Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)

1957-12-31 / 51. szám

2 Félegyházi Közlöny PETŐFI (Folytatás az első oldalról) a Petőfi iránt érzett szeretet, lángja, melege. Büszkeséggel gondoljunk arra is, hogy Petőfi szülővárosá­nak a mi városunkat hirdette. Mer­jünk hinni Petőfinek, az irodalom- történet minden tagadása ellené­re. Hiszen, ha mi is megtagad­nánk szülőhelyéről tett szavai igazságát, ez a Petőfi iránt való hálátlanság példátlan kifejezése lenne. Égjenek csak a szilveszteri éj­szakán a mi „gyertyácskáink... nagyon szerény helyen... a Petőfi- oltár sarkán" — mint ahogy Móra Ferenc Petőfi születésének cente­náriumán írta a maga rajongásá­nak, mély és tiszta érzelmeinek ki­fejezésére, — de annál inkább sze­ressük őt és higgyünk írásainak! KISZ-élet A KISZ országos értekezlete ha­tározatba foglalta, hogy minden KISZ-tagnak, amikor a tagsági könyvét átveszi, egyben fogadal­mat kell tenni. A szervezetek nagy része március, április hónapban jött létre. Jóval az országos értekezlet előtt. így sok helyütt a tagköny­veket megkapták és a fogadalom­tételre csak a közelmúltban ke­rült sor. Ezek a fogadalmattevő taggyűlé­sek, meghatóak, felemelőek. Igaz ügyre tett fogadalom mindig meg­ragadja, meghatja az embert, fel­emelő érzéseket vált ki. Amikor a fogadalmattevő elszánást tükröző arcát nézzük és szavaik nyomán ki­bontakozik az ügy, felemelő érzés, ünnepélyesség hat át bennünket. Bizonyos fokig felnőttebbé avatás is ez. Az ünnepi taggyűléseken nem­csak a KISZ-tagok jelennek meg, hanem rendszerint jelen vannak a szülők, idősebb harcostársak, vete­rán kommunisták és olyan fiatalok, akik még nem tagjai a szervezet­nek. Régi munkásmozgalmi harco­sok elmondják életüket, körülmé­nyeiket, harcaikat a kapitalizmussal, az úri rendszer bitangságaival szem­ben. Közben a fiatalok nyugodtan gondolhatnak arra, hogy nekik már nem kell a földesúrral, nagygazdá­val, a gyárossal szembeszállni, ők nyugodtabb, szocialista jellegű kör­nyezetben más feladatok előtt áll­nak. Az ő életük könnyebb. De fo­gadalmat tesznek, hogy „a párt, a KISZ zászlaja mellett napfényes idő­ben, és viharos napokban egyaránt becsülettel kitartanak“. Igen, a kommunista ifjúsági szö­vetségben, a párt ifjúsági szövet­ségében a fiatalok szocialista jellemű emberré nevelődnek. A szülők megismerkednek az if­júsági szövetségnek célkitűzéseivel, programjával és az eddigi példa azt igazolja, hogy nagyon is egyet­értenek vele. „Fogadom, hogy úgy fogok dol­gozni és tanulni, munkahelyemen és mindenütt, az idősebbek és tár­saim előtt úgy fogok viselkedni, hogy megbecsülést szerezzek a kiszista névnek“ — hangzik a fo­gadalom. Ezeknek a szavaknak nagy ereje van. Komoly kötelesség elé állítja a fiatalokat. Nem egy íz­ben megtörtént már, hogy maguk a szülők figyelmeztették a fiatalt arra, hogy mit fogadott az eskü jében. Az ünnepi aktust mindenhol a fiatalok, idősebbek barátkozása, mű­sor, tánc, közös szórakozás követi, ahol a különböző korosztályok ösz- szemelegedve, összeismerkedve te­remtik meg a további közös munka lehetőségét. Horváth A. GYERMEKEKNEK Móra Ferenc: Mikor én rigó voltam Mert voltam ám én az is. Még pe* Hát hiszen magam is csak az érett* dig nem is afféle gazdátlan vadrigó, jét válogattam