Félegyházi Közlöny, 1957 (2. évfolyam, 3-51. szám)
1957-12-01 / 47. szám
2 Félegyházi Közlöny VI. A Petőfi életrajzi irodalom Petro» vifs Tamásról, Petőfi aagyatyjáról azt közli, hogy l?T3*ban történt házasság» .. , kötése alkalmával 30 éves volt. Pét» eves korában történt dolgok is eszébe sonlóan tekintélyesebb iparos volt, fog» rovits Borbálának viszont mivel 1823- Íutoí,ak“- — Csalár Károly a kérdés» lalkozására nézve szabó. 180T»ben ban, házasságkötése idején 18 éves- ben hafar°z°»an a negatív állás- nyerte el céhtagságát a félegyházi sza- nek írfák, 1802-ben kellett születnie, pontot képviseli. bó és szíjjáríó céhben, 1819-ben enPetrovits Tamás ekkor már előreha- Csalar György (sz. 1893. Arany nek „Ál Tzeh Mesterbe, 1820-ban ladotl életkorú, 62 éves ember volt. *-*^nos u- 14/a), Károly öccse, családja „Céh Nótárius“, 1823-ban — amiilyen korú férfiaknak, ha özvegységre körében hallotta a Petőfivel való ro- kor éppen Petroviis Borbála nászna- futnak, s újból megnősülvén, fiatalabb konság említését. Szerinte erről a kér- gya - „Kis Céh Mester*. - A fe- élettársat választanak, születhelik gyér- dcsro1 lmre ba,y)a ,udo,í legtöbbet. lesége, Magonyi Rozália 1822-ben mekük. Mintnogy azonban Petrovits Csalár Imre (sz. 1909. Holló Lajos már 5 év óta városi segédbába. Férje Tamásnak — a családtörténeti adatok u- 36. sz.) így nyilatkozott: „Édes- halála után, 1828-ban^aszabó „Czeh- szerint — első házasságából, 1773 aPanl> Csalár Imre asztalosmester volt. n^l minden fele jussait fenntartotta, az előtt már született egy György nevű 1954-ben halt meg. Tőle hallottam, ipart: tovább folytatta. (Kfh. Ltár, „Sza- fia, feltevés szerint Borbála e Petro- hogy dédnagyanyám Petrovits Borbála hó és szíjjártóipar céhkönyve, 1819'.) vits György leánya is lehetett. Itt azon- v°h- Édesapám azt is mondta, hogy Ekkelhardt József személyében te- ban kétségkívül széleskörű családtörté» Petrovits Borbála Petőfi Sándor aty- hát Petőfi atyjának egyik félegyházi neti kutatás szükséges még Aszódon jának édes testvére volt. Nagyapámtól, iparostársát és szomszédját sikerült feles környékén (Karlal, Valkó, Maglód Csalár Jánostól hallottam, hogy Pe- deríteni, aki történetesen Petrovits slb.), ahol Petrovits Tamás, mint szin- Bfi dédnagyanyámnak levelet is írt. Borbálának is a házassági tanúja volt. lén vindoréletű mészárszékbérlő élt, Ebben megírta, hogy szeretne szülő- A másik figyelemreméltó személy megfordult. A Petőfi irodalomnak ez városába, t1 élegyházára ellátogatni . Petőfi atyjának félegyházi kortársai kö- eléggé feltáratlan területe még. Petro- Mindenesetre a fenti családi hagyó- zül és baráti köréből Martini Jó- vils Tamás halála helyéről pl. Fe» mány a Petőfi-kutató számára nagy zsef. renczi Zoltán azt írja, hogy ez „hihe» figyelmet érdemel. Az egyelőre még Ugyanolyan mészárszék és korcsma» főleg“ Szabadszállás (Petőfi életrajza, rejtélyes Petrovits Borbála személyét bérlő ember volt, mint Petrovits 1st» 1. 7. 