Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-03-30 / 12. szám

Ira 60 filler M KÖZLÖNY BL évfolyam, 12. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Kiskunfélegyháza, 1958. márc. 30. Mezőgazdaságunk kérdése a Magyar-Szovjel Mezőgazdasági Napok tükrében * Magyarországon ma egy főre 87 liter tehéntej fogyasztás jut évente. Az orvosok véleménye ezerint ez akkor lenne egészsé­ges állapot, ha 150 liter jutna tejenként. Ez azt jelenti, hogy tehenenként évi 630 literrel kel­lene több tejet kifejni, hogy en­nek a kérdésnek megfeleljünk. Ma a Szovjetunióban a kommu­nista társadalom építői ilyen szemszögből vetik fel a kér­dést. Ma már hálunk is, az élet­színvonal emelése miatt, jelent­keznek a mezőgazdasági terme­lékenység emelésének szem­pontjai. A március 5-én, Buda­pesten megrendezett országos mezőgazdasági konferencia ilyen szellemben ült össze, és ilyen szellemben tárgyalta a mező- gazdaság belterjességének kér­dését. Országoshírű tudósaink, mint Schandl József akadé­mikus, a nagyobb állati hoza­mok elérésének problémáját tárta fel. Kurnik Ernő, az Ireg- szemcsci Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója a legelőbozam növelése kérdésében úgyszintén több problémát vetett fel. Fél­egyházán is még igen sok ten­nivaló van, mivel az állati ter­mékhozamunk még a lehetősé­gek kihasználásától messze tart, másrészt a rétek és legelők el­hanyagolt állapota miatt, a mi­nimális takarmánnyal sem ren­delkezünk. Ugyanezen az ankéton Váradi János, a Budapesti Agrártudo­mányegyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, a gépesítés szerepéről beszélt, a termésho­zamok emelése és az emberi munka megkönnyítése szem­pontjából. Itt ugyancsak sok tennivaló van Félegyházán és környékén, mert az egy pár traktortól eltekintve, a csépié^, kivételével, gépesítésről talán nem is beszélhetnénk. Sabrikov akadémikus, a Szovjet üsszszö- vetségi Gépesítési Intézettől, ar­ról beszélt, hogy a legújabb tí­pusú gépek mennyiben emelik a termelékenységet és mennyi­ben könnyítik meg az emberi munkát. Az előadás hallgatása közben önkéntelenül az a kérdés vető­dött fel bennünk, hogy a félegy­házi dolgos és szorgalmas nép mennyivel többet és jobban tud majd termelni, ha mindezek a gépek határunkban fognak egy­kor dolgozni a kialakított táblá­kon. S ha ez megvalósul, akkor majd nem kívánság lesz, hanem valóságban is a maximumot tudja biztosítani mezőgazdasá­gunk a dolgozó nép fejlődésé­hez. Szántó Gábor főagronómus A lőIdművesszövetkezetek is számot adtak a tagságnak az 1957. évi munkáról Mint minden év végén, úgy most is megtartották a járás iöldművesszövetkezetei az év- eáró közgyűléseiket, A vezetőségeknek nem kellett szégyenkezniük az elmúlt év munkája miatt és úgy láttuk, hogy tájékoztatták az eredmé­nyek mellett az fmsz-ek tagjait ez előforduló gazdasági és szer­vezeti hibákról is. Az évi közgyűlések beszámo­lóiban és magában az egész köz­gyűlési folyamatban azonban volt valami új, volt valami nem Is annyira szokatlan, mint ter­mészetes vonás, hogy többet és behatóbban vitáztak a mezőgaz­dasági termelésszervezésről és a terméshozamok növeléséről. Így találjuk ezt helyesnek és meg­nyugtatónak, hogy végre