Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-03-30 / 12. szám
Ira 60 filler M KÖZLÖNY BL évfolyam, 12. szám. POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Kiskunfélegyháza, 1958. márc. 30. Mezőgazdaságunk kérdése a Magyar-Szovjel Mezőgazdasági Napok tükrében * Magyarországon ma egy főre 87 liter tehéntej fogyasztás jut évente. Az orvosok véleménye ezerint ez akkor lenne egészséges állapot, ha 150 liter jutna tejenként. Ez azt jelenti, hogy tehenenként évi 630 literrel kellene több tejet kifejni, hogy ennek a kérdésnek megfeleljünk. Ma a Szovjetunióban a kommunista társadalom építői ilyen szemszögből vetik fel a kérdést. Ma már hálunk is, az életszínvonal emelése miatt, jelentkeznek a mezőgazdasági termelékenység emelésének szempontjai. A március 5-én, Budapesten megrendezett országos mezőgazdasági konferencia ilyen szellemben ült össze, és ilyen szellemben tárgyalta a mező- gazdaság belterjességének kérdését. Országoshírű tudósaink, mint Schandl József akadémikus, a nagyobb állati hozamok elérésének problémáját tárta fel. Kurnik Ernő, az Ireg- szemcsci Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója a legelőbozam növelése kérdésében úgyszintén több problémát vetett fel. Félegyházán is még igen sok tennivaló van, mivel az állati termékhozamunk még a lehetőségek kihasználásától messze tart, másrészt a rétek és legelők elhanyagolt állapota miatt, a minimális takarmánnyal sem rendelkezünk. Ugyanezen az ankéton Váradi János, a Budapesti Agrártudományegyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, a gépesítés szerepéről beszélt, a terméshozamok emelése és az emberi munka megkönnyítése szempontjából. Itt ugyancsak sok tennivaló van Félegyházán és környékén, mert az egy pár traktortól eltekintve, a csépié^, kivételével, gépesítésről talán nem is beszélhetnénk. Sabrikov akadémikus, a Szovjet üsszszö- vetségi Gépesítési Intézettől, arról beszélt, hogy a legújabb típusú gépek mennyiben emelik a termelékenységet és mennyiben könnyítik meg az emberi munkát. Az előadás hallgatása közben önkéntelenül az a kérdés vetődött fel bennünk, hogy a félegyházi dolgos és szorgalmas nép mennyivel többet és jobban tud majd termelni, ha mindezek a gépek határunkban fognak egykor dolgozni a kialakított táblákon. S ha ez megvalósul, akkor majd nem kívánság lesz, hanem valóságban is a maximumot tudja biztosítani mezőgazdaságunk a dolgozó nép fejlődéséhez. Szántó Gábor főagronómus A lőIdművesszövetkezetek is számot adtak a tagságnak az 1957. évi munkáról Mint minden év végén, úgy most is megtartották a járás iöldművesszövetkezetei az év- eáró közgyűléseiket, A vezetőségeknek nem kellett szégyenkezniük az elmúlt év munkája miatt és úgy láttuk, hogy tájékoztatták az eredmények mellett az fmsz-ek tagjait ez előforduló gazdasági és szervezeti hibákról is. Az évi közgyűlések beszámolóiban és magában az egész közgyűlési folyamatban azonban volt valami új, volt valami nem Is annyira szokatlan, mint természetes vonás, hogy többet és behatóbban vitáztak a mezőgazdasági termelésszervezésről és a terméshozamok növeléséről. Így találjuk ezt helyesnek és megnyugtatónak, hogy végre a föld- rnűvesszövetkezetek élharcosai cs gyakorlati úton történő szervezőivé váltak a mezőgazdasági termelésnek. Ezt bizonyítja már az 1957. év második felében megnyilvánuló munka is, amikor az fmsz-ek átvették a cukorrépa, az aprómagvak és gépi munka szerződéses teendők ellátását. Agronómusokat állítottak be és bővítették az olyan áruk készletét, melyek a mező- gazdasági termelést szolgálják. Kölcsöngépeket állítottak be, hogy megszabadítsák a kistermelőket az uzsorától. Ehhez hasonló több tény igazolja még az ímsz-i mozgalom helyes irányú fejlődését. Hangot adott a tagság azonban olyan nézetének is, hogy emellett a munka mellett tovább kell folytatni és ésszerűen fejleszteni a kiskereskedelmi te- jVékenységc^, hissen ez U ? termelést segíti elő, mivel a fogyasztók igényeit kielégíti és ez ilyen értelemben gazdaságpolitikai jelentőséggel bír és a politikai munka felépítményét támasztja alá. Maguk a számok a gazdasági területek eredményeit tükrözik. Egyben foghatóan bizonyítják a megnövekedett vásárlókedvet, amely