Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888

15

képződést. Ezeknél hiányzik a vizpára, a melynek melege a felszállást elősegítené, tehát csak lassan emelkednek a lejtőkön és a hegység másik oldalán leeresz- kedve^ még szárazabbak lesznek.

Én a szakirodalomban meghonosult szokásnak hódolva azt a kifejezést használom : a levegő felszáll, leszáll, noha szigorúan véve az talán nem helyes, mivel még vitás kérdés, hogy miképen törekszik a megmele- gitett levegő fölfelé és a lehűlt lefelé, továbbá nincsen eldöntve, hogy mily módon egyenlittetnek ki a felső régiókban a különböző irányú légáramlatok által előidézett egyenetlenségek.

Tyndall szerint a melegebb levegő egyenes áramban száll a magasba és ott mint egy oszlop magaslik ki a körülötte lévő levegőből, azután a me- legnek erős kisugárzása következtében sűrűsége nagyobbodván, a lejebb fekvő levegőre ereszkedik. Szerinte a cumulusfelhők oly gőzoszlopok fejei, melyek a földfelületről fölszállva bizonyos magasságban megsurusödnek. A leszállás után a meg- melegitett földfelületen kevesebb levegő van, mint az előtt, a levegő súlya és ezzel együtt a légnyomás kisebb lesz. Tyndall szerint, télen az ellenkező tünemények mutatkoznak. A lehűlés folytán a hideg föld fölött a levegő térfogata kisebbedik, a légkör felső részében mintegy völgy fog keletkezni, a melybe köröskörül a melegebb és azért magasabban álló levegő fog nyomulni. A hideg föld fölött a levegő súlya, vagyis a légnyomás nagyobbodik.

Hann szerint ilyen értelemben vett fölszálló légáram nem fordul elő. Szerinte a levegőnek a meleg által való megritkitásáról és a vele összekötött térfogat nagyobbodásáról lehet csak szó. llegyiállo- másokon eszközölt megfigyelések azt mutatják, hogy 2600 3300 méternyi magasságig a légköri tünemények ugyanoly módon mennek véghez, mind a föld