Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1898

— i& nagy Duna mentén. A hajó hosszabb pihenés után elindul, mi pedig fürkésző szemmel keressük, merre is fekszik a páratlan Alibunári nádasok még páratlanabb góczpontja, a Kovili pagony, melyről oly kedvesen emlékszik meg Hermann Ottónk, midőn Brehmmel egyetértve a költözőmadarak első góczpontjává nyilvánítja Európában.

Az alkony derűjében a történelmileg nevezetes Kar- lóczánál és Szalánkemennél bő alkalmunk volt nagy Hu- nyadynk csodával határos viziütközetéről értekeznünk, midőn apró naszádjaival tönkreteszi a török hajóhadat Miután hajónk Titelig fölkerül a Tiszába, öreg este lesz, mire Belgrádba, éjjeli szállásunkra megérkezünk. Gottschall kapitány úr volt szives előre gondoskodni vezetőkről, a kiknek kalauzolása mellett társaságunk az előre kieszközölt engedély alapján megtekinti a tündéid fényben úszó Belgrádot. Az éjféli órákban nyugalomra térünk.

Julius 11-én ismét a legkellemesebb nyári napra virradtunk. Kora reggel indult hajónk. Még egyszer áttekintjük a kereszténység és pogányság legnagyobb küzdelmének szinterét, előszedjük messzelátóinkat, hogy a zimonyi millenuáris emlékművet, mely óriási mutatóujjként emelkedik a magasba turul madarával, részletesebben szemlélhessük. A gyorsan haladó hajóról még egyszer visszatekintünk a szerb főváros újabban kiépített s ép' azért egyenes utczáira s alig mosódnak el a konak, a Bojsza s egyébb kiemelkedőbb részek körvonalai, midőn feltűnik előttünk a történelmi nevezetességű Szendrő hatalmas méretű romjaiban. A szerb Morava beömlésénél ismét óriássá növekedő Duna szigetei között elhaladva, érdeklődő kíváncsisággal találgatjuk, melyik is a „Senki szigete?“ A magyar parton Kubinnál kezdődő római sánczot, mely Temesvárig húzódik, nem láthatjuk tisztán, de a jobb, vagyis szerb parton a passaroviczi béke szintere veszi át érdeklődésünket csakhamar. Ráma romjai után a Karasch és Néra beömlésénél feltűnik Palánka.

2*