volna a gyönyörű csá* amit senki se tart számon. Nekem szál körtének, de ahogy a legsárgábba gazdám volt, még pedig nem kisebb bele akartam harapni, fölrikolt ám rám ember, mint Tandari bácsi, akit r.agy* Tandari: eszű Tandarinak hívtak. No azt máig — Fütyülni, rigócskám, fütyülni! se tudom, hol tarthatta a nagy eszét, Micsoda rigó vagy te, fiókám, ha még mert a feje olyan töpörödött volt, hogy fütyülni sem tudsz I sótartónak is kicsi lett volna. Bizonyo* Soha rigó még olyan keservesen san az erszényében tarthattía mert nem fütyült, mint ahogy én akkor, mindig azt csörgette a zsebében, mikor Egy harapás nem sok, nekem annyi beszélt. se jutott a magam szedéséből. Igaz, — Fiúcska — toppant egyszer éli* hogy ő se kóstolt bele. ben. az utcán, —■ tudsz*e le fára — ősszel nem jó körtét enni — mászni? tette föl a kosarat a kordéra, — mert — Mint a mókus. kihull tőle az embernek a foga. Csípje — Derék dolog — veregette meg a csóka, jobb ennél a sóska. a vállam jókedvűen kacarászva. — Hát Szép nagy levelű sóska zöldellett a a körtét szereted»e? düllőúton, persze csak afféle vadsóska. — Mint a rigó. Megrágtam egy»két levelet, legalább a — Bolondság! —formed!rám mér* szomjam oltottam vele. gesen és nagyot lökött rajtam. Hanem — Jó»e fiúcska? — fogta be Tan* aztán megint nekiszelidülf. — Sebaj dari a csacsikat, no, holnapra megfogadlak rigónak. Ki- — Jobb volna tejföllel — mondtam viszlek a szőlőmbe körtét szedni. fanyalogva. Hajnalra már ott csoitogott a sza* Nagyeszű Tandari úgy megörült, maras kordéja az ablakunk alatt. meg is ölelgetett. — Rikkants, rigóm! — veregette — Angyal szólt ki belőled, gyér* meg az öreg az ostornyéllel a kis aj* mekem! Hanem azt mondom én ne* tónak szemöldökfáját. ked, aki körtét ehetnék, ne rágjon De mikor föl akartam kapaszkodni sóskát. Inkább tömjük meg vele a a kordéra, akkor már nem voliam kordét. Pénzt adnak ezért a piacon, rigó. fiúka! — Ohó, csacsikám — vihogott a Meg — megcsörgette a zsebében az nagyeszű ember, — nem úgy lesz az! erszényt, én meg szaggattam a sóskát Fogadást kötöttem a fülessel, hogy te és teletömtem vele a kordé derekát, vagy a futósabb. Hát azt szeretném Jó puha ülésünk lesz legalább, gon- most már látni, melyikfek lesz a győz* doltam magamban. Az ám, Tandari tes. Az kapja a dús abrakot. elhelyezkedett benne nagy kényelme* így aztán én versenyt futottam a sen, nekem meg azt mondta: fülessel, nagyeszű Tandari pedig csak — Étel után jól esik a mozgás’ nevette a kordéból. Csak úgy piheg* diákom. Ahol nagy a homok, segít* tem, mire kiértünk s alig vártam, hogy hetsz is a csacsikának, ő húzza a a csacsit kicsapja a gazda az árok* kordét, te meg toljad, partra. Azt gondoltam, utána én ke* Egész a házunkig segítettem a csa rülök sorra, kapom az abrakot. Kap* csikónak. Olt aztán bekiáltott a párt* tam egy barackot a fejem búbjára. fogóm az édesanyámnak : —- Csacsinak kicsi vagy még, hé* — Hazahoztam a rigót, szomszéd* kás; nézem no, különb vagy»e rigó* asszony: Kedvire kimulatta magát a nak ? szőlőben. Derék legény, csak az a kár, Föl is lebbentem én a fára egy* hogy olyan nagy feje van. Nagy fej szerre. Az öreg meg felnyújtott egy ben hamar szétszalad az ész. kosárkát, hogy azt tele kell szedni. Beláttam magam is, hogy a kis