1.). A szabadszállási anyakönyv az elérhető régi anyakönyvi adatok se» ván. Félegyházán székálló legényként azonban Petrovits Tamás itteni elha- gítségével igyekeznünk kell felderíteni, kezdte, amikor a mészárszékei még lálozására vonatkozólag nem tartalmaz Bizonyos szálak más oldalról is arra Petrovits István szabadszállási mészá- bejegyzést, így ennek máshol kellett vezetnek, hogy Petőfi atyja és Petro» roskodása idején, Kiskunfélegyházán történnie. vifs Borbála közeli kapcsolatban álltak. Holló Pál, Seres József, Puskás 1st» A Csalár-család több tagját is fel- Erre enged következtetni Petrovits ván és egyidei Ladányi György „egy kerestem, hogy Petőfivel való rokon- Borbála násznagyának, házassági fa- társaságban vott Árendások“ bérelték, ságuk emlékeit megtudjam. nújának, Ekkelhardt József- Petőfi atyjával egyidős is volt, mert Csalár Károly (szül. 1881. Tompa nek személye. midőn 1819-ben Félegyházán házasu. 3.) azt állítja, hogy ő az apjától, Levéltári kutatásaim során azt sike- ságot kötött, mint 27 éves nőtlen em- Csalár Jánostól sohasem hallotta a rült felderítenem, hogy ez az Ékkel- bér vette cl Ernyes Borbála 17 éves Petőfi családjával való rokonság emlí- hardt József az 1822/23. és 1823|24. asszonyt. lését. „Bár tudnék róla valamit, de esztendőben a mai Petőfi u. 1. sz., Martini József eredetileg protestáns nem tudok semmit“ — mondotta. Vé- Móczár-féle házban lakott, mint bérlő, vallású volt, de a házassági anya- leménye szerint, ha a rokonságnak Ez a ház abban az időben Endre könyv feltünteti, hogy áttért a kát. vallenne alapja, akkor az apja neki is László „Esküdt Ür“ háza volt. Tő- lásra. („Convertiius“.) említette volna. Az apja iskolát járt szomszédságában állt Bánhidi Gáspár Ugyanaz a Martini József pl. mint ember volt, szeretett olvasni, „olyan háza, amelyet Petőfi szülei béreltek ki. „helybeli lakos“ az 1829/30. évben, esze volt, mint a lexikon, még a két Ekkelhardt József Petőfi atyjához ha- midőn Petőfi atyja a mészárszékeket bérelte, a Hattyú-vendéglő bérlője volt, 1830-ban, Petőfi atyjának Szabadszállásra történt visszaköltözése után pedig ő lett Petrovits István utóda a „Szeglet Mészárszék“ bérletében. Martini József tehát kétségkívül Petrovits István legközelebbi télegyházi ismerősei közé tartozott. Az mostmár az érdekes, hogy ennek a Martini Józsefnek is házasság- kötése alkalmával az egyik tanúja a fentebbi Ekkelhardt József volt. Pedig Ekkelhardt nem volt valami notórius násznagy, mert Petrovits Borbála és Martini József házasságán kívül 1819—1823 közt még csupán három esetben tölíötle be a megtisztelő szerepet. A közös násznagy a családok közötti szorosabb kapcsolatra enged következtetni. Martini Józseffel kapcsolatban még egy érdekes vonatkozás az, hogy Martini Mihálynak hívták a Maglódról Kiskőrösre származott ev. lelkészt. Maglódon pedig Petőfi anyja, Hruz Mária Martiniék szolgálatukban állt. így futnak össze bizonyos szálak Pe- lőfiék félegyházi szorosabb ismeretségi köréből, egyes családi hagyományok szerint rokoni kapcsolatairól. Ezek kibogozása mindenekelőtt arra nyujihat felvilágosítást, hogy Petőfi családja milyen úton-módon került Kiskunfélegyházára. Az kétségtelen, hogy mielőtt 1824-ben egymaga vállalkozott a két félegyházi mészárszék bérletére, s családjával együtt ide is költözött, alaposabb helyi ismeretséggel és tapasztalatokkal kellett rendelkeznie. Eddig az irodalom