Félegyházi Közlöny, 1958 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1958-03-30 / 12. szám
1 Á 3004-ES SZÁMÚ RENDELET végrehajtásáról tanácskoztak a járás tsz-vezetői Pénteken, folyó hó 21 -én a járás tsz-vc*etői értekezletre jöttek össze a járási tanácsnál és megtárgyalták a 3004-es kormányrendelet végrehajtását. A beszámolót Ormándi János elvtárs, a járási tanács v. b. mezőgazdasági osztályának vezetőije tartotta. Rámutatott a feladatokra és a határozatok értelmében megszabta, hogy a járásban levő tsz-eknek el kell érni azt, hogy földterületük 15 százalékán pillangósokat termeljenek, E tervnek végrehajtása feltétele annak, hogy 100 kh-ra vetítve, a tsz-ek elérjék a 30 darab számosállatot. Az osztályvezető beszélt arról is, hogy az állam továbbra is nagy támogatást nyújt a tsz- eknek, amennyiben a mintá- alapszabályzatot betartják és árutermelésre törekednek, illetve megteremtik az árutermelés feltételeit. A beszámolót hozzászólások követték. Lakó József elvtárs, a tisza- újfalusi Tisza Tsz párttitkára rámutatott arra, hogy az egyik legfontosabb feladatuk a termelőszövetkezeti vagyon védelme. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tsz tagsága között még mindig szép számmal vannak, akik nem érzik magukénak a közöst és nem jó gazda módjára bánnak a tsz vagyonával. A kiskvyifélegyházi AMG-tól Vujnovicg elvtárs kifogásolja azt, hogy a 3004-es számú rendelet végrehajtása nem halad. Ez megmutatkozik a gépi munkák lemaradásában. Nagy szükség volna még a műtrágya használatára is, de ezt a tsz-ek a saját hibájukon kívül nem tudják felhasználni. A járási mezőgazdasági osztály intézkedését kéri, hogy a gépek meginduljanak és a vetések minél előbb befejezést nyerjenek. Lakó elvtárs »» a tiszáújfalui Tisza Tsz-ből — indítványozza, hogy a társadalmi tulajdon védelmét a tsz-ben előtérbe kell helyezni. Szükségesnek tartja még a háztáji földek szabályozását. „ A kunszállási Alkotmány Tsz- ből Kertész elvtárs beszámolt arról, hogy ők szeretnének intenzívebb módon foglalkozni az állattenyésztéssel. Ehhez jóminőségű abraktakarmány kell. Baltacimmagot nem kaptak. Hiába mentek panaszra, mindenütt csak jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyvek még nem oldják meg a problémákat. A járástól nem kapnak megfelelő segítséget. Jóformán teljesen magukra vannak hagyva, mert nem mennek ki hozzájuk. A répamagot is kénytelenek a házipénztárból megvenni. Termelő- szövetkezetükből 12 tag lépett ki, de olyan emberek ezek többségükben, akiket nem sajnálnak, mert nem szeretnek dolgozni. A Vörös Csillag Tsz baromfitenyésztési versenykihívását elfő gadták és csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz. A szarvasmarhaállományuk — az elmúlt évihez viszonyítva — sokat javult. Al latállományuk szebb, mint az egyénieké. Erdősi elvtárs, a megyei párt- bizottság tagja, hozzászólásában elmondotta, hogy ennek az értekezletnek az a célja, hogy mindenki megkapja azt a feladatot, ( amit a rendelkezésből végre kell hajtania. Két vb-ülés ezt tűzze napirendre és a közgyűlésre már konkrét tervet kell vinni. Ez a rendelet nem öncélú rendelet. A hibás politika ártott a tsz-moz- galomnak. Az agrártézisek a hibák kijavítására törekednek és hosszabb időre kijelölik az utat. Népgazdaságunknak az egyéniek termékeire is szükség van. Ezzel kapcsolatban is történt rendelkezés. A 3004-es számú rendelet kizárólag csak a tsz delet realizálja a 3004-es számú rendeletét, A nehézségek még fokozódni fognak, azonban a munkát koordinálni kell. A továbbiakban a bankok és a tsz-ek közötti vitáról volt szó, A munka nem állhat egyhelyben* A rendeletet nem hajtották végre. Az intézkedési tervet nem dolgozták ki. Ahol a befektetett összeg nem realizálódik, ott intézkedéseket kell tenni. Ezért szükséges az is, hogy az egyéni felelősséget minden területen jobban ki kell domborítani, A feladatoknak fokozódni kell. A belterjes gazdálkodás nálunk fontos kérdés, Országunkban ezen a téren — több országhoz viszonyítva — lemaradás mutatkozik. A világpiaci árak a termelés fokozására kényszerítenek bennünket, fiz az állapot tarthatatlan, mert 1 kh-ról nem 1000 Ft értékű kultúrát kell lehozni, hanem sokkal többet. Az állam gondoskodik a tsá-elnökök 1—2 éves továbbképzéséről is. