Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-11-24 / 46. szám
II. évfolyam. 45. szám Ara 60 fillér Kiskunfélegyháza. 1957 november 24 • • lül KOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Iz országos értekezlet által megszállott feladatokról tárgyaltak a A KISZ járási és városi alap- a járás területén az ifjúság neve- szervezeteinek vezetői összeüllek, lésének kérdéseit még mindig nem hogy megbeszéljék azokat a fel- sikerült társadalmi kérdéssé tenni, adatokat, amelyeket a KISZ orszá- Egy másik kérdésről szólva elmon- gos értekezlete megszabott. dotta, hogy sok helyütt közömbös... 6de^ez)e*en rövid nemzet- ség uralkodik a fiatalok között, a közi helyzet-ismertetés után, az közösség érdekeivel szemben az országos értekezleten résztvevő önzés mutatkozik. Horváth István,járási KISZ titkár , , , . , tartott beszámolót az országos ér- , t°kes rendszer natalsaga soha tekezlet anyagából és az abból °K^n lehetőségekhez nem jutott, adódó feladatokból. Az előadás ™n. az. eZ11 V t . jV f *? !. az 1 ' sok jó módszert adott az egyes JU®a mindent könnyen, feladatokhoz. Példákkal mutatta ajándékként kapott a fiatalságunk, meg, hogy másutt hogyan oldanak nera, e e , er*e megküzdenie. Ezért meg egyes feladatokat. Változatos, azután sokan az eredményeinket jó módszereket nyújtó értékei mel- lebecsülve kezelik. A jövőben a lett a beszámoló bírálatai, ame- módszer más lesz. A fiatalok fel- lyekből volt szép számmal, álfa- ?aa a ,z janu'ni, az elsajátított lánossággal hatoltak. A fejlődő, ismeretek alapján a gyakorlati élet- egyes dolgokban új utakat kereső, aea a tanulás eredményét bebizo- új módszereket próbálgató ifjúsági nydani, közben jó gyakorlati ta- szervezet életében nagy szerepe Pasztalat°kat szerezni. Amikor a van a bírálat nyílt, helyhezkötött gyakorlat es elmélet kiforrottságá- formájának. Ezt feltétlenül fejlesz- í5?11 meglanulnak az emberekkel teni kell a szervezetek életében, bánni, majd akkor kerülnek vezető A felszólalások folyamán vita helyekre,munkajukeredményeként. alakult ki, a neveléssel kaDCSola- Hibája volt az értekezletnek, hogy fos problémáiról. Helyes fölszóla- a hozzászólások száma kevés volt. lás volt egy pálmonostorai KISZ Sok a fiatal és új vezető az alapvezető részéről, amikor az ifjúság szervezetek vezetésében. Ezeknek nevelésében aprólékos türelmes- a fiatal elvtársaknak le kell küz- ségre intett. A járási pártbizottság deni a kollektíva előtti kisebbségi első titkárától: Kiszely István elv- érzést és a kommunistára jellemző társtól hasznos útmutatásokat ka- nyilt őszinteséggel, harcossággal pott a fiatalság. Megállapította, hogy beszélni a munkájukról. Újabb lépés demokrácia kiszélesítésére vezető hatáskörét és felelősségét az üzemi tanácsok alakítása nem érinti. O Üzemi tanácsokat kell alakítani min- ., den állami ipari termelő vállalatnál, (A megjelent határozatot lapunkban folyamatosan ismertetni fogjuk.) bányában, áll ami mezőgazdasági vállalatA Magyar Forradalmi Munkás— munkástanácsok létesítéséről szóló jog- —■. az e9yes.Allan« intézméParaszt Kormány a Magyar Szabad ”°bályt ezzel a munkástanácsok meg- stb-) 'pari termelő (javító) Szakszervezetek Országos Szövet- * . . .. r r * * , i , .. |, . hathatósabb védelmére es a dolgozok a Hem szabad üzemi tanácsot létresegenek elnoksegevel karöltve ha- demokratikus jogainak bővítésére a szak- 4. hozn[ a termelő tevékenységet nem tározatot. hozott az üzemi demok- szervezetek irányítása alatt működő üzemi végző