Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-12-31 / 51. szám
3M. évfolyam. 51. szám Ára 60 fillér • Kiskunfélegyháza. 1957 december 31 Minden olvasójának, levelezőjének, dolgozójának boldog újévet kíván a tfliffllMI KÓZllW Egy évvel ezelőtt nehéz napokat éltünk. Az ország az ellenforradalom kártevése következtében súlyos helyzetbe jutott. A külföldi imperialistákkal szövetkezett ellenforradalmárok ügye katonai értelemben már veszve volt. A termelés azonban csak egyharmada volt az ellenforradalom előttinek. A kifizetett bérek mögött túlnyomórészt nem volt termelés. Munkanélküliség, az árukészletek elfogyása és; infláció veszélye fenyegetett. Sok ember volt az országban, aki nem bízott abban, hogy a szocialista , fejlődés útját meg lehet találni. A nép áldozatkész része azonban, a kommunisták vezetésével, a testvéri országok támogatásával, ereje megfeszítésével munkához látott- És így kerültük el az inflációt. Ma már megállapítható, hogy az 1957. évre kitűzött gazdasági célkitűzéseinket teljesítettük, néhány vonatkozásban jobban az előirányzatnál. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozóink a párt, a kormány útmutatásait követve, számottevő és dicséretre méltó erőfeszítéseket tettek az ellenforradalom utáni szétzilált gazdasági helyzet rendbehozására. Iparunk jó inunkat végzett, munkásosztályunk jól dolgozott. Nem mutatós nagy számok hajszolására törekedtünk, a gazdaságosság volt a döntő szempont. Termelőszövetkezeteink jó része az ellenforradalom után újjászerveződött, sokhelyen új termelő- szövetkezetek is jöttek létre. Munkájuk szilárdult, erősödött. Vannak eredmények szépek is, de semmi okunk az önelégültségre. Igen sok még a gazdasági nehézségeink száma Külkereskedelmünkben, deviza-helyzetünkben, hitel-helyzetünkben úgy kell dolgoznunk, hogy megteremtsük rövid idő alatt a hitelek visszafizetésének és ezzel az életszínvonal további jelentősebb emelésének feltételeit. Ez már feladat 1958 ra. De van sok nagy feladat ezen kívül. Véget kell vetni az állami fegyelem területén mutatkozó lazaságnak. Az MSZMP Járási és Városi Bizottsága a járás és a város összes kommunistáinak és minden dolgozójának boldog új esztendőt, jó munkát, sok sikert, erőt-egészséget kíván I POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Számvetés, előrelátás Mindenkinek meg kell érteni: a íjiépgazdasági érdekek az egész nép érdekei és ezek mindenek felett állanak. Itt minden vezető merjen nemet mondani, amikor a népgazdaság érdekeit sértő jogtalan követelések merülnek fel. DolÍ ozó népünk segítse a termelést. Íjítésokkal, észszerűsítésekkel segítse a termelékenység fokozását. Lépjenek fel a lógósokkal, fegyelmezetlenekkel szemben. Védjék a társadalmi tulajdont. Érvényesüljön a nagyfokú takarékosság. Az ellenforradalom hatására fellazult erkölcsök következményeként divatosa spekuláció, korrupció, a társadalmi tulajdon károsítása, és ezen a téren dolgozó népünk sokat kell hogy segítsen. Széles határú lehetőségek nyílnak ehhez az országgyűlés által létrehozott PETŐFI Születeevnek 135. évfordulói óról enlékezünk. S ha valahol e születési évforduló nem múlhat el anélkül, hogy jelentőségét fel ne idézzék ' az Kiskunfélegyháza ! Hisz Petőfi csak egy városról írta: . ,JEs ,a város születésem helye“, 3 ez a város a mi városunk. Csak egy ihelyen írta bele kis jegyzetkönyvecskéjébe : Most elaször vagyok itten Húsz év óta, hol születtem... Ezt is Félegyházán írta. Házasságkötésekor .félegyházi születésűnek vallotta nraaát. 1843-ban árért Jcójpogicéott „egyedül és csak' a Kifkunságban a követi megbízás elnyerésért, mert az országgyűlésen szülőföldje, népét akarta képviselni. Ö következetesen félegyházi, kiskunsági szűk téséről tett hitet Kinek van hát elsősorban joga ahhoz, és kiiíisk lenne a legfőbb kötelessége hogy Petőfi születés- ,napjáról méltóképpen megemlékezzék. mint Kiskunfélegyházának ? E város Ptdőf it, iiívhatja tanúul a se, kát vitatott kérdés eldöntésére. Az a másik város, amelyik Petőfi születésének évfordulójáról most is egy hetes ünn épséggel, fáklyás felvonulással emlékezik: kénytelen meg vallani, hogy Petőfi Kiskőröst nem ismerte el szülővárosának, őket , .megtagadta". Mégis Kiskőrösön, a külsőségekből ítélve, nagyobb lelkesedéssel, a helyi erők teljes összefogásával, országos jelleg biztosításával ünnepelték már a múltban is, és ünnepük ma is nagy költőnk születésének évfordulóját. Ünnepeljék is őt szerte az országban, s