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasági középiskolába túlnyomó részben a dolgozó parasztok gyermekei kerüljenek, > A bankok sem hiba nélkül dolgoznak, de a tézisek értelmében nem adhatnak elvtelen támogatást. A befektetett pénz mögött mindig árunak kell állni. Az állam pénzével nem lehet rosszul gazdálkodni. A tsz- eknek gondolni kell a lakásépítésre is, mert es gátlólag hat a továbbiakban, A fejlesztés nem más, mint a rendelet pénzre váltása. Nem kapkodunk, de a spontanitásra sem várhatunk. Maximális munkát kell végeznünk a mezőgazdaság átszervezésében. Bene elvtárs, az MNB munkatársa elmondotta, hogy hitelt csak azok a tsz-ek igényelhetnek, ahol a minta-alapszabályzatot és a bizonylati fegyelmet betartják. A hiteligénylés módja az, hogy fedezet legyen. Szegedi József, a járási tanács vb-elnöke szerint a 3004-es számú rendelet a tsz-ben valósul meg. A rendelettel kapcsolatos közgyűléseket f. hó 27-től kezdődően be fogják ütemezni. Ez a rendelet itt lent dől el, de okvetlenül szükséges az, hogy számoljuk fel a közömbösséget is. T. J. — Kunszálláson is megkezdődött az iskola bővítése. Beruházási költségből épül a meglevő iskolához még két tanterem, amelyek elkészülését már a tanulók is nagyon várják. Könyvismertetés Mire tanít ezzel kapcsolatban a történelem? Minderre választ kaphatunk e most megjelenő tanulmányból. 80 oldal, ára 1.50 forint. Kos- suth-kiadó. Pongrácz Zsuzsa: MIÉRT NEM SZÜLETETT MEG? Színes riportsorozat a szüle- tésszabályozas problémáiról, — melyek bizonyára minden nő érdeklődé, ét felkeltik, Az érdekes, izgalmas, irodalmi formában megírt könyvben az írónő állást foglal a mai gyakorlat mellett; az anyára kell bízni a döntés jogát arról, hogy meg akarja-e szülni gyermekéi vagy sem. Asszonyok, leányok életsorsának, gondjainak érdekes, színes felvázolása mellett megszólaltatja az írónő az orvosokat, bírákat, statisztikusokat. Mindebből szűrj le azt a tapasztalatot, hogy a nők legnagyobb része nem szívesen szánja rá magát a terhesség megszakítására, szeretne gyereket. Ugyanakkor ismerteti azokat a szociális és egyéb problémákat, melyek megoldása teszi majd lehetővé, hogy minimálisra csökkenjen a meg nem született gyermekek száma. 136 oldal, ára 4 forint. Kos- suth-kiadó. Ctta István: MIÉRT TARTÓZKODNAK SZOVJET CSAPATOK MAGYARORSZÁGON A kedélyek már megnyugodtak, az ellenforradalmi hangas- kodók visszahúzódtak, de mind ez ideig nem állt rendelkezésünkre olyan kiadvány, mely e témát sokoldalúan, a tényekre támaszkodva elemzi. Ezt a hiányt pótolja most Otta István írása. A szerző adatokkal bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak, a NATO-tagállamok országaiban roppant arányú fegyverkezés folyik. A füzet részletesen felsorolja például az Egyesült Államok ötvenkét olyan katonai támaszpontját a hozzánk közelfek- vq országokban, ahonnan a régebbi típusú katonai bombázó repülőgépekkel is — leszállás nélkül visszatérve — el lehet érni Budapestet. Kinek az érdeke elsősorban, hogy gyermekeink és mi magunk ne legyünk egy modern háború prédái? Mit tehetünk, hogy ez ne következzék be? Es sem hagzmUt Nem induitak a mit jelenthetne Magyarországának addig el, míg a kocsi uta- -semlegessége (H l^uruzsló, avagy így is meg lehet élni Városunk bel- és külterületén valóságos legenda szövődött egy ismeretlen asszony körül, aki különböző betegségben szenvedő dolgozók százait gyógyította meg, kikről orvosaink, kórházaink lemondottak, A rákosok, pyornrosük, epések, tüdősök, ha éln| akarnak, csak el kell, hogy menjenek, nem is olyan mesz- szire, az Izsáki út sarkához, a vasúti örház kornyékére. Itt székel