viszont csak a termelés növelésével járhat. E két tény pedig az igények növekedését, az életszínvonal emelkedését igazolja. A beszámolókban elhangzott számok járási összesítésben a következőképpen néztek ki: Míg 1956-ban a földművesszövetkezetek felvásárlási forgalma 44 200 000 Ft volt, addig 1957- ben a tervezett 44 550 000 Ft helyett 54 220 000 Ft lett, vagyis 121 százalékos túlteljesítést értek el. Ezt a forgalmat 812 000 Ft üzemági nyereséggel bonyolították le, amely 1,5 százaléknak felelt meg. Az fmsz-ek másik legnagyobb üzemágánál, a kiskereskedelemnél is fejlődés tapasztalható, mivel 1956-ban 97 800 000 Ft forgalmat bonyolítottak le, 1957- ben pedig 103 830 000 Ft árbevételt értek el, amely 105,8 százalékos tervteljesítést mutat, mivel 98 100 000 Ft volt betervezve. Ez az üzemág 2,46 százalékos nyereséggel zárt, amely 2 557 000 Ft-ot tesz ki. A földművesszövetkezetek vendéglátóipari tevékenysége Is jelentős többletforgalmat bonyolított le, mint az 1956. évben, ugyanis 1956-ban 10 220 000 Ft-ot értek cl. 1957-hßrv. nod iff 13 590 000 ÍQrintot forgalmaztak a betervezett 12 600 000 forinttal szemben és igy 107,2 százalékos tervteljesítést értek el. Ennél az üzemágnál már lényegesen nagyobb költséggel dolgoztak és így a forgalom 0,59 százaléka mutatható ki nyereségként, amely 325 ezer forintnak felel meg. Természetesen az előző évekből és az 1957. év folyamán adódó rendkívüli veszteségek miatt ezek az eredmények a tiszta földművesszövetkezeti nyereséget 3 110 000 Ft-ra csökkentették. Emellett is tudnak azonban szövetkezeteink egy-két kivétellel komoly mértékű vásárlási visszatérítést adni tagjaiknak, amely célra járási szinten 426 000 Ft-ot fordítanak. Megállapítást nyert az is a közgyűléseken, hogy a dolgozó parasztság belépéssel is támogatja a földművesszövetkezeti mozgalmat, mivel az 1957-es évben 1760 tag lépett be, befizetve részjegyét; Dinnyés István kimutató- is tapas-ztala a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában Országos jelentőségű, nem mindennapi eseménynek volt színhelye a tangazdaság az elmúlt napokban. Abban a kiváltságos megbecsülésben részesültünk, hogy a földművelésügyi miniszter első helyettese, Ma- gyari András elvtárs által szervezett V. országos szai'vasmaha- tenyésztési ankét megrendezésével a tangazdaságot bízta meg, ezzel is kifejezésre juttatván a szarvasmarha-tenyésztésben elért eddigi sikereinket. Ezeknek az ankótoknak az a céljuk, hogy az ország állattenyésztő szakemberei megismerjék a legjobb szarvasmarha- tenyésztő gazdaságok munkáját, tapasztalatokat szerezzenek és ugyanakkor szaktanácsaikkal segítsék a további tenyésztői munkát, hogy ezzel is előbbre jusson a magyar szarvasmarhatenyésztés, hogy világviszonylatban is megállja helyét. Az értekezleten jelen voltak a városi és járási pártbizottság, valamint a városi tanács képviselői, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főosztályának, Szakoktatási Főosztályának és a Tangazdaságok Igazgatóságának vezető szakemberei, az Állattenyésztési Kutató' Intézet igazgatója és több munkatársa, a Tenyészállatforgalmi V., a legjobb kísérleti gazdaságok, törzsállattenyésztő gazdaságok, cél-, tan- és állami gazdaságok szakemberei, megyei törzsállattenyésztők, törzskönyvvezetők, a legjobb környékbeli termelőszövetkezetek kiküldöttei, egyénileg dolgozó parasztok, ezüstkalászos gazdák, stb. Az összes részvevők száma 180 körül volt. Ványi József állattenyésztési főigazgató megnyitója után a vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták végig Zalay Géza igazgató részletes beszámolóját a tangazdaság szarvasmarhatenyésztésének fejlődéséről, jelenlegi állapotáról és távolabbi célkitűzéseiről. (A beszámolót a sajtóban folyamatosan közölni fogjuk.) Ezt követően autóbuszokra ülve a helyszínre mentek és megtekintették az itatásos módszerrel nevelt borjakat, nö- vendéküszöket és bikákat, majd a modern, száz férőhelyes istállóban elhelyezett tehénállományt. Különösen megragadta a vendégek tetszését a felvezetett állatok közül a 18. Kati (5063 kg tej, 3,8°/o zsír); a 68. Lámpás (7317 kg tej, 4% zsír), a 30. Pa- csir (5079 kg tej, 3,9% zsír), 41. Császár (6319 kg tej, 