Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1958-03-30 / 12. szám

1 Á 3004-ES SZÁMÚ RENDELET végrehajtásáról tanácskoztak a járás tsz-vezetői Pénteken, folyó hó 21 -én a já­rás tsz-vc*etői értekezletre jöt­tek össze a járási tanácsnál és megtárgyalták a 3004-es kor­mányrendelet végrehajtását. A beszámolót Ormándi János elvtárs, a járási tanács v. b. me­zőgazdasági osztályának vezető­ije tartotta. Rámutatott a felada­tokra és a határozatok értelmé­ben megszabta, hogy a járásban levő tsz-eknek el kell érni azt, hogy földterületük 15 százalé­kán pillangósokat termeljenek, E tervnek végrehajtása feltétele annak, hogy 100 kh-ra vetítve, a tsz-ek elérjék a 30 darab szá­mosállatot. Az osztályvezető beszélt arról is, hogy az állam továbbra is nagy támogatást nyújt a tsz- eknek, amennyiben a mintá- alapszabályzatot betartják és árutermelésre törekednek, il­letve megteremtik az áruterme­lés feltételeit. A beszámolót hozzászólások követték. Lakó József elvtárs, a tisza- újfalusi Tisza Tsz párttitkára rámutatott arra, hogy az egyik legfontosabb feladatuk a terme­lőszövetkezeti vagyon védelme. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tsz tagsága között még mindig szép számmal vannak, akik nem érzik magukénak a közöst és nem jó gazda mód­jára bánnak a tsz vagyonával. A kiskvyifélegyházi AMG-tól Vujnovicg elvtárs kifogásolja azt, hogy a 3004-es számú ren­delet végrehajtása nem halad. Ez megmutatkozik a gépi mun­kák lemaradásában. Nagy szük­ség volna még a műtrágya hasz­nálatára is, de ezt a tsz-ek a saját hibájukon kívül nem tud­ják felhasználni. A járási me­zőgazdasági osztály intézkedését kéri, hogy a gépek megindulja­nak és a vetések minél előbb befejezést nyerjenek. Lakó elvtárs »» a tiszáújfalui Tisza Tsz-ből — indítványozza, hogy a társadalmi tulajdon vé­delmét a tsz-ben előtérbe kell helyezni. Szükségesnek tartja még a háztáji földek szabályo­zását. „ A kunszállási Alkotmány Tsz- ből Kertész elvtárs beszámolt arról, hogy ők szeretnének in­tenzívebb módon foglalkozni az állattenyésztéssel. Ehhez jómi­nőségű abraktakarmány kell. Baltacimmagot nem kaptak. Hiába mentek panaszra, minde­nütt csak jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyvek még nem oldják meg a problémákat. A járástól nem kapnak megfelelő segítséget. Jóformán teljesen magukra vannak hagyva, mert nem mennek ki hozzájuk. A ré­pamagot is kénytelenek a házi­pénztárból megvenni. Termelő- szövetkezetükből 12 tag lépett ki, de olyan emberek ezek több­ségükben, akiket nem sajnálnak, mert nem szeretnek dolgozni. A Vörös Csillag Tsz baromfite­nyésztési versenykihívását elfő gadták és csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz. A szarvasmarha­állományuk — az elmúlt évihez viszonyítva — sokat javult. Al latállományuk szebb, mint az egyénieké. Erdősi elvtárs, a megyei párt- bizottság tagja, hozzászólásában elmondotta, hogy ennek az érte­kezletnek az a célja, hogy min­denki megkapja azt a feladatot, ( amit a rendelkezésből végre kell hajtania. Két vb-ülés ezt tűzze napirendre és a közgyűlésre már konkrét tervet kell vinni. Ez a rendelet nem öncélú rendelet. A hibás politika ártott a tsz-moz- galomnak. Az