Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1915

4

tisztította a haza földjét az ellenségtől. És a fejér cár, ki, amint egykor Xerxes a salamisi ütközetet — a Beszkidek ormairól, mintegy páholyból akarta végignézni, mint szállanak alá milliós hadai a nagy alföld rónáira, s aki a Beszkidek ormain akarta győzelmi oltárát fölállítani, rövid, de gigászi fáradsággal telt hetek után még jobban el- fejéredve és elsáppadva látta, hogy a Beszkidek, a Kárpátok nem az ő győzelmének diadalmi oltára, hanem az ő milliós hadának gyászos temetője s a Kárpátokat beborító fehér hólepel nem egy újonnan hódított királyság hermelin-palástja, hanem az ott pusztult százezreknek fehér halotti szemfedője.

Az orosz támadás, igentisztelt Közönség, összeomlott. A megtámadottakból támadókká lettünk s nemcsak hazánk földjét tisztítottuk meg, hanem az ellenséget saját földjén megtámadva 400,000 kim'2, területet foglaltunk el s tartunk most még mindig megszállva. A rövid ideig tartó orosz uralomnak hazánk területén gyászos emlékei a Kárpátok feldúlt falvai, melyeket a nemzet áldozatkészsége most emel ki romjaikból s melynek szolgálatában áll szerény ünnepélyünk is.

És ha most igen tisztelt Közönség egy év távolában, de még mindig a folyton tartó erős küzdelemben kutatjuk ezen nagyszerű győzelmek okát, midőn látjuk, hogy számra nézve kisebb nemzet hadserege döntő győzelmeket arat a milliók fölött, ha látjuk, hogy a velünk szövetséges németek is minden csatatéren győznek a ránk tört ellenségeinken vagy meghiúsítják támadásaikat, meg kell állapítanunk, hogy a középponti hatalmak erkölcsi és technikai fölényben vannak ellenségeink fölött.

De mit mondok ? Mi, az ázsiai hordának hirdetett magyarok, a barbárnak tartott németek, a balkáni népnek gúnyolt bolgárok és a beteg embernek tartott törökök, mi lennénk erkölcsi fölényben a büszke Albion fölött, mely a keresztény kultúra terjesztésének égisze alatt a föld kerekségének népeit kiszipolyozza s a népek szabadságának hamis jelszavával ajkán milliókat tart rabigában, avagy a kancsuka alatt görnyedő s Potemkin-falvakkal dicsekvő orosz fölött, kit ha megkaparunk, előttünk áll a vad kozák, vagy a régi római nagyság és kultúra fényében sütkérező hitszegő talián fölött, avagy a sajnálatra méltó, de már dekadens s jobb sorsra érdemes francia fölött? Igen, fölényben vagyunk minden ellenségünk fölött erkölcsi és eszményi dolgokban és a mi önvédelmi harcunk az emberiség évezredes küzdelmeiben kipróbált és évezredek tisztító tüzében megtisztúlt és milliók vére hullásával megszentelt erkölcsi javak forrásából táplálkozik, mint minők az istenfélelem és rendíthetetlen hit, mely nem