3,8% zsír), 53. Dolmány (9707 kg tej, 4,3% zsír) és az I. laktációs tehenek közül a 132. Selymes (4995 kg tej, 3,8% zsír), a 152. Jámbor (4612 kg tej, 3,9% zsírl- A családalapító tehenek közül a 16. Cimer, a 17. Vajas, és a 18. Kati felvezetett utódaikkal nagy sikert arattak. Az eredményeinkből néhány adat: az egy tehénre jutó átlagos tejtermelés 1957-ben 4288 1 tej volt 3,8 százalékos tejzsírral. Ugyanebben az évben a tehénlétszám 10%-a 3000 litert, 33,5 százaléka 4000 litert, 31 százaléka 5000 litert, 20 százaléka 6000 litert, 4 százlaéka 6—8000 litert és 1,5 százaléka 8000 literen felül termelt. Elóhasi teheneink átlagos be- fejése az utóbbi évben 15,2 liter tej volt. 84 darab tehéntől 88 %-os szaporulatot értünk el. A gazdaság 1957-ben 5 darab saját nevelésű kiváló tenyészbikát adott el, összesen kb 120 000 Ft értékben. Az állatbemutatót három és félórás megbeszélés követte; A magas színvonalú vita, ahol az ország legkiválóbb szakemberei szólaltak fel, méltóképpen igazolta az ankét sikerét, A jelenlegi eredményekig sok küzdelem árán jutottunk el. Külön érdeme ez a gazdaság lelkiismeretes dolgozóinak, a szarvasmarha-tenyésztést különösen szívén viselő Zalay Géza igazgatónak és a gazdaság szakvezetői- nek. Kétségtelen, hogy e sikere? országos méretű bemutató méltóképpen öregbítette a tangazdaság és az egész város hírnevét is. A gondos, alapos rendezés a tangazdaság vezetőségének, dolgozóinak, a technikum tanárainak és tanulóinak érdeme. Köszönet mindannyiuknak önfeláldozó munkájukért. Találkoztak Alpár községben, a pártszervezet szervezésében, közel 210 dolgozó találkozott, hogy az ellen- forradalom után ilyen formában is szót válthasson a járás, a párt, a tanács, az ügyészség és más szervek vezetőivel. A találkozó előtt a párt, a tanács, az Fmsz és más szervek vezetői és tagjai beszélgettek a dolgozókkal és gyűjtötték azokat a kül-, bel-, községpolitikai, jogi, művelődésügyi kérdéseket, amelyekre közvetlenül a vezetőktől kívántak választ kapni. A kérdések sokasága mutatta meg, hogy nem közömbösek a szocializmus, hazájuk és ezen belül községük, jelenük és jövőjük iránt. Felmerültek a háború, a béke, a holnap problémái, a dissziden- sek sorsa, nyugdíj, öregség, föld, lakás, iskola, a fiatalok jövője és más számtalan kérdés, amely eddig nem volt világos előttük. Kiszely István elvtárs, a jb. titkára, a családi életen át mutatott rá a háború gyökerére és az életből vett példákon át mutatta meg a végleges megoldás útját, a harc eddigi eredményeit és minden egyes dolgozó tennivalóját, de ezt is konkrét példákkal illusztrálta; megmutatva, hogy az emberi összefogás az elmúlt napokban is győzedelmeskedett egyes országokban az emberiség pusztulását előkészítő sötét figurák felett. Juhász Antal, a járási ügyészséget vezető elvtárs, a lakás, a föld, nyugdíj és más jogi kérdéseket tisztázott azonnal és mulatt» meg a törvce;rciüfe véste szerepét, szembeállítva a kapitalisták által alkotott törvényekkel, egyben sok kérdésre adott megoldást, tanácsot. Nem egy dolgozó kikérte, hogy problémáját írásban küldje meg. A következő napokban kap választ. A találkozó során nagyon sok olyan kérdés merült fel, amely 3—10 éve élt bennük, de a feloldása csak ezen a délutánon történt meg. Pl. a juttatott házhely szerzése és arra az állam által építendő lakás. Ezt valamikor a Földosztó Bizottság egyes felelőtlen tagjai végezték. Számtalan házhely és erre befizetett 00 forint sorsa, amit elkönyveltek, de semmit nem tettek, de nem is mondottak. A dolgozók a találkozó utón még elbeszélgettek a vezetőkkel és tisztázták azokat a felvetéseket, amelyek még »kényes« kérdések, s nem vetődtek fel a nyilvánosság előtt. Csak így tovább! így nő az egymás megismerése, egymás iránti bizalom és megbecsülés. így válik minden probléma közös problémává, minden megoldás közös megoldássá, öröm, győzelem, közös győzelemmé. A fiatalok problémáira Nyá- mádi József, a járási tanács vb- titkára adta meg a választ, látta el tanácsokkal a szülőket. Kiszely elvtárs pedig a fiatalok nevelésére, a fizikai munka megbecsülésére hívta fel a dolgozók figyelmét és hangsúlyozta, hogy ez nem csak családi ügy, de egész társadalmunk ügye. Figyelő.