agrártézisek a hi­bák kijavítására törekednek és hosszabb időre kijelölik az utat. Népgazdaságunknak az egyé­niek termékeire is szükség van. Ezzel kapcsolatban is történt rendelkezés. A 3004-es számú rendelet kizárólag csak a tsz delet realizálja a 3004-es számú rendeletét, A nehézségek még fokozódni fognak, azonban a munkát koordinálni kell. A továbbiakban a bankok és a tsz-ek közötti vitáról volt szó, A munka nem állhat egyhely­ben* A rendeletet nem hajtot­ták végre. Az intézkedési tervet nem dolgozták ki. Ahol a be­fektetett összeg nem realizáló­dik, ott intézkedéseket kell ten­ni. Ezért szükséges az is, hogy az egyéni felelősséget minden területen jobban ki kell dombo­rítani, A feladatoknak fokozód­ni kell. A belterjes gazdálkodás ná­lunk fontos kérdés, Országunk­ban ezen a téren — több or­szághoz viszonyítva — lemara­dás mutatkozik. A világpiaci árak a termelés fokozására kényszerítenek bennünket, fiz az állapot tarthatatlan, mert 1 kh-ról nem 1000 Ft értékű kul­túrát kell lehozni, hanem sok­kal többet. Az állam gondosko­dik a tsá-elnökök 1—2 éves to­vábbképzéséről is. Arra kell tö­rekedni, hogy a mezőgazdasági középiskolába túlnyomó részben a dolgozó parasztok gyermekei kerüljenek, > A bankok sem hiba nélkül dolgoznak, de a tézisek értelmé­ben nem adhatnak elvtelen tá­mogatást. A befektetett pénz mögött mindig árunak kell áll­ni. Az állam pénzével nem le­het rosszul gazdálkodni. A tsz- eknek gondolni kell a lakásépí­tésre is, mert es gátlólag hat a továbbiakban, A fejlesztés nem más, mint a rendelet pénzre váltása. Nem kapkodunk, de a spontanitásra sem várhatunk. Maximális mun­kát kell végeznünk a mezőgaz­daság átszervezésében. Bene elvtárs, az MNB munka­társa elmondotta, hogy hitelt csak azok a tsz-ek igényelhet­nek, ahol a minta-alapszabály­zatot és a bizonylati fegyelmet betartják. A hiteligénylés mód­ja az, hogy fedezet legyen. Szegedi József, a járási tanács vb-elnöke szerint a 3004-es szá­mú rendelet a tsz-ben valósul meg. A rendelettel kapcsolatos közgyűléseket f. hó 27-től kez­dődően be fogják ütemezni. Ez a rendelet itt lent dől el, de ok­vetlenül szükséges az, hogy szá­moljuk fel a közömbösséget is. T. J. — Kunszálláson is megkezdő­dött az iskola bővítése. Beruhá­zási költségből épül a meglevő iskolához még két tanterem, amelyek elkészülését már a ta­nulók is nagyon várják. Könyvismertetés Mire tanít ez­zel kapcsolatban a történelem? Minderre választ kaphatunk e most megjelenő tanulmányból. 80 oldal, ára 1.50 forint. Kos- suth-kiadó. Pongrácz Zsuzsa: MIÉRT NEM SZÜLETETT MEG? Színes riportsorozat a szüle- tésszabályozas problémáiról, — melyek bizonyára minden nő érdeklődé, ét felkeltik, Az érdekes, izgalmas, irodal­mi formában megírt könyvben az írónő állást foglal a mai gya­korlat mellett; az anyára kell bízni a döntés jogát arról, hogy meg akarja-e szülni gyermekéi vagy sem. Asszonyok, leányok életsorsának, gondjainak érde­kes, színes felvázolása mellett megszólaltatja az írónő az orvo­sokat, bírákat, statisztikusokat. Mindebből szűrj le azt a tapasz­talatot, hogy a nők legnagyobb része nem szívesen szánja rá magát a terhesség megszakítá­sára, szeretne gyereket. Ugyan­akkor ismerteti azokat a szociá­lis és egyéb problémákat, me­lyek megoldása teszi majd lehe­tővé, hogy minimálisra csökken­jen a meg nem született gyer­mekek száma. 