fejű — Csak az érettjét válogasd, fiúcs* Tandarinak igaza van. Azóta nem is ka! — parancsolta. szegődtem aztán be rigónak. OGOGOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOGaaG I Oly itott AKemmel a luívmluui . . .» Az új év küszöbén, egy régi, 52 éves félegyházi kalendáriumban érdekes hirdetésre bukkantam: „Iszákosság nincs többé! Kívánatra bárkinek bér­mentesen küldünk egy pró­bát a Coza-porból. Leves, kává, tea, étel vagy ital­ban egyformán adható az ivó tudta nélkül. A Coza- pornak az a csodálatos hatása,hogy ellenszenves­sé teszi az iszákosnak a szeszes italt. Az intézet, mely a valódi, világhírű Coza-por tulajdonosa, egy próba adagot és egy 1500 kösiönő irattal telt könyvet költségmentesen küld. Co- za Institute, 62. Chancery Lane, London 627." Arról nem számol be a krónika, hogy milyen sikere volt a londoni cégnek a félegyházi asszonyok kö­rében. De elődeink, az akkori agyafúrt nyomdász legények, akik bizonyosan nem akartak megjavulni, a sikert már jóelőre le­rombolták,amikor egy sok­kal csábítóbb hirdetést tet­tek mellé, sokkal nagyobb betűkkel, a következő szö­veggel: „Kárpáti csemege fenyő- borovicska egy 5 kilós tßW&SfC ra. Nagyobb forgalomra számítanak, mint bármikor. Nincs is ebben semmi postakosárüvegben bér­mentve 8 korona." Gondolom, ha az asszo­nyok által kotyvasztott, a csodaszerrel ellátott ételi vagy italt a férfiak az öt kiló fenyőpálinkával öblö­gették, az élelmes angolok valódi és világhírű pora nem sok vizet zavart. Pedig „a Coza a csalá­dok ezreit békítette ki és sok ezer férfit a szégyen és becstelenségtől mentett meg, kik később józan polgárok és ügyes üzlet­emberek lettek." Úgy gondolom, hogy a Coza céget azóta London­ban is elfelejtették. A Kis­kunságban sem- mutatkozik a csodapor hatása. A sző­lőket egyelőre nem szán­tották ki, a pálinkafőzők ugyanúgy működnek. Sőt! A Vendéglátó Vállalat, a vasúti vendéglő, az új halászcsárda felkészült a szilveszterezők fogadásá­hiba. Egyszer van egy év- fi ben Szilveszter. Hindnyá- ft jan azt szeretnénk, ha az P 1958. esztendő a boldog- ! ság, a béke éve lenne. Ezt * kívánjuk minden ember- f társunknak, ezt kívánjuk 1 magunknak is, amikor az * új esztendő első éjjelén a * poharakat összekoccintjuk, j, A baj ott kezdődik, ami­kor az emberek megfeled- 2 keznek emberi méltóságuk- jj ról, a hazáról, a családról, V amikor tényleg nemártana * egy dupla adag Coza-por. jjr Ötven évvel ezelőtt a a csodapor nem tudta meg- f szűntetni az iszákosságot, f hiába hirdette nagyképűen, k hogy: „iszákosság nincs » többé!" Ha még mindég f napirenden van ez a kér- dés, amit nekünk, szocia- r lizmust építő, felszabadult f embereknek kell megolda- jr ni angolok és csodaporuk £ nélkül. Az új esztendőre minden kedves olvasónknak én is ? kívánok erőtésegészséget, * bort, búzát, békességet! Boldog újévet! j Tátfi, 'ThiklÁrS ^ Találós versike Méla költő dalba írja, ketlöágú lengő villa, jobbra áll, balra áll, levegőben suhan, száll, kis madárka vigyáz rája, kormánylapátnak használja, óm, ha fészkére ül, villa kívül kerül s várja, várja, egyre cárja, mikor viszi kis gazdája ?. . . Ez a csoda-villla fekete s nem tarka, nem a tarka szarka hosszúranőtt farka: ______________farlza. Lakatos József Béla ('oq.iDj oqsaaf sp//,i/D