a »esodadoktornö«. Csak hinni kell, ahogy mondják a volt vendégei. »Isten lánya«, - ahogy ő nevezi magát. Megvizs gál s azonnal megmondja, mi a baj és utána nincs más tenni való, mint leszurkolni a pénzt, átvenni a csodás zacskót, melyben az élet lakozik ás megfőzni, utána inni, inni és inni. Majd közli a beteggel, hogy három vagy négy hét múlva tartozik ismét megjelenni nála »felülvizsgálaton« és ki kell nyitni a pénztárcát, átvenni a teát és inni, inni a végtelenségig. Eredmény van bőven. A szára- zak meghíznak, a kövérek karcsúvá válnak, a gyomrosok pedig még a vasszeget is megrágják. Valóságos glória szövődött ezen halandó köré: »A kctlovas kocsi a Csúnyi úti VendeJ-szo- bornál gyökeret vert. Az ostor sa ba nem ment a közeli tanyába, mert ott egy súlyos beteg várta, A vizit után a lovak azonnal útrakeltek kocsistól, vendégestül.« Az elmúlt hetekben valóságos népvándorlás indult meg. Most nem nyugati irányba, hanem az Izsáki út irányába. Komoly, meglett emberek családjukkal indultak el, hogy a varázslat megszabadítsa a vélt, vagy meglévő betegségüktől gyermekeikkel együtt. Sőt propagandista és agitátor is akudt bőven, aki a fegyveres erők ruhájában bizonyítgatta a "hitetleneknek« az »igazságot«. Nem rossz üzlet ez. Hamar elfogy a pár tízkiló teakeverék és hamar bekerül a retikülbe a párezer forint. Nem egy hiszékeny páciens 30—40 forint értékű gyógyteát vá-árol meg, amit a gyógyszertárban 10—15 forintért megvásárolhat. De, mint hallottuk, a »jótevő« a »gyógyítással« párhuzamosan »nevelő« munkát is végez. Hangoztatja az egyénileg dolgozó parasztság kö. rében, hogy a bibliában nincs megírva a mezőgazdaság szocialista átszervezése. így tehát az valóra nem válhat. ,E1 lehet gondolkozni a tények felett és utána cselekedni. Nincs szükségünk tömegfertőzésre, Pedig ez fennállhat a »rendelőben«. Vannak nekünk orvosaink, kórházaink, akik gyógyítói betegségeinknek. Dolgozóink ne csak a hibákat keressék és mondják el, hanem Qlíjitűit izemmel a váróiban... Sok kicsi sokra megy! Április végéig tartanak a papírgyűjtő hetek. A lapok írják, hogy a papírgyűjtésbe ország- i szerte bekapcsolódtak a fiatalok. De ez nemcsak a fiatalok ügye. Sőt: nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész társadalom ügye ez a mozgalom. Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarországon évek óta komoly papírhiány van. Ez nem Is cso- ida. Hazánkban a felszabadulás óta ugrásszerűen emelkedett a papírfogyasztás. Több könyv, több újság készül, több Iparcikknek kell csomagolás. Azt is tudjuk, hogy Magyar- ország fában a világ egyik legszegényebb országa. A papír egyik legfontosabb alapanyaga pedig a fa. Papíriparunk majdnem kizárólag import-nyers- i anyaggal dolgozik. Napról napra halljuk a panaszt: kevés az ifjúsági regény, és a legkisebbeknek a képesekr'e sZórírkOzilcr^lrnöndhatjuÍ^^m“®skönyv. Nem adnaU papírt hogy ilyen jó rendeletet a tsz-ekkenyérhez, clelm.szcrhcz, stb. még nem kaptak. Azonban aX A hulladékpapír szervezett rendelet még nem oldja meg a (^gyűjtése sokat segíthetne ezen a tKT-ek szilárdságát. Egy sor ren- bajon. A papírgyűjtés nem speciális magyar találmány. Sót! Sehol a világon nem látni az utcákon annyi eldobott papírt, mint nálunk. Láttam, hogy az egyik hivatal papírkosarait az utcai szemétládába ürítették, a szél szethordta az egész környékre. Minden háztartás, üzem, hivatal területén található hulladék- papír. Ila az országban élő kétmillió fiatal mindegyike csak egy kiló papírt gyűjtene, ez kétezer tonna papírnak, háromszázezer dollár megtakarításnak felelne meg. Városunkban többezer fiatal él. Ha mindegyik csak egy kiló papír gyűjt, többezer kiló papírhoz adna nyersanyagot a papírgyáraknak. A Félegyházi Közlöny évi papírszükséglete több, mint 3000 kg. Ügy gondolom, nem szeretnék olvasóink, ha korlátozva, káthetenkent jelenne meg. Ezért olvasóinkon keresztül kérem én is a város, a járás lakosságát, hogy támogassák, segítsék