vállalatoknál, hivataloknál, intézmé- ráCÍa kiszélesítésére, amennyiben az fonásokat kell alakítani. nyéknél, szervezeteknél, középfokú irányító 1086/957. XI. 17. számú határozata 9 A Magyar Népköztársaságban a szerveknél, a vasúti és postaforgalom, a értelmében létrehozta az üzemi ta- A- ^™elő üzemek túlnyomó többsége közhasználatú autóközlekedés villamos és , társadalmi tulajdonként az aham tulajdona, légi közlekedés es a hajozas területén, náCSOKat. ^ Az állami vállalatokat az állam nevében valamint a kereskedelemben (beleértve a Az Üzemi tanácsok létrehozása azt az igazgató vezeti, akinek egyszemélyi raktározó és készletező vállalatokat is), a célt szolgálja, hogy elősegítse a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus épí- sében, meggyorsítsa a szocialista gazdaság felépítését, hozzájáruljon a népjólét további emeléséhez, s mindezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletár- diktatúra hatalmát. Ezen határozattal egyidejűleg megszűnik az 1956. október 23-t, az ellenforradalom szellemét még most is részben visszaidéző munkástanács intézmény, amely a hozzáfűzött reményeket éppen a létrehozásának idején uralkodó ellen- forradalmi szellem miatt nem tudta teljesíteni. Az új határozat az üzemi tanácsokért, a népi demokrácia szelleméből k folyólag széleskörű demokráciát biztosit az üzemi dolgozóknak, hogy részt vegyen a termelés szervező munkájában és az abból származó szociális előnyök elosztásában. Üzemi tanácsok megalakítása. 4 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ■- 1957. évi é3. számú törvényerejű rendeletével hatályon kívül helyezte a 220 voltos villamos körvezeték épül a város körül Az országos villamos távvezeték- a Bajcsy Zsilinszky utca, a Petőfi hálózattal kapcsolatosan minden tér, a Vörös Hadsereg útja, Körösi városban fokozatosan áttérnek a Csorna Sándor utca és az Alpári 220 voltos háztartási és a 360 vol- út határol — tér át a 220-as áram- tos ipari áramra. Kiskunfélegyhá- szolgáltatásra. A 220-as áramszol- zán jelenleg 110 voltos áramszol- gáltatásra való áttérés jelenti a szolgáltatás van, amiről a tervek zavartalan és tökéletes áramszol- szerint fokozatosan kell áttérni a gáltatást és világítást. 220 voltos áramszolgáltatásra. A város többi kerületében a A 220-as áramszolgáltatásra való 220-as áramszolgáltatásra való át- fokozatos áttérés érdekében váró- térés fokozatosan, egymásután fog sunk körül — a Bányászati Be- történni. rendezések Gyára melletti transz- A 220-as áram bevezetése ter- formátor állomástól kiindulva a mészetesen nemcsak az utcai ve- régi villanytelep felé, a Brassó, zetékben tesz szükségessé új léte- Újvidék, Mikszáth Kálmán, Besse- sítményeket. és átalakításokat, ha- nyei utcákon keresztül a Villany- nem a házon belüli szerelvények- malomig,onnan a tanyasoron,sport- ben is. pályán, Csongrádi úton át vissza A 110 voltos izzókat a 220-as a transzformátor állomásig meg- áramra való áttérés után nyuga- kezdik a primér 220-as villamos- lomba lehet tenni, a rádiókat 220- vezeték építését. as áramra kell átállítani. Ezzel a munkával 14 új transz- Ez költséget jelent az áramfo- formátor állomás épül és legelő- gyasztóknak is, amellyel ajánlatos szőr a város VI. kerülete, amelyet lesz már előre számolni. A magyar munkásmozgalom nagy ünnepe 39 éve alakult meg a Komrqunisták Magyarországi Pártja 1918. november 18-án alakult meg Leó, aki a párizsi kommün részt- a munkásosztály forradalmi pártja, vevője volt. Több sikertelen kisér- a Kommunisták Magyarországi Párt- let