Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)

1957-12-31 / 51. szám

3M. évfolyam. 51. szám Ára 60 fillér • Kiskunfélegyháza. 1957 december 31 Minden olvasójának, levelezőjének, dolgozójának boldog újévet kíván a tfliffllMI KÓZllW Egy évvel ezelőtt nehéz napokat éltünk. Az ország az ellenforrada­lom kártevése következtében sú­lyos helyzetbe jutott. A külföldi imperialistákkal szövetkezett ellen­forradalmárok ügye katonai érte­lemben már veszve volt. A terme­lés azonban csak egyharmada volt az ellenforradalom előttinek. A ki­fizetett bérek mögött túlnyomórészt nem volt termelés. Munkanélküli­ség, az árukészletek elfogyása és; infláció veszélye fenyegetett. Sok ember volt az országban, aki nem bízott abban, hogy a szocialista , fejlődés útját meg lehet találni. A nép áldozatkész része azonban, a kommunisták vezeté­sével, a testvéri országok támoga­tásával, ereje megfeszítésével mun­kához látott- És így kerültük el az inflációt. Ma már megállapítható, hogy az 1957. évre kitűzött gazdasági cél­kitűzéseinket teljesítettük, néhány vonatkozásban jobban az előirány­zatnál. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozóink a párt, a kormány út­mutatásait követve, számottevő és dicséretre méltó erőfeszítéseket tet­tek az ellenforradalom utáni szét­zilált gazdasági helyzet rendbe­hozására. Iparunk jó inunkat végzett, mun­kásosztályunk jól dolgozott. Nem mutatós nagy számok hajszolására törekedtünk, a gazdaságosság volt a döntő szempont. Termelőszövetkezeteink jó része az ellenforradalom után újjászer­veződött, sokhelyen új termelő- szövetkezetek is jöttek létre. Mun­kájuk szilárdult, erősödött. Vannak eredmények szépek is, de semmi okunk az önelégültségre. Igen sok még a gazdasági nehéz­ségeink száma Külkereskedel­münkben, deviza-helyzetünkben, hitel-helyzetünkben úgy kell dol­goznunk, hogy megteremtsük rövid idő alatt a hitelek visszafizetésének és ezzel az életszínvonal további jelentősebb emelésének feltételeit. Ez már feladat 1958 ra. De van sok nagy feladat ezen kívül. Vé­get kell vetni az állami fegyelem területén mutatkozó lazaságnak. Az MSZMP Járási és Városi Bizottsága a járás és a város összes kommunistáinak és minden dolgozójának boldog új esztendőt, jó munkát, sok sikert, erőt-egészséget kíván I POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Számvetés, előrelátás Mindenkinek meg kell érteni: a íjiépgazdasági érdekek az egész nép érdekei és ezek mindenek fe­lett állanak. Itt minden vezető merjen nemet mondani, amikor a népgazdaság érdekeit sértő jogta­lan követelések merülnek fel. Dol­Í ozó népünk segítse a termelést. Íjítésokkal, észszerűsítésekkel se­gítse a termelékenység fokozását. Lépjenek fel a lógósokkal, fegyel­mezetlenekkel szemben. Védjék a társadalmi tulajdont. Érvényesüljön a nagyfokú takarékosság. Az ellenforradalom hatására fel­lazult erkölcsök következménye­ként divatosa spekuláció, korrupció, a társadalmi tulajdon károsítása, és ezen a téren dolgozó népünk sokat kell hogy segítsen. Széles határú lehetőségek nyílnak ehhez az országgyűlés által létrehozott PETŐFI Születeevnek 135. évfordulói óról enlékezünk. S ha valahol e szüle­tési évforduló nem múlhat el anél­kül, hogy jelentőségét fel ne idéz­zék ' az Kiskunfélegyháza ! Hisz Petőfi csak egy városról írta: . ,JEs ,a város születésem helye“, 3 ez a város a mi városunk. Csak egy ihelyen írta bele kis jegyzetköny­vecskéjébe : Most elaször vagyok itten Húsz év óta, hol születtem... Ezt is Félegyházán írta. Házas­ságkötésekor .félegyházi születésű­nek vallotta nraaát. 1843-ban árért Jcójpogicéott „egyedül és csak' a Kifkunságban a követi megbízás elnyerésért, mert az országgyűlé­sen szülőföldje, népét akarta képvi­selni. Ö következetesen félegyházi, kiskunsági szűk téséről tett hitet Kinek van hát elsősorban joga ah­hoz, és kiiíisk lenne a legfőbb kö­telessége hogy Petőfi születés- ,napjáról méltóképpen megemlé­kezzék. mint Kiskunfélegyházá­nak ? E város Ptdőf it, iiívhatja tanúul a se, kát vitatott kérdés eldöntésére. Az a másik város, amelyik Petőfi születésének évfordulójáról most is egy hetes ünn épséggel, fáklyás felvonulással emlékezik: kénytelen meg vallani, hogy Petőfi Kiskőröst nem ismerte el szülővárosának, őket , .megtagadta". Mégis Kiskő­rösön, a külsőségekből ítélve, na­gyobb lelkesedéssel, a helyi erők teljes összefogásával, országos jel­leg biztosításával ünnepelték már a múltban is, és ünnepük ma is nagy költőnk születésének évfor­dulóját. Ünnepeljék is őt szerte az ország­ban, s elsősorban