a fiatalokat papírgyűjtő munkájukban. Adják át a papír- hulladékot, vagy jelentsék a legközelebbi iskolának, úttörőcsapatnak. Megfontolandó egyik csapat- vezető javaslata: hirdesse ki a MÉH Vállalat az iskolákban, hogy hány kiló papírért kapnak az úttörők egy hátizsákot, oldal- zsákot, kulacsot, iránytűt, tcr- képtokot, labdát, játékot stb. Most, táborozás előtt, minden úttörő álma. hogy felszerelését gyarapítsa. A vállalatnak mindegy, hogy pénzt ad-e, vagy annak megfelelő értékű tárgyat, esetleg utalványt az állami áruházba, sportüzlctbc. Talán több munkával jár, de nagyobb eredményre vezet, serkenti a fiatalokat a szükséges felszerelés összegyűjtésére. az eredményeket is. Váljanale propagandistáivá szocialista egészségügyi intézményeinknek, ahol egy cél lebeg csak: a beleg me««''ő*,’,ítása és visszaadása a családnak. Figyelő CSAK A SZÖVETKEZÉS SEGÍTHET A legtöbb dolgozó család gondja: hogyan tehetné a papi étkezését olcsóbbá, változatosat), bá és jobbá? Pénteki, vasárnapit és keddi napokon nem egy háziasszony azzal tér haza, hogy nem kapott zöldségárut, tejterméket, vagy ha igen, megint emelkedett az ára 10—20 fillérrel. A zöldségboltjainkban pedig áruhiány van, a púitok üresek, csak legfeljebb céklát ajánlottak megint. Sétára indulunk. Útirányunk az állomás környéke, a Kossuth utca, és a varosba bevezető uluk, utcácskák. Dolgozó parasztságunk vonaton, autóbuszon, kocsin cs kerékpáron siet a városba, megpakolva zöldségfélékkel, tejtermékkel, baromfival. Csoda történt talán? Vagy valami baleset, hogy a főutcánkba torkollódó mellékutcák találkozásánál csoportosulás van? Nem. Kereskedelmi életünk fertőző bacilu- sai, alvilági alakjai léptek akcióba. Pár pillanat és a meglepetteket megfosztották áruiktól. De mi történt ez álalt a pita- con? A dolgozó családok »főnökei« rohamot intéznek azon pl- adók ellen, kik a »bpcjigsok« vonalán akaratlanul átjutottak és hogy az ebédhez szükséges földi javak a szatyrokba kerüljenek, á munkából hazasiető családfő, vagy kis nebuló, jó, ízletes leveshez és főzelékhez jusson, egyre-másra licitálják túl egymást. Aki nem élelmet, a'z inehet a kofához és 30—40 százalékos felárral vásárolhatja meg a szükséges kellékeket. Nem egy dolgozó család veti fel: No és a tsz-ek nem tudják ezt az állapotot fokozott árubehozatallal ellensúlyozni, szövet-réget kötve a földmuvesszövetkezettel, kiskereskedelmi vállalattá!?« — Igen, tudnák és nieg is tehetnék! De, mint mondják, a Vörös Csillag Tsz kivételével a sajtféleséget inkább elcipelik Kecskemétre, Budapestre — mondván . — ott 10—20 fillérrel többet kínálnak nekik, De így van ez a zöldségfélékkel, baromfikkal és más élelmiszerárúval is. Pedig* ha számadást vetnének és felszámolnák' a munkaegységet, a benzin árát, a minőségromlá-t. |i-ögtön rájönnének, hogy a föld- művesszövetkezet vagy . a kiskereskedelmi vállalat ajánlata előnyösebb. És ami a legfontosabb, komolyan tudnának segíteni az áruhiány felszámolásában,/ így- komoly propagandamunkát tudnának kifejteni a szövetkezeti mozgalom mellett és segíteni tudnának kereskedelmünk alvilági figuráinak felszámolásában. Mikor azt mondjuk, hogy,mindent a munkáshatalom erősítése ^érdekében összpontosítsunk, — iákkor azt ne csak szavakban té-. gyük. Ne legyünk próféták és kinyilatkoztatásokkal játszogassunk. Lépjünk fel egységesen iPiacunk alvilági alakjaival .szemben társadalmilag, így támogassuk az ellenőrző szerveink munkáját. Egyben javasoljuk, hogy állami kereskedelmi. . szerveink, a földművesszövetkezet* a kiskereskedelmi vállalat, és a tsz-ek, józanfejű dolgozó parasztok kössenek harci szövetséget,’hbgy a következő időkben azbk a figurák, kik oly sok nehézséget okoz‘- ,nak a város zavartalan, ellátásában, felszámolódjanak és áruel- Meg kell ragadni minden al-éjlátásunk fedezze a dolgozók kaimat, minden deka papírt, ^szükségletét úgy, hogy bőven mert sok kicsi sokra megy! X jusson exportra is. Tóth Miklós Figyelő