HISZ HÍREK: — A Városi KISZ -szervezet nagy* szabású újévi bál megrendezésére ké* szül. Újév napján 6 órai kezdettel ren* dezik a bálát. Szeretettel várják a vá* ros fiataljait és dolgozóit. — Gyengén folyt a Toliüzem KISZ-szervezetének munkája. A nyár óta nem sok eredményről tudtak beszámolni. Most a változást az újjá* választott vezetőség szervező, irányító munkájától remélik. Kezdeti bíztató je­lek már vannak. Lendületes kultúr* munka kezdődött. Tánccsoport alakult. IHNEN- lH - ÖNNÖN A gépiparból: Nagyobbak a feladatok 1957-néI. Jelentős eredményt kell elérni a dieselesítés továbbfejlesztésében. Fokozódik a fogyasztási cikkek gyártása. Tíz százalék­kal több közszükségleti cikket gyártanak. Egy gyár csak mosógépet fog gyártani, ez az egy üzem 100 000 darabot. Üj gyárt­mányok: 50 megavattos turbina, 6 köb méteres dömper, csavarszivattyú, hosszú élettartamú elektroncső. Hit vehetünk? Válaszol a könnyűipar: selyemszövetből 5Ö0 ezer négyzetméterrel, kötöttáruból 400 ezer tonnával, szintetikus fonalból készüli harisnyából 3,4 millió pár­ral többet. Bútorból a Harmónia-sorozatból 30 ezer db. az eddigi 13 ezer helyett. Üi cikkek: tarkára szőtt ingflanell, gyűrhetet- len női divatszövet, tisztaselyem bársony utánzat és sok más. A kereskedelem mondja: alapvető élel­miszerből nem lesz hiány, déligyümölcs is több lesz mint 1957-ben. Több lesz a kon­fekciódra és nem lesz hiány gyermekcipő­ből. Több mint 10 ezer Moped, 6- ezer Pannóniarobogó, 17 ezer rádióval egybe­épített televíziós készülék kerül forgalomba. Több újtipusú csöbútor kerül forgalomba. A készletek megfelelőek mezőgazdasági szer­számokból, fogaloseke, lókapa, permetező már most megfelelően áll raktáron. Kap­ható lesz 15 soros bütykös rendszerű fo- gatos vetőgép, egyetemes szölömüvelő eke, kisparcellás öntöző berendezés. Kevés a villanymotor. Lesz hiánycikk a fonálkapa- citás elégtelensége miatt is. Női a szállítási forgalom: fokozódik a vasút villamosítása, villanymozdonyok gyár­tása. Záhony mint nagy vasúti csomópont jelentősen kiépül. A szállítás gépkocsin tör­ténő része nagy arányban női. Egy milli­árd formiert új utakat építünk. Fokozott támogatás a mezőgazda­ságnak. Belvízvédelemre és vízrendezésre 174 millió forint. A hibrid kukoricavelőmag elökészíiőüzemek kapacitása 1500 tonnáról 10—12 ezerre növekszik. Lényegesen több műtrágya kerül a mezőgazdaságba, mint 1957-ben. Szőlő és gyümölcstermelésbe 432 millió forintos állami beruházás és 128 millió forintos hosszúlejáratú hitel kerül. Az előirányzat 9 ezer hold szőlő és 9 ezer hold gyümölcsös telepítése. A termelési szerződések a jól dolgozó termelőknek még kedvezőbbek lesznek. A jó minőséget és a meghatározott mennyiséget elérő, vagy túl­szárnyaló állami gazdaságoknak vagy fez­eknek nagyüzemi felárat fizetnek. Megvaló­sul a termelőszövetkezeti öregek nyugdíj- ellátása. Javul az egészségügyi ellátás. Több helyen új kórházak épülnek. Kiterjesziik a BCG oltásokat, újabb korosztályokat olta­nak be gyermekparalizis ellen és megkez­dődik a vérhas elleni védőoltás. Családi ház és öröklakás. Az 1957. évi 13 ezer családi ház építéssel szemben 25—26 ezer építési kölcsönkérelmet elégi1 ki az OTP. Növekszik az öröklakásoknak az építése.

Next

/
Thumbnails
Contents