a föld- rnűvesszövetkezetek élharcosai cs gyakorlati úton történő szer­vezőivé váltak a mezőgazdasági termelésnek. Ezt bizonyítja már az 1957. év második felében megnyilvánuló munka is, ami­kor az fmsz-ek átvették a cu­korrépa, az aprómagvak és gépi munka szerződéses teendők el­látását. Agronómusokat állítot­tak be és bővítették az olyan áruk készletét, melyek a mező- gazdasági termelést szolgálják. Kölcsöngépeket állítottak be, hogy megszabadítsák a kister­melőket az uzsorától. Ehhez hasonló több tény iga­zolja még az ímsz-i mozgalom helyes irányú fejlődését. Hangot adott a tagság azon­ban olyan nézetének is, hogy emellett a munka mellett to­vább kell folytatni és ésszerűen fejleszteni a kiskereskedelmi te- jVékenységc^, hissen ez U ? ter­melést segíti elő, mivel a fo­gyasztók igényeit kielégíti és ez ilyen értelemben gazdaságpoli­tikai jelentőséggel bír és a poli­tikai munka felépítményét tá­masztja alá. Maguk a számok a gazdasági területek eredményeit tükrözik. Egyben foghatóan bizonyítják a megnövekedett vásárlókedvet, amely viszont csak a termelés növelésével járhat. E két tény pedig az igények növekedését, az életszínvonal emelkedését igazolja. A beszámolókban elhangzott számok járási összesítésben a következőképpen néztek ki: Míg 1956-ban a földművesszö­vetkezetek felvásárlási forgalma 44 200 000 Ft volt, addig 1957- ben a tervezett 44 550 000 Ft he­lyett 54 220 000 Ft lett, vagyis 121 százalékos túlteljesítést ér­tek el. Ezt a forgalmat 812 000 Ft üzemági nyereséggel bonyo­lították le, amely 1,5 százalék­nak felelt meg. Az fmsz-ek másik legnagyobb üzemágánál, a kiskereskedelem­nél is fejlődés tapasztalható, mivel 1956-ban 97 800 000 Ft forgalmat bonyolítottak le, 1957- ben pedig 103 830 000 Ft árbe­vételt értek el, amely 105,8 szá­zalékos tervteljesítést mutat, mivel 98 100 000 Ft volt beter­vezve. Ez az üzemág 2,46 száza­lékos nyereséggel zárt, amely 2 557 000 Ft-ot tesz ki. A föld­művesszövetkezetek vendéglátó­ipari tevékenysége Is jelentős többletforgalmat bonyolított le, mint az 1956. évben, ugyanis 1956-ban 10 220 000 Ft-ot értek cl. 1957-hßrv. nod iff 13 590 000 ÍQ­rintot forgalmaztak a beterve­zett 12 600 000 forinttal szemben és igy 107,2 százalékos tervtel­jesítést értek el. Ennél az üzem­ágnál már lényegesen nagyobb költséggel dolgoztak és így a forgalom 0,59 százaléka mutat­ható ki nyereségként, amely 325 ezer forintnak felel meg. Természetesen az előző évek­ből és az 1957. év folyamán adódó rendkívüli veszteségek miatt ezek az eredmények a tiszta földművesszövetkezeti nye­reséget 3 110 000 Ft-ra csökken­tették. Emellett is tudnak azon­ban szövetkezeteink egy-két ki­vétellel komoly mértékű vásár­lási visszatérítést adni tagjaik­nak, amely célra járási szinten 426 000 Ft-ot fordítanak. Megál­lapítást nyert az is a közgyűlé­seken, hogy a dolgozó paraszt­ság belépéssel is támogatja a földművesszövetkezeti mozgal­mat, mivel az 1957-es évben 1760 tag lépett be, befizetve részjegyét; Dinnyés István kimutató- is tapas-ztala a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában Országos jelentőségű, nem mindennapi eseménynek volt színhelye a tangazdaság az el­múlt napokban. Abban a