Városi katholikus Szent László reálgimnázium, Kiskunfélegyháza, 1929
8 tragédia szülőoka az elhibázott pályaválasztás ? A kedvetlenül végzett munka fá* raszt, sikertelensége elcsüggeszt, az egyént elégedetlenné teszi, munkájának eredményét pedig kisebb értékűvé fokozza le, ami igen nagy baj éppen a mai nehéz időkben, amikor mindenkinek a legtökéletesebbet kell produkálni, hogy hazánkat nehéz helyzetéből kisegíteni lehessen. Madách festi ezt az egyéniséghez nem illő, unott munkakört a falanszter* jelenetben : . A munkás, ki ma csavart csinál, Végső napjáig amellett marad. Azért nincs élet, nincs egyéniség, Mely mesterén túljárna, semmi műben. Hol leljen tért erő és gondolat Bebizonyítni égi származását?“ Sziklasúlyos teher a tévesztett pálya az ember idegein, betegség, mely megfosztja az embert életörömeitől, sőt sokszor az életkedv teljes pusztulásához vezet. A pályaválasztás tehát a szociális élet legnehezebb problémái közé tartozik és rendkívüli nagyfontosságú, hiszen valamely helyes vagy helytelen lépés ezirányban az egész élet boldogulását vagy nyomorúságát okozhatja. Éppen ezért nem lesz érdektelen kutatni, hogyan is történik manapság a pályaválasztás, melyek azok a tényezők, amelyek ennél a fontos lépésnél döntően esnek a mérleg serpenyőjébe. A hivatás megválasztásánál befolyással van a rokonoknak, sokszor az apának állása. A fiú gyermekkorától látja, mivel foglalkozik pl. nagybátyja, atyja s • mivel ezek állásának előnyeit ismeri, de nem elég érett ahhoz, hogy hátrányait is észrevegye, ő is azt az életet akarja élni, melyet szeretett embere folytat. Főleg szegényebb családokban a szülők önzése is befolyásolhatja a pálya- választást. A szegénysorsú szülők sokszor olyan pályára adják gyermekeiket, melyen véleményük szerint, majd ha elöregednek s kereset nélkül maradnak, a gyermekük segíthet rajtuk. Ebből a szempontból legajánlatosabb az a pálya, melyen Családot nem alapíthat s így gyermekük hivatásán kívül teljesen szüleinek szentelheti életét. Ez a pálya a kath. papi pálya. Döntő szerep jut a pályaválasztásnál a környezetnek, az alkalomnak. Hány félegyházi leány választotta a tanítónői pályát, mert városunkban fanítónőképző van s így nagyobb anyagi áldozat nélkül végezhette tanulmányait. Lelki diszpozíciója talán másfelé csábította volna, de a fenti körülmény ide terelte. Weszcly Ödön, kiváló pedagógus említi „Korszerű nevelési problémák“ c. művében, hogy 19lódban Budapesten 1100 népiskolai tanuló közül kertész és földműves egy sem kívánt lenni, mert hiszen az aszfalton földművelésre nincs lehetőség, viszont 604 leány közül 126 óhajtott színésznő lenni, mert a színpad sok embernek jó megélhetést, hírt és dicsőséget juttat. Nagy szerep jut a pályaválasztásnál az érvényesülés lehetőségének, a gazdasági szempontnak is. A nagyobb fizetés, a gyorsabb előmenetel rendkívüli módon csábítja az ifjúságot, hiszen a magas állás befolyást, tekintélyt és függetlenséget is jelent egyúttal. Az orvosi és ügyvédi pálya túlzsúfolt ugyan, de mégis nagyon keresett, mert anyagi előnyökkel kecsegtet s főkép az utóbbi majdnem korlátlan érvényesülési lehetőségek perspektíváját nyitja meg az ifjú előtt. Ezek mind olyan szempontok, amelyeknek nem volna szabad a pályaválasztásnál súlyosabban a latba esniök, de már kevesebb azoknak az eseteknek a száma, amikor a kedv, rátermettség, a veleszületett hajlam s a nagy ideálok dön* .lenek a hivatás megválasztásánál. De mégis vannak ifjak, akiket a pályaválasz*