Petrovits Istvánnak Wagner József, Göszvein János és Hábel József mészárszékbérlőkkel való összekötetéseiről tudott, a kiskunfélegyházi bérlet idejéről. Ezeknél azonban fontosabbnak tűnik fel a Petrovits Borbálával és Martini Józseffel való kapcsolatok tisztázása. Dr. Mezősi Károly Az épülő Szánkon Hég ebben az évben kigyullad a villany Szánkon. A kiskunfélegyházi járás homokbuckás vidékén kb. 19 000 holdnyi homokon vetették meg lábukat Szánk első alapítói. Bugac gyönge homokvilága csak a község déli részén változik jobb minőségű barna homokká s így sűrűbben lakott területté. A kis település lassan községgé nőtt, amely nagyot fejlődött előbb a kőút, majd a Kecskemét— kiskunmajsai keskeny- vágányú gazdasági vasút révén. Az 1957. év újabb fellendülést jelentett Szánknak. Az egész községben építkeznek, sokasodnak a családi házak. Az egyiket most kezdik, — a másiknak emelkednek a falai, a harmadik már tető alatt van. A tanács az építkezési kedv fokozása érdekében tavaszra újabb 25—30 házhelyet oszt ki. Az építkezők legnagyobb része OTP-köl- csönből épít. További nagy segítség a község fejlődésének az, hogy folyik a villanyhálózat építése. A belterületen 300—350 családot érint a hálózat, de bekapcsolják a hálózatba a nyugati faluszélen elterülő, úgynevezett református telep házait is. A villanyvilágítás híre már előre nagy forgalomemelkedést jelent a kiskunmajsai üzleteknek, amelyeknek forgalma nagyban megnőtt rádió, villanyfőző és vasaló cikkekben. Szaporodik a kisiparosok száma. A tanácsházán nagy számban jelentkeznek kisiparosok letelepedési és működési engedélyért, ami elsősorban a villanynak köszönhető. Kovácsa, cipésze, műszerésze, géplakatosa van már Szánknak, most órást, fényképészt és villanyszerelőt szeretnének a községben letelepíteni. Nagy feladatok várnak a földművesszövetkezetre, amelytől várják, hogy szakcsoportokat szervezzen gyümölcsös, szőlő- és erdőtelepítésre. A község áruellátása jó, ami ugyancsak a földművesszövetkeze- tet dicséri. Nagy a földéhség is a fejlődő községben. Aki már két holdat tudott venni, az a harmadikért könyörög és így tovább. Ezt az egészséges földéhséget pedig ki kell elégíteni. Újabb az üzemi demokrácia kiszélesítésére ii. Az üzemi tanácsok hatásköre. 5. Az üzemi tanácsoknak ellenőrző, véleményező és döntési jogkörük 6 Az üzemi tanács ellenőrzi a vállalat ■ gazdaságos működését, ezen belül a) a termelő berendezések, a nyersanyag, a pénzügyi eszközök és a munkaerő tervszerű felhasználását, b) a műszaki fejlesztés feladatainak végrehajtását, | Qliptőtt izemmel a oáeaikan A véletlen úgy hozta, hogy — bármilyen titokban rendezték is meg — én is résztvettem a Képzőművész Kör grafikai rajzkiállításának ünnepélyes megnyitásán. | A Kiskun Múzeum év- , százados falai újra sok i szépségnek és igazi mű- | vészetnek lehettek tanúi, de nem így városunk szép fl iá bornak is kell cénér! 