kivált­ságos megbecsülésben részesül­tünk, hogy a földművelésügyi miniszter első helyettese, Ma- gyari András elvtárs által szer­vezett V. országos szai'vasmaha- tenyésztési ankét megrendezésé­vel a tangazdaságot bízta meg, ezzel is kifejezésre juttatván a szarvasmarha-tenyésztésben el­ért eddigi sikereinket. Ezeknek az ankótoknak az a céljuk, hogy az ország állatte­nyésztő szakemberei megismer­jék a legjobb szarvasmarha- tenyésztő gazdaságok munkáját, tapasztalatokat szerezzenek és ugyanakkor szaktanácsaikkal se­gítsék a további tenyésztői mun­kát, hogy ezzel is előbbre jus­son a magyar szarvasmarha­tenyésztés, hogy világviszonylat­ban is megállja helyét. Az értekezleten jelen voltak a városi és járási pártbizottság, valamint a városi tanács képvi­selői, a Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Főosztá­lyának, Szakoktatási Főosztályá­nak és a Tangazdaságok Igazga­tóságának vezető szakemberei, az Állattenyésztési Kutató' Inté­zet igazgatója és több munka­társa, a Tenyészállatforgalmi V., a legjobb kísérleti gazdaságok, törzsállattenyésztő gazdaságok, cél-, tan- és állami gazdaságok szakemberei, megyei törzsállat­tenyésztők, törzskönyvvezetők, a legjobb környékbeli termelőszö­vetkezetek kiküldöttei, egyénileg dolgozó parasztok, ezüstkalászos gazdák, stb. Az összes részvevők száma 180 körül volt. Ványi József állattenyésztési főigazgató megnyitója után a vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták végig Zalay Géza igazgató részletes beszámolóját a tangazdaság szarvasmarha­tenyésztésének fejlődéséről, je­lenlegi állapotáról és távolabbi célkitűzéseiről. (A beszámolót a sajtóban folyamatosan közölni fogjuk.) Ezt követően autóbu­szokra ülve a helyszínre mentek és megtekintették az itatásos módszerrel nevelt borjakat, nö- vendéküszöket és bikákat, majd a modern, száz férőhelyes istál­lóban elhelyezett tehénállo­mányt. Különösen megragadta a vendégek tetszését a felvezetett állatok közül a 18. Kati (5063 kg tej, 3,8°/o zsír); a 68. Lámpás (7317 kg tej, 4% zsír), a 30. Pa- csir (5079 kg tej, 3,9% zsír), 41. Császár (6319 kg tej, 3,8% zsír), 53. Dolmány (9707 kg tej, 4,3% zsír) és az I. laktációs tehenek közül a 132. Selymes (4995 kg tej, 3,8% zsír), a 152. Jámbor (4612 kg tej, 3,9% zsírl- A csa­ládalapító tehenek közül a 16. Cimer, a 17. Vajas, és a 18. Kati felvezetett utódaikkal nagy si­kert arattak. Az eredményeinkből néhány adat: az egy tehénre jutó átla­gos tejtermelés 1957-ben 4288 1 tej volt 3,8 százalékos tejzsírral. Ugyanebben az évben a tehén­létszám 10%-a 3000 litert, 33,5 százaléka 4000 litert, 31 százalé­ka 5000 litert, 20 százaléka 6000 litert, 4 százlaéka 6—8000 litert és 1,5 százaléka 8000 literen fe­lül termelt. Elóhasi teheneink átlagos be- fejése az utóbbi évben 15,2 li­ter tej volt. 84 darab tehéntől 88 %-os szaporulatot értünk el. A gazdaság 1957-ben 5 darab sa­ját nevelésű kiváló tenyészbikát adott el, összesen kb 120 000 Ft értékben. Az állatbemutatót három és félórás megbeszélés követte; A magas színvonalú vita, ahol az ország legkiválóbb szakemberei szólaltak fel, méltóképpen iga­zolta az ankét sikerét, A jelenlegi eredményekig sok küzdelem árán jutottunk el. Kü­lön