Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1900
— 42 A Carafával kötött szerződés után Erdély nem lett más, mint téli szállás és élelmezési raktár a császári hadsereg részére.1 Külföldi összeköttetéseit megszakították, sőt még azt is meghagyták, hogy minden levelet, mely külföldi fejedelemtől Ápafyhoz érkezik, azonnal küldjenek fel Bécsbe; nem volt többé ura saját akaratának.2 Alkotmányából még annyi megmaradt, hogy Apafyt elismerték fejedelemnek s az alkotmányosság külső formáit nem bántották. Ezen állapot az öreg fejedelem haláláig tartott, mely 1690. ápr. 15-én következett be életének 58, uralkodásának 29-ik esztendejében.3 Uralkodásának másfél éve, a hogy felesége meghalt, nem is volt uralkodás; mindent Teleky végzett, kivel Bécsben nagyon meg voltak elégedve. Apafyn bús komorság vett erőt; „látván, hogy a német országát megvette, a várakat, városokat praesidiummal megrakta, az ország népét szörnyüképen adóztatja ............bogy maga is öreg ember, a felesége is meghót, a fia neveletlen, az urak nem igazak hozzája ............ilyen dolgok miatt szomorkodván, egyideig az elméje megbomlott vala."4 Majd később házasodni akart, de Teleky nem engedte. ..a kitől már utoljára annyit félt, hogy ha valaki más beszélt is a fejedelemmel, mind vigyáztatja, ha nem jön-e Teleky Mihály s álajtókon mennének fel hozzája, a kikkel beszélni akart, hogy Teleky meg ne tudja.“5 Halála alkalmával Erdély közjogi helyzete teljesen rendezetlen volt; nem tudta a közvélemény, vájjon melyik perczben teszi rá Leopold Erdélyre kezét, mint egy meghódított tartományra. Ha oly szerencse kisérte volna Leopold fegyvereit most is, mint nem sokkal ezelőtt, valószínűleg már most bekövetkezett volna, a mi csak egy év múlva történt. A török fegyverek percznyi szerencséje azonban elodázta most; Belgrád török kézre került. Apafy halála után „Status Consiliumot" erigáltak Teleky Mihály praesesége alatt . . . . s már arról gondolkodók, hogy erdélyi fejedelem lehessen és az ifjú Apafyt háládatlanul kicsinálja a fejedelemségből .... azért Nagy Pált titkon a német császárhoz küldve, hogy ott neki a fejedelemséget sollicitálja“ — irja Cserei,6 1 Szilágyi : id. m. XX. bevezetés. — 2 Szilágyi : M. m. XX. bev — 3 Was Gy ; N ip’ó.'a 88. — 4 Cserei : Ilist. 195. — 6 II. o. 195. — 4 U. o. 196.