elsősorban azok a városok, amelyek a maguk számára is valami részt kérhetnek az ő dicsőségéből! Az érte folyó versengés is az ő halhatatlanságát hirdeti. Ebben a versengésben azonban minden téren Kiskunfélegyházának kellene élen járnia. Városunkat erre magának Petőfinek a hitvallása kötelezi. Nem propagandára gondolunk, mert Kiskunfélegyházának erre nincs szüksége, hanem bensőséges megemlékezésekre, a költő örök eszméi befogadására, nagy szelleme előtti hódolatra. Ahogyan ezt már félegyháziak a múltban olyan szépen megtették. Hadd idézzünk ebből néhányat: Mára Ferenc írta Petőfiről, Félegyházán : „Született a porban, mint minden, ami nagy. Született a szabadság Istenének jókedvébül, rabláncok háromszázados csörgésibül, tolvajsötétben imbolygó lelkek titkos imádságaibul, vértől bíboros trónusokra szórt átkokbul, villámok csatáiból, viharok szerelméből... azt a fejet, melyet a haza- szeretet halálos töviskoronája után glóriával övez minden nemzedék... ■ .w v* 2 öcry üy y ^ P<-tx wiiaxiiOaoZOiiy meleg könnyűje locsolta... A géniusz születése csuda... Hintsenek be virággal minden kis talpalatt- nyi helyet, ahová ő valaha lé- pett... Igen, így Móra Ferenc szellemében emlékezünk nagy költőnk születésének évfordulójáról. Móra István „Szent föld"-nek nevezte azt a mai I. sz. általános iskola előtti teret, amelyet régen, a Petőfi-emléktábla elhelyezése idején Petöfi-térnek is neveztek el, s amelyet a mai hálátlan utókor ke- gyeletsértően piactérre éktelení- tett. „Itt járt... perbe szállók az írástudókkal: A szivünk érzi, hogy itt született... Igen, merész, bilincstörő dalának Láttatlan magja e házban fogant, Igen, innét jegyezte el magának A két istenség: a kard és a lant...“ — írta Móra István. A Petőfi-emlékhelyek megbecsülésének külső kifejezést is kell adnunk. Különben városunkat jogosan vádolhatják, hogy nagy szülötte iránti kötelességeit elhanyagolja. Ha Petőfinek Kiskunfélegyházán nem is rendeznek görögtüzes ünnepséget, mint már a múlt században is Kiskőrösön tették, az ottani „szülőház" átvételekor: ha most sem tartanak fáklyás felvonulást, mint Kiskőrösön teszik egy olyan ház előtt, amelyről csak éppen az nem bizonyítható, hogy Petőfi szülei ott egyáltalában laktak, (sőt a bizonyítékok szerint máshol laktak) városunk minden lakosának szivében lobogjon fel az újévvárás szilveszteri estéjén (Folytatása a 2. oldalon) népi ellenőrzésen keresztül. Gyors ütemben hozzá kell fogni ennek megvalósításához. 1958. évi tervünk lényegében kész, rövidesen a Minisztertanács és az Országgyűlés elé kerül. A terv szerint valamivel magasabb lesz a termelés, mint 1956. évben volt. Az ezévi termelést 7—8 százalékkal meghaladja. Hitelmérlegünk sokat javult, kb. egynegyede lesz csak az 1957. évinek. A lakosság fogyasztása 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 4 százalékkal lesz magasabb az ez- évinél. Hároméves tervünkön hónapok óta dolgoznak tervező szerveink, szakemberek széles körének bevonásával. Alapvető célkitűzései a tervnek: fizetési mérlegünk egyensúlyának biztosítása, az életszínvonal stabilizálása és néhány százalékos, szerény emelése, nagyobb fellendülés feltételeinek megteremtése Addig nyújtózz, amíg a takaród ér — mondja a közmondás. Népgazdasági helyzetünknek megfelelően, célkitűzéseink szerények. Meggondolt intézkedések, kapkodásmentes munka eredményezheti csak azt, hogy 3—4 év múlva nagyobb ütemben is hozzáláthatunk majd a népgazdaság fejlesztéséhez. Elért eredményeink bizonyítják, hogy dolgozó népünk egyetért a párt és a kormány intézkedéseivel. Dolgozó népünk kész a kitűzött célokért további erőfeszítéseket tenni. További sikereink is biztosítva vannak, ha a néppel egybeforrva, a nép érdekeit szolgálva folytatjuk munkánkat. Nem szabad megfeledkezni a szocializmus építésének alaptörvényéről: a termelés, a technika szakadatlan fejlesztése útján a dolgozók étetszínvonalának rendszeres emelését biztosítani. Soha nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mi sorsunk pgy a békéért és szocializmusért harcoló népek nagy családjának sorsával, és sikereink záloga, hogy hűek legyünk a proletár-nemzetköziség gondolatához. A KISZ Járási és Városi Bizottsága a város és a járás valamennyi KISZ-fiataljának eredményekben gazdag, boldog újesztendőt kívánt [ !SZ ■ •I él. Kapható lesz az összes hírlapárusoknál, hírlapeladó helyeken. A terjesztést a jövőben a posta végzi! Kérjük olvasóink további szíves támogatását.
