Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1914

4 a leibiei iskolát és tudta, hogy akinek az ad kitűnő bizonyítványt, aZ megállja ám a helyét a munkát, szorgalmat, kitartást s jó magavise­letét, követelő szigorú cseh tanári kar előtt is. S nem is csalódott. A szép tehetségű fiú játszva oldotta meg az eléje szabott feladatokat; minden tantárgyban otthonos volt, minden kérdésre ő adta a legjobb feleletet; de a latin nyelvből — és később a felsőbb osztályokban a görögből — senki sem tudott annyit, mint ő. Tanárai közül a két Dvorzsák, Lipót és József, az egyik a philologus, a másik a mathe- matikus és physikus és Pöschl Henrik voltak rá a legnagyobb ha­tással. A jeles tanuló előtt szép jövő állott. Kiváló tudásával és maga­viseletével apasztotta már az I. osztálytól kezdve atyjának gondját, mert már akkor megkapta amaz ösztöndíjak egyikét, amelyet Planitz, Leibic városának philantrop kath. plébánosa a múlt század közepe táján a leibiciek számára létesített, melyből jeles diákok az osztályok számával növekedő stipendiumot, a férjhez menendő leányok kiháza- sítási segélyt és a vándorúiról hazatérő és műhelyt nyitó iparos legé­nyek anyagi támogatást nyernek ma is. Spitkó képzettségét igénybevették már a jelesebb nevű családok ivadékai is. Tanítási ügyességét megismerték s nagyra becsülték. Mint VII. és VIII. oszt. tanuló házi instruktor volt a Görgey család­nál, ahol ugyanakkor Berzeviczy Albert is tartózkodott, kinek szintén nevelő instruktora volt. Nem egy kis diáknak ragaszkodása s szere- tete mentora, Spitkó iránt még akkor is élénken lobogott, amikor a kis diák már magas és legmagasabb állásba került. De kellett is az idősebb fiúnak szülei gondján segíteni, mert most már Károly öccse is felkerült Lőcsére a főgimnáziumba, melyből időközben, 1861-ben a cseh tanárok hazájukba visszatértek. Az új korszak követelményei s főleg a magyar nyelv alapos el­sajátítására való törekvés, amely a cseh tanárok alatt semmiképen, eltávozásuk után a német városban kevésbé nyert kielégítést, Egerbe terelte Spitkót, a ciszterciták kiváló intézetébe. — Egy budapesti or­vos itt iskolatársa volt Spitkónak és ez említette, hogy kiváncsiak voltak a jeles bizonyítványú, a magyar nyelvet csak törten beszélő lőcsei diák feleleteire; álmélkodva hallgatták azokat, oly gyönyörűek voltak. Egri tartózkodása után Spitkó megint visszament Lőcsére; ott folytatta diákéveit és 1865-ben letette ugyanott az érettségi vizsgála­tot. 19-en állottak akkor vele együtt eredményes vizsgálaton, akik kö­zül hárman jeles fokozatot nyertek, köztük Spitkó is.

Next

/
Thumbnails
Contents