elősegít­jük a rendezvények láto­gatottságát és sikerét. Bányai Ferenc lám ennyi városi megmoz­duláson. A változatos tematikájú politikai oktatáson kívül az alapszervezetek komoly fel, adatot vállalnak az életpá­lyára való felkészítésben is. Itt elsősorban jó lehetősé­geket rejtenek a tanulmá­nyi versenyeik, országos vi­szonylatban — a szakma kiváló tanulója verseny, a legjobb osztály, a legjobb alapszervezet moz­galom és a kiemelkedő ké­pességű tanulóknak a Ki miben tudós vetélkedő —, ahol már a tv-kamerák is vonzzák a jelentkezőket. A pályaválasztás kérdésének megoldásában üzemlátoga­tás, felsőfokú intézetek lá­togatása a segítség és ter­mészetesen a segítő 6zán- 3ékú, komoly jellemzés a :o vább tanul ni akarókról, iogy ezzel is az adottsá­gaiknak megfelelő és lehet­séges pálya felé forduljon íz érdeklődés. Az 1968/69-es tanévben smét megrendezik az or­szágos diáknapokat és a í.yulai Erkel-diáknapokat. \ művészeti ágakban is­kolai, városi, illetve megyei >emutatók legjobbjai jut­lak majd tovább a ver­senyben. A javaslat alapján ter- nészetesen minden alap- izervezet a sajátosságainak negfelélő és a fiatalok igé- íyének, érdeklődésének fel­ételeit is figyelembe vevő >rogramot készített, amely- iék próbája a mostani anév lesz. Az eredmé- lyekről a vezetőségek lajd a taggyűléseken szä- aolnajs be.

Next

/
Thumbnails
Contents