érdeme ez a gazdaság lelki­ismeretes dolgozóinak, a szarvas­marha-tenyésztést különösen szí­vén viselő Zalay Géza igazgató­nak és a gazdaság szakvezetői- nek. Kétségtelen, hogy e sikere? országos méretű bemutató mél­tóképpen öregbítette a tangaz­daság és az egész város hírne­vét is. A gondos, alapos rende­zés a tangazdaság vezetőségé­nek, dolgozóinak, a technikum tanárainak és tanulóinak érde­me. Köszönet mindannyiuknak önfeláldozó munkájukért. Találkoztak Alpár községben, a pártszerve­zet szervezésében, közel 210 dol­gozó találkozott, hogy az ellen- forradalom után ilyen formában is szót válthasson a járás, a párt, a tanács, az ügyészség és más szervek vezetőivel. A találkozó előtt a párt, a ta­nács, az Fmsz és más szervek vezetői és tagjai beszélgettek a dolgozókkal és gyűjtötték azo­kat a kül-, bel-, községpolitikai, jogi, művelődésügyi kérdéseket, amelyekre közvetlenül a veze­tőktől kívántak választ kapni. A kérdések sokasága mutatta meg, hogy nem közömbösek a szocia­lizmus, hazájuk és ezen belül községük, jelenük és jövőjük iránt. Felmerültek a háború, a béke, a holnap problémái, a dissziden- sek sorsa, nyugdíj, öregség, föld, lakás, iskola, a fiatalok jövője és más számtalan kérdés, amely ed­dig nem volt világos előttük. Kiszely István elvtárs, a jb. titkára, a családi életen át mu­tatott rá a háború gyökerére és az életből vett példákon át mu­tatta meg a végleges megoldás útját, a harc eddigi eredményeit és minden egyes dolgozó tenni­valóját, de ezt is konkrét pél­dákkal illusztrálta; megmutatva, hogy az emberi összefogás az el­múlt napokban is győzedelmes­kedett egyes országokban az em­beriség pusztulását előkészítő sötét figurák felett. Juhász Antal, a járási ügyész­séget vezető elvtárs, a lakás, a föld, nyugdíj és más jogi kérdé­seket tisztázott azonnal és mu­latt» meg a törvce;rciüfe véste szerepét, szembeállítva a kapita­listák által alkotott törvények­kel, egyben sok kérdésre adott megoldást, tanácsot. Nem egy dolgozó kikérte, hogy problémá­ját írásban küldje meg. A követ­kező napokban kap választ. A találkozó során nagyon sok olyan kérdés merült fel, amely 3—10 éve élt bennük, de a fel­oldása csak ezen a délutánon történt meg. Pl. a juttatott ház­hely szerzése és arra az állam által építendő lakás. Ezt valami­kor a Földosztó Bizottság egyes felelőtlen tagjai végezték. Szám­talan házhely és erre befizetett 00 forint sorsa, amit elkönyvel­tek, de semmit nem tettek, de nem is mondottak. A dolgozók a találkozó utón még elbeszélgettek a vezetőkkel és tisztázták azokat a felvetése­ket, amelyek még »kényes« kér­dések, s nem vetődtek fel a nyil­vánosság előtt. Csak így tovább! így nő az egymás megismerése, egymás iránti bizalom és megbe­csülés. így válik minden prob­léma közös problémává, minden megoldás közös megoldássá, öröm, győzelem, közös győzelem­mé. A fiatalok problémáira Nyá- mádi József, a járási tanács vb- titkára adta meg a választ, látta el tanácsokkal a szülőket. Ki­szely elvtárs pedig a fiatalok ne­velésére, a fizikai munka megbe­csülésére hívta fel a dolgo­zók figyelmét és hangsúlyozta, hogy ez nem csak családi ügy, de egész társadalmunk ügye. Figyelő.

Next

/
Thumbnails
Contents