Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1899

— 5 —

Ez az oka annak, így szólnak, hogy a középiskolából kikerülő ifjúság jókora hányada oly bárdolatlan modorú, sivár kedélyű, ingatag jellemű s érzéketlen minden magasabb eszme iránt. E felfogásban megerősíti a szülőt a sajtó, mely a társadalom tévedéseiért, a corruptióért, a haza minden bajáért, a világszerte tapasztalható általános erkölcsi destructióért hol csak általánosságban a rossz nevelést, hol kifejezetten az elhanyagolt iskolai nevelést teszi felelőssé.

8 mivel ez a panasz mind általánosabban és mind hangosabban terjedt el, a tanügyi körök foglalkozni kezdtek e kérdéssel. Két évtized óta egész Európában napirenden van e kérdés: miképen gyakorolhatna az iskola nagyobb és üdvösebb befolyást a gyermek fejlődő, alakuló jellemére.

Először a franczia közoktatási irodalomban merült fel e kérdés, mert Franeziaországban legnagyobb az erkölcsi elvadulás. S a Párisban 1889 ben tartott nemzetközi iskolaértekezlet követeli, hogy az iskola az eddiginél nagyobb gondot fordítson az erkölcsi nevelésre. Egy évre az értekezlet után reformálták a franczia középiskolákat s ez alkalommal a franczia tanárokat a legaprólékosabb részletekre is kiterjedő utasításokkal látták el az erkölcsi fegyelmezésre nézve. Ugyanezen évben Németország tanférfiai is tanácskozásaikban az erkölcsi nevelés kérdésével foglalkoztak.

Mi sem maradtunk el s a millenáris tanügyi kongresszuson is az erkölcsi nevelés az uralkodó thema. Tantervűnk, utasításaink, miniszteri rendeletek, főigazgatók látogatásaik alkalmával mind hangsúlyozzák, hogy az iskola ne csak tanítson, hanem neveljen is, aknázza ki teljesen az iskolai elet nevelő momentumait, mert az iskolának kötelessége pótolni a házi nevelés hiányát is.

Nos az iskola meg is teszi kötelességét, de mint már em- litém, roppant akadályokkal kell megküzdenie, melyeket a család és a nyilvános élet gördítenek útjába.

Mert igen sok szülő elfeledkezik arról, hogy nemcsak a tanárainktól és szüléinktől, — tehát hivatásszerű nevelőinktől kapott leczkék, intések, figyelmeztetések, dorgálások, avagy dicséretek, jutalmak, tehát öntudatos hatásai gyakorolnak befolyást