Városi katholikus főgymnasium, Kiskunfélegyháza, 1893
r IS csak erős, edzett emberek, s hogy C9ak azok indíttassanak ki, a kik az egész harcz tartamára lekötelezik magukat. Nem felelhetett meg feladatának azért sem, mert túlságosan sok a nemzetőr. Ezeknek fölfegyvérzésé, felruházása, élelmezése és otthon maradt családjaiknak biztosítása végtelen sok pénzt igényelt, oly tömérdek sokat, hogy annyit az állam és a megyék, az intelligensebb osztálynak a költségekről való önkénytes lemondása daczára sem bírhattak meg. így a fölfegy vérzés bizony sok kívánnivalót hagyott hátra. Azok pedig, akik jól el lettek látva, fölszereléseikhez könnyű módon jutván, ezeket könnyű szerrel el is pocsékolták. így ha megfutottak — ami gyakran megtörtént — eszeveszetten dobálták el holmiaikat. A táborban és a merre csak keresztül vonultak — a városokon és falvakon — kedvükre puf- fogtatták fegyvereiket, sőt még arra is gondoltak, hogy majd otthonra is legyen, úgy hogy 10.000 ember 100.000 rendes katonaság által szükségelt lőpor- és tölténymennyiséget is el- fogyasztott. Ehhez járult, hogy a nemzetőr csak nagyobb fizetéssel vállalt több időre szolgálatot és ekkor is képzettséghiány miatt csak a hát-, vagy tartalék- védnél volt használható. Itt pedig legtöbb esetben csak az eleséget emészteni s minden tekintetet mellőzve a földnépének, honfitársainak kíméletlen zsarolásaival is magának bőséget szerezni igyekezett, úgy hogy 10.000 nemzetőr 40.000 ember eleségét is fölemészté, gyakran a rendes katonaságból álló elővédsereg kárára ; minek következtében fegyveres szakaszokat is kellett használni az elől álló seregek eleségének biztosítására. Ily kíméletlenül bántak a ruhával is. Ha rendesen fel is ruházták őket, az egy-két hónap múlva rongyokban jfitye- gett le róluk. Pedig mily nagy szükség volt e dolgokra ! Daczára annak a fi gy verkészítési buzgalomnak, amit egyesek csodálatra méltóan kifejtettek, még a hadjárat vége felé is volt különben haiczra képes honvédsereg, mely rendesen fölfegy vei’ezve nem volt. Nem felelhetett meg a nemzetőrség feladatának, mert nem volt a harczi szükségleteknek megfelelően szervezve és kitanítva. Nem voltak képzett vezetőik, nem volt fegyelmök s mindezeken felül nem voltak a rendes sereggel szerves ösz- szefüggésben. Nem voltak szervezve és kitanítva, mert az
