Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888

15 képződést. Ezeknél hiányzik a vizpára, a melynek me­lege a felszállást elősegítené, tehát csak lassan emel­kednek a lejtőkön és a hegység másik oldalán leeresz- kedve^ még szárazabbak lesznek. Én a szakirodalomban meghonosult szokásnak hó­dolva azt a kifejezést használom : a levegő felszáll, le­száll, noha szigorúan véve az talán nem helyes, mivel még vitás kérdés, hogy miképen törekszik a megmele- gitett levegő fölfelé és a lehűlt lefelé, továbbá nincsen eldöntve, hogy mily módon egyenlittetnek ki a felső régiókban a különböző irányú légáramlatok által elő­idézett egyenetlenségek. Tyndall szerint a melegebb levegő egyenes áramban száll a magasba és ott mint egy oszlop magaslik ki a körülötte lévő levegőből, azután a me- legnek erős kisugárzása következtében sűrűsége na­gyobbodván, a lejebb fekvő levegőre ereszkedik. Szerinte a cumulusfelhők oly gőzoszlopok fejei, melyek a földfelületről fölszállva bizonyos ma­gasságban megsurusödnek. A leszállás után a meg- melegitett földfelületen kevesebb levegő van, mint az előtt, a levegő súlya és ezzel együtt a légnyo­más kisebb lesz. Tyndall szerint, télen az ellenkező tünemények mutatkoznak. A lehűlés folytán a hideg föld fölött a levegő térfogata kisebbedik, a légkör felső részében mintegy völgy fog keletkezni, a melybe köröskörül a melegebb és azért magasabban álló le­vegő fog nyomulni. A hideg föld fölött a levegő sú­lya, vagyis a légnyomás nagyobbodik. Hann szerint ilyen értelemben vett fölszálló lég­áram nem fordul elő. Szerinte a levegőnek a me­leg által való megritkitásáról és a vele összekötött térfogat nagyobbodásáról lehet csak szó. llegyiállo- másokon eszközölt megfigyelések azt mutatják, hogy 2600 3300 méternyi magasságig a légköri tünemé­nyek ugyanoly módon mennek véghez, mind a föld­

Next

/
Thumbnails
Contents