Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
41 oszágot és mind magokat, mind a fejedelmet hamis hitben ejteni? Bizony számot vészén még az isten kegyelmedtől. Jobb lett volna kegyelmeteknek vagy rabságot szenvedni vagy meg is halni, mint szántszándékkal ezt cselekedni.“ „Vajmi könnyű kegyelmednek Pataky uram — feleié nagyot sóhajtva Teleky így viz partjáról beszélni a vizben haló embernek ....................Ha vétettünk is, jobb volt a két gonosz közül a kissebbiket választani, mint az egész országot veszedelemre vetni, mert ez a német, fegyverre hányta volna az ország népit, ha mi be nem esküdünk.“ Erre Pataky igy felelt: „Lássa uram, kegyelmetek, de non sunt facienda mala, ut eveniant bona.“ „Vagy bonum vagy malum ebben bizony benne vagyunk,“ feleié Teleky.' Mindkettőnek igaza van; Teleky belátta, hogy Erdélynek többé nem lehet alapja a török hatalom, hisz annak ellentálló- képessége megtörött; de nagy mulasztást követett el, hogy mit sem tett, csak saját magát biztosította. Most is a szebeni tárgyalások alkalmával gondos és jó gazdához illően gondoskodott jószágai megvédéséről. Leopold császárnak két leirata Telekyhez 1688. jun. 17-iki kelettel biztosítja őt, hogy őt és utódait „domesticis et bonis suis ubicunque sitis in peculiarem caesaream regiamque protectionem et tutelam nostram mosn proprio clementissime suscepimus. “1 2 A Carafával kötött egyezség és az 1688. jun. havában erre jött leirat Erdélyt már mint elfoglalt tartományt tünteti elénk. Erdély közjogi helyzetére azonban semmi utasítást nem ad; hogy mit tegyenek Erdélylyel, ezt még most Bécsben sem tudták megállapítani; az régóta szándékukban volt, hogy megfosztják önállóságától, mert a mint Absolon Parafának még 1688. már- cziusában mondotta, addig nem lesz nyugalom, míg Erdélyt, mint minden bajnak okát önállóságától meg nem fosztják;3 azonban ezt egyszerre Bécsben sem merték megtenni, hanem Erdély sorsát a hadi események alakulásától tették függővé. A harcztér 1688-ban a Száván túl való török birtokok voltak; azt számították, hogyha e hadjáratot siker koronázza, úgy az erdélyi kérdést könnyen megoldhatják a nélkül, hogy engedményt tennének. 1 Cs' ivi : Ilist 188. — - Torv. okir. CXL1II — Szilágyi : Érd, Orsz Emk XIX 10 ; Beliden M. : II. 77.