136 oldal, ára 4 forint. Kos- suth-kiadó. Ctta István: MIÉRT TARTÓZKODNAK SZOVJET CSAPATOK MAGYARORSZÁGON A kedélyek már megnyugod­tak, az ellenforradalmi hangas- kodók visszahúzódtak, de mind ez ideig nem állt rendelkezé­sünkre olyan kiadvány, mely e témát sokoldalúan, a tényekre támaszkodva elemzi. Ezt a hi­ányt pótolja most Otta István írása. A szerző adatokkal bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak, a NATO-tagállamok országaiban roppant arányú fegyverkezés folyik. A füzet részletesen felso­rolja például az Egyesült Álla­mok ötvenkét olyan katonai tá­maszpontját a hozzánk közelfek- vq országokban, ahonnan a ré­gebbi típusú katonai bombázó repülőgépekkel is — leszállás nélkül visszatérve — el lehet érni Budapestet. Kinek az érdeke elsősorban, hogy gyermekeink és mi ma­gunk ne legyünk egy modern háború prédái? Mit tehetünk, hogy ez ne következzék be? Es sem hagzmUt Nem induitak a mit jelenthetne Magyarországának addig el, míg a kocsi uta- -semlegessége (H l^uruzsló, avagy így is meg lehet élni Városunk bel- és külterületén valóságos legenda szövődött egy ismeretlen asszony körül, aki különböző betegségben szenvedő dolgozók százait gyógyította meg, kikről orvosaink, kórhá­zaink lemondottak, A rákosok, pyornrosük, epések, tüdősök, ha éln| akarnak, csak el kell, hogy menjenek, nem is olyan mesz- szire, az Izsáki út sarkához, a vasúti örház kornyékére. Itt székel a »esodadoktornö«. Csak hinni kell, ahogy mondják a volt vendégei. »Isten lánya«, - ahogy ő nevezi magát. Megvizs gál s azonnal megmondja, mi a baj és utána nincs más tenni való, mint leszurkolni a pénzt, átvenni a csodás zacskót, mely­ben az élet lakozik ás megfőzni, utána inni, inni és inni. Majd közli a beteggel, hogy három vagy négy hét múlva tartozik ismét megjelenni nála »felül­vizsgálaton« és ki kell nyitni a pénztárcát, átvenni a teát és inni, inni a végtelenségig. Eredmény van bőven. A szára- zak meghíznak, a kövérek kar­csúvá válnak, a gyomrosok pe­dig még a vasszeget is megrág­ják. Valóságos glória szövődött ezen halandó köré: »A kctlovas kocsi a Csúnyi úti VendeJ-szo- bornál gyökeret vert. Az ostor sa ba nem ment a közeli tanyá­ba, mert ott egy súlyos beteg várta, A vizit után a lovak azonnal útrakeltek kocsistól, ven­dégestül.« Az elmúlt hetekben valóságos népvándorlás indult meg. Most nem nyugati irányba, hanem az Izsáki út irányába. Komoly, meglett emberek csa­ládjukkal indultak el, hogy a varázslat megszabadítsa a vélt, vagy meglévő betegségüktől gyermekeikkel együtt. Sőt pro­pagandista és agitátor is akudt bőven, aki a fegyveres erők ru­hájában bizonyítgatta a "hitet­leneknek« az »igazságot«. Nem rossz üzlet ez. Hamar el­fogy a pár tízkiló teakeverék és hamar bekerül a retikülbe a párezer forint. Nem egy hiszé­keny páciens 30—40 forint érté­kű gyógyteát vá-árol meg, amit a gyógyszertárban 10—15 forin­tért megvásárolhat. De, mint hallottuk, a »jótevő« a »gyógyí­tással« párhuzamosan »nevelő« munkát is végez. Hangoztatja az egyénileg dolgozó parasztság kö. rében, hogy