20 tagját letiltotta két iskola igazgatósága. A kórus tagjai letiltásának okát most nem kutatom, bizonyosan nem ok nélkül történt. Mégis úgy éreztük ott valamennyien, hogy mi vagyunk megbüntetve. £ 8 ff u ■ uz 'fi is kikérh A kiállított képeket a kör ^ ___________r vezetője: Móczár Károly ______________________ íi és jóért lelkesedő, műértő festőművész mutatta be a rnara, akik nem tanulnak, \) közönsége, mert kellő pro- közönségnek, szakszerű nem teljesítik elsőrendű Jj paganda hiányában nem magyarázat kíséretében, tanulói kötelességüket. W vehettek tudomást erről a A kiállítókról és képeik- , U kiállításról. _ ről most nem írok, úgysem 5 A megnyitó beszédet találnék annyi dicsérő jelzi Osváth László elvtárs, a zőt, amennyi kellene a sok 9 Móra Ferenc Művelődési SI£p dicséretére. S Ház igazgatója mondotta, E f azonban ajánl- hangsuiyozva, hogy ez a hatok: akit érdekel, nézze hl?iláS ®L9y®nei.íl!.£ "»9. úgy tudom, még nyitva lesz a kiállítás, ahova a belépés díjtalan. Sajnos, egy szépséghiba kaphatna a Képzőművész is becsúszott a rendezésbe: Kör is, ahonnan — és ez néhány perccel a megnyitó nem álomkép — nem- ff tehetséges, kezdő és már előtt telefonon jelentette sokára országoshírű művé- K művészi színvonalon mozgó Kapus Béla kórusvezető, szék is kerülnek majd ki. 2 taggal Képzőművész Kör hogy^ a vegyeskor nem sze- ^ ff í tatása annak a kultúr- i forradalomnak, mely ha- I zánkban a felszabadulás- , kor kezdődött, és amely i lehetővé tette, hogy a mi I városunkban 48 lelkes és Valami más fenyítést kellene kitalálni azok száBefejezésül: az egész I város régi és jogos kíván- 1 ságának adok kifejezést, ! amikor ismételten meg- i állapítom, mennyire hiány- ' zik városunknak egy igazi ! kultúrpalota, ahol meg- ' felelő környezetben — többek között — helyet létesülhetett. repelheta megnyitón, mert c) a minőségi ellenőrző szervezet működését, d) a munkafegyelem megtartását, e) a társadalmi tulajdon védelmére hozott rendelkezések végrehajtását. 7 Az üzemi tanács véleményét ki kell - ■ kérni az alábbi ügyekben: a) a minisztérium keretszámai alapján elkészített vállalati tervjavaslat, b) a vállalat saját eszközeiből, illetőleg a rövidlejáratú hitelekből történő beruházásainak meghatározása, valamint a felújításokra szánt összegek felhasználása, c) a meghatározott vállalati szervezeti felépítés és munkarend módosítása, d) a főbb bérezési formák kialakítása, ej az alkalmazotti létszám meghatározása, f) a nagyobb jelentőségű újítások és találmányok bevezetése, g) a mérlegbeszámolóból adódó feladatok. A vállalat igazgatója, illetőleg ax üzemi bizottság olyan kérdésekben kikérheti az üzemi tanács véleményét, melyre nézve a jelen határozat 7. pontja ezt nem írja elő. A Az üzemi tanács dönt az alábbi » ■ kérdésekben: a) a vállalati nyereségrészesedés felosztásának irányelvei, b) a Minisztertanács — SZOT vándorzászlóval, illetve az Élüzem címmel járó pénzjutalom összegének felosztása, c) a szociális beruházásokra szánt ösz- szegek felhasználása, d) az igazgatói alap szociális és kulturális célokra fordítható részének felhasználása, e) munkaruha elosztása, a törvényes rendelkezések keretén belül, f) külön jogszabályok által hatáskörébe utalt kérdésekben. 4f> Az üzemi tanácsnak hatásköre ke- rétéi között hozott döntéseit az igazgató köteles végrehajtani. Az üzemi tanács olyan határozatának végrehajtását, a) amely jogszabályt sért, vagy b) amelynek meghozatalával hatáskörét túllépte, az igazgató köteles megtagadni.