után 1890-ben alakult meg az ja. Nem véletlen esemény volt, első munkáspárt Magyarországi hanem a társadalmi fejlődés tör- Szociáldemokrata Párt néven. Á vényszerű követelménye. A háború párt vezetése a háború alatt a II. alatt a II. Internacionáléhoz tartozott Internacionálé opportunistáihoz csat- szoc.dem. pártok megalkudtak, ki- lakozott. A tömegek nagyrésze azon- szolgálták saját burzsoáziájuk hábo- ban áldozatkész és forradalmi volt. rús imperialista érdekeit. A munkás- Sok szép küzdelmet vívott addig osztály előtt világossá vált, hogy is a magyar munkásság. Nincs olyan ez a párt a munkásosztálynak a szakma, iparág, amelynek munkásai burzsoázia elleni forradalmi harcai- ne sztrájkolnának, egyik-másik szaknak vezetésére nem alkalmas. Szűk- mában évente többször is. Az ség van a munkásosztály forradalmi 1905-ös forradalom hatására ren- pártjára. dezett tüntetések, titkos választójogi Nálunk az ipar fejlődése lassab- követelések, a háború előtti, 1912. ban és későbben indult meg, mint május 23-i »Vérvörös csütörtök«, nyugaton. A munkásmozgalom is mind-mind a harcok egy-egy dicső ennek megfelelően bontakozott ki. emléke. így érett meg a helyzet a A különböző országokból, külföld- KMP. megalakulására, ről hazatért mesterlegények és az 1917. november 7-én bekövetke- országba bevándorolt szak-iparosok, zed a világtörténelem legnagyobb a nyugati irányzatoknak megfele- eseménye. Oroszországban a mun- lően, különböző eszmei irányzatok kásosztály forradalmi pártjának ve- hívei voltak. így a magyar munkás- zetésével a nép kiragadta a hatal- mozgalomban kezdettől fogva tért- mat a burzsoázia kezéből, hódítottak a különböző polgári, és Sokan vettek részt a forradalom- így opportunista irányzatok. Az első ban és utána a polgárháborúban marxista munkásmozgalmi irányza- magyar hadifoglyok. Már ott meg. tot Farkas Károly vasmunkás ve- alakult a magyar hadifoglyok kom- zette. Nagy segítséget adott ehhez munista csoportja. Sok kommunistát az 1871-ben hazaérkezett Frankel felkészítettek a hazatérésre. Itthon is folyt a harc. A szoc. dem. párt balszárnya és a Gallilei körben tömörült értelmiség, anti- militarista csoportok eredményes munkát végeztek a katonák és az üzemek munkásai között. Az oroszországi forradalom erősen éreztette hatását nálunk is. 1917. november 25-én hatalmas tömegtüntetés határozatban üdvözölte az orosz proletáriátust. A magyar sztrájkmozgalmak forradalmi, politikai jelleget öltöttek. 1918. október 31-én kitört a polgári forradalom. A nép ujjongott, de fokozatosan rájött, hogy félrevezették. A kizsákmányolás megmaradt, a király a helyén maradt, a polgári radikális pártból és a szoc.dem. pártból alakult kormány a király kezébe tette le az esküt és mindent megtett, hogy a forradalom tovább ne fejlődjön. Ebben az időben érkezett haza az oroszországi kommunisták egy csoportja Kun Béla, Jancsik Ferenc és Vántus Károllyal az élen. Megkezdték az itthoniak segítségével a munkát. Gyűléseken beszéltek a tömegekkel a forradalom továbbviteléről. A tömegek nyomására a kormány 1918. november 16-án kikiáltotta a köztársaságot. Négy nappal később, november 20-án a Városmajor utcában egy kis magánlakásban megalakult a proletáriátus forradalmi pártja. A KMP. Megalapítói között voltak Alpári Gyula, Czetkó Ede, Fíegler Rezső, Jancsik Ferenc, Korvin Ottó, Kun Béla, László Jenő, Münnich Ferenc, Rákos Ferenc, Révai József, Rudas László, Sallai Imre, Szaton Rezső, Szántó Béla, Vántus Károly és mások. (Folytatás a 2. oldalon)