a bibliában nincs megírva a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése. így tehát az valóra nem válhat. ,E1 lehet gon­dolkozni a tények felett és utá­na cselekedni. Nincs szükségünk tömegfertőzésre, Pedig ez fenn­állhat a »rendelőben«. Vannak nekünk orvosaink, kórházaink, akik gyógyítói betegségeinknek. Dolgozóink ne csak a hibákat keressék és mondják el, hanem Qlíjitűit izemmel a váróiban... Sok kicsi sokra megy! Április végéig tartanak a pa­pírgyűjtő hetek. A lapok írják, hogy a papírgyűjtésbe ország- i szerte bekapcsolódtak a fiatalok. De ez nemcsak a fiatalok ügye. Sőt: nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész társadalom ügye ez a mozgalom. Mindnyájan tudjuk, hogy Ma­gyarországon évek óta komoly papírhiány van. Ez nem Is cso- ida. Hazánkban a felszabadulás óta ugrásszerűen emelkedett a papírfogyasztás. Több könyv, több újság készül, több Ipar­cikknek kell csomagolás. Azt is tudjuk, hogy Magyar- ország fában a világ egyik leg­szegényebb országa. A papír egyik legfontosabb alapanyaga pedig a fa. Papíriparunk majd­nem kizárólag import-nyers- i anyaggal dolgozik. Napról napra halljuk a pa­naszt: kevés az ifjúsági regény, és a legkisebbeknek a képes­ekr'e sZórírkOzilcr^lrnöndhatjuÍ^^m“®skönyv. Nem adnaU papírt hogy ilyen jó rendeletet a tsz-ekkenyérhez, clelm.szcrhcz, stb. még nem kaptak. Azonban aX A hulladékpapír szervezett rendelet még nem oldja meg a (^gyűjtése sokat segíthetne ezen a tKT-ek szilárdságát. Egy sor ren- bajon. A papírgyűjtés nem speciális magyar találmány. Sót! Sehol a világon nem látni az utcákon annyi eldobott papírt, mint ná­lunk. Láttam, hogy az egyik hivatal papírkosarait az utcai szemétlá­dába ürítették, a szél szethordta az egész környékre. Minden háztartás, üzem, hiva­tal területén található hulladék- papír. Ila az országban élő két­millió fiatal mindegyike csak egy kiló papírt gyűjtene, ez két­ezer tonna papírnak, háromszáz­ezer dollár megtakarításnak fe­lelne meg. Városunkban többezer fiatal él. Ha mindegyik csak egy kiló papír gyűjt, többezer kiló papír­hoz adna nyersanyagot a papír­gyáraknak. A Félegyházi Köz­löny évi papírszükséglete több, mint 3000 kg. Ügy gondolom, nem szeretnék olvasóink, ha korlátozva, káthetenkent jelenne meg. Ezért olvasóinkon keresztül kérem én is a város, a járás la­kosságát, hogy támogassák, se­gítsék a fiatalokat papírgyűjtő munkájukban. Adják át a papír- hulladékot, vagy jelentsék a leg­közelebbi iskolának, úttörőcsa­patnak. Megfontolandó egyik csapat- vezető javaslata: hirdesse ki a MÉH Vállalat az iskolákban, hogy hány kiló papírért kapnak az úttörők egy hátizsákot, oldal- zsákot, kulacsot, iránytűt, tcr- képtokot, labdát, játékot stb. Most, táborozás előtt, minden úttörő álma. hogy felszerelését gyarapítsa. A vállalatnak mind­egy, hogy pénzt ad-e, vagy an­nak megfelelő értékű tárgyat, esetleg utalványt az állami áru­házba, sportüzlctbc. Talán több munkával jár, de nagyobb ered­ményre vezet, serkenti a fiata­lokat a szükséges felszerelés összegyűjtésére. az eredményeket is. Váljanale propagandistáivá szocialista egészségügyi intézményeinknek, ahol egy cél lebeg csak: a beleg me««''ő*,’,ítása és