azok a városok, amelyek a maguk számára is va­lami részt kérhetnek az ő dicsősé­géből! Az érte folyó versengés is az ő halhatatlanságát hirdeti. Eb­ben a versengésben azonban min­den téren Kiskunfélegyházának kellene élen járnia. Városunkat erre magának Petőfinek a hitval­lása kötelezi. Nem propagandára gondolunk, mert Kiskunfélegyhá­zának erre nincs szüksége, hanem bensőséges megemlékezésekre, a költő örök eszméi befogadására, nagy szelleme előtti hódolatra. Ahogyan ezt már félegyháziak a múltban olyan szépen megtet­ték. Hadd idézzünk ebből néhá­nyat: Mára Ferenc írta Petőfiről, Félegy­házán : „Született a porban, mint min­den, ami nagy. Született a szabad­ság Istenének jókedvébül, rablán­cok háromszázados csörgésibül, tolvajsötétben imbolygó lelkek tit­kos imádságaibul, vértől bíboros trónusokra szórt átkokbul, villá­mok csatáiból, viharok szerelmé­ből... azt a fejet, melyet a haza- szeretet halálos töviskoronája után glóriával övez minden nemzedék... ■ .w v* 2 öcry üy y ^ P<-tx wiiaxiiOaoZOiiy meleg könnyűje locsolta... A gé­niusz születése csuda... Hintsenek be virággal minden kis talpalatt- nyi helyet, ahová ő valaha lé- pett... Igen, így Móra Ferenc szellemé­ben emlékezünk nagy költőnk szü­letésének évfordulójáról. Móra István „Szent föld"-nek ne­vezte azt a mai I. sz. általános is­kola előtti teret, amelyet régen, a Petőfi-emléktábla elhelyezése ide­jén Petöfi-térnek is neveztek el, s amelyet a mai hálátlan utókor ke- gyeletsértően piactérre éktelení- tett. „Itt járt... perbe szállók az írás­tudókkal: A szivünk érzi, hogy itt született... Igen, merész, bilincstörő dalának Láttatlan magja e házban fogant, Igen, innét jegyezte el magának A két istenség: a kard és a lant...“ — írta Móra István. A Petőfi-emlékhelyek megbe­csülésének külső kifejezést is kell adnunk. Különben városunkat jo­gosan vádolhatják, hogy nagy szülötte iránti kötelességeit elha­nyagolja. Ha Petőfinek Kiskunfélegyházán nem is rendeznek görögtüzes ün­nepséget, mint már a múlt szá­zadban is Kiskőrösön tették, az ot­tani „szülőház" átvételekor: ha most sem tartanak fáklyás felvo­nulást, mint Kiskőrösön teszik egy olyan ház előtt, amelyről csak ép­pen az nem bizonyítható, hogy Petőfi szülei ott egyáltalában lak­tak, (sőt a bizonyítékok szerint máshol laktak) városunk minden lakosának szivében lobogjon fel az újévvárás szilveszteri estéjén (Folytatása a 2. oldalon) népi ellenőrzésen keresztül. Gyors ütemben hozzá kell fogni ennek megvalósításához. 1958. évi tervünk lényegében kész, rövidesen a Minisztertanács és az Országgyűlés elé kerül. A terv szerint valamivel magasabb lesz a termelés, mint 1956. évben volt. Az ezévi termelést 7—8 szá­zalékkal meghaladja. Hitelmérle­günk sokat javult, kb. egynegyede lesz csak az 1957. évinek. A lakosság fogyasztása 5 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem 4 százalékkal lesz magasabb az ez- évinél. Hároméves tervünkön hónapok óta dolgoznak tervező szerveink, szakemberek széles körének be­vonásával. Alapvető célkitűzései a tervnek: fizetési mérlegünk egyen­súlyának biztosítása, az életszín­vonal stabilizálása és néhány szá­zalékos, szerény emelése, nagyobb fellendülés feltételeinek megterem­tése Addig nyújtózz, amíg a ta­karód ér — mondja a közmondás. Népgazdasági helyzetünknek meg­felelően, célkitűzéseink szerények. Meggondolt intézkedések, kap­kodásmentes munka eredményez­heti csak azt, hogy 3—4 év múlva nagyobb ütemben is hozzálátha­tunk majd a népgazdaság fejlesz­téséhez. Elért eredményeink bizonyítják, hogy dolgozó népünk egyetért a párt és a kormány intézkedéseivel. Dolgozó népünk kész a kitűzött cé­lokért további erőfeszítéseket tenni. További sikereink is biztosítva vannak, ha a néppel egybeforrva, a nép érdekeit szolgálva folytatjuk munkánkat. Nem szabad megfe­ledkezni a szocializmus építésének alaptörvényéről: a termelés, a tech­nika szakadatlan fejlesztése útján a dolgozók étetszínvonalának rend­szeres emelését biztosítani. Soha nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mi sorsunk pgy a békéért és szocializmusért harcoló népek nagy családjának sorsával, és sikereink záloga, hogy hűek legyünk a proletár-nemzetköziség gondolatához. A KISZ Járási és Városi Bizottsága a város és a járás valamennyi KISZ-fiataljának eredményekben gazdag, boldog újesztendőt kívánt [ !SZ ■ •I él. Kapható lesz az összes hírlapárusoknál, hírlapeladó helyeken. A terjesztést a jövőben a posta végzi! Kérjük olvasóink további szíves támogatását.

Next

/
Thumbnails
Contents