visszaadása a családnak. Figyelő CSAK A SZÖVETKEZÉS SEGÍTHET A legtöbb dolgozó család gondja: hogyan tehetné a papi étkezését olcsóbbá, változatosat), bá és jobbá? Pénteki, vasárnapit és keddi napokon nem egy házi­asszony azzal tér haza, hogy nem kapott zöldségárut, tejter­méket, vagy ha igen, megint emelkedett az ára 10—20 fillér­rel. A zöldségboltjainkban pe­dig áruhiány van, a púitok üre­sek, csak legfeljebb céklát aján­lottak megint. Sétára indulunk. Útirányunk az állomás környéke, a Kossuth utca, és a varosba bevezető uluk, utcácskák. Dolgozó parasztsá­gunk vonaton, autóbuszon, ko­csin cs kerékpáron siet a város­ba, megpakolva zöldségfélékkel, tejtermékkel, baromfival. Csoda történt talán? Vagy valami bal­eset, hogy a főutcánkba torkol­lódó mellékutcák találkozásánál csoportosulás van? Nem. Keres­kedelmi életünk fertőző bacilu- sai, alvilági alakjai léptek akció­ba. Pár pillanat és a meglepet­teket megfosztották áruiktól. De mi történt ez álalt a pita- con? A dolgozó családok »főnö­kei« rohamot intéznek azon pl- adók ellen, kik a »bpcjigsok« vonalán akaratlanul átjutottak és hogy az ebédhez szükséges földi javak a szatyrokba kerül­jenek, á munkából hazasiető családfő, vagy kis nebuló, jó, íz­letes leveshez és főzelékhez jus­son, egyre-másra licitálják túl egymást. Aki nem élelmet, a'z inehet a kofához és 30—40 szá­zalékos felárral vásárolhatja meg a szükséges kellékeket. Nem egy dolgozó család veti fel: No és a tsz-ek nem tudják ezt az állapotot fokozott árubehoza­tallal ellensúlyozni, szövet-réget kötve a földmuvesszövetkezettel, kiskereskedelmi vállalattá!?« — Igen, tudnák és nieg is tehet­nék! De, mint mondják, a Vörös Csillag Tsz kivételével a sajtfé­leséget inkább elcipelik Kecske­métre, Budapestre — mondván . — ott 10—20 fillérrel többet kí­nálnak nekik, De így van ez a zöldségfélékkel, baromfikkal és más élelmiszerárúval is. Pedig* ha számadást vetnének és fel­számolnák' a munkaegységet, a benzin árát, a minőségromlá-t. |i-ögtön rájönnének, hogy a föld- művesszövetkezet vagy . a kiske­reskedelmi vállalat ajánlata elő­nyösebb. És ami a legfontosabb, komolyan tudnának segíteni az áruhiány felszámolásában,/ így- komoly propagandamunkát tud­nának kifejteni a szövetkezeti mozgalom mellett és segíteni tudnának kereskedelmünk alvi­lági figuráinak felszámolásában. Mikor azt mondjuk, hogy,min­dent a munkáshatalom erősítése ^érdekében összpontosítsunk, — iákkor azt ne csak szavakban té-. gyük. Ne legyünk próféták és kinyilatkoztatásokkal játszogas­sunk. Lépjünk fel egységesen iPiacunk alvilági alakjaival .szem­ben társadalmilag, így támogas­suk az ellenőrző szerveink mun­káját. Egyben javasoljuk, hogy állami kereskedelmi. . szerveink, a földművesszövetkezet* a kiske­reskedelmi vállalat, és a tsz-ek, józanfejű dolgozó parasztok kös­senek harci szövetséget,’hbgy a következő időkben azbk a figu­rák, kik oly sok nehézséget okoz‘- ,nak a város zavartalan, ellátásá­ban, felszámolódjanak és áruel- Meg kell ragadni minden al-éjlátásunk fedezze a dolgozók kaimat, minden deka papírt, ^szükségletét úgy, hogy bőven mert sok kicsi sokra megy! X jusson exportra is. Tóth Miklós Figyelő

Next

/
Thumbnails
Contents