Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
16 felületen. A fölmelegedés csak lassan, a felszálló melegebb és leszálló hidegebb levegőrészecskéknek ösz- szekeveredése által történik, épen úgy mint a víznél, ha az alulról melegittetik. Miután a levegő rossz hővezető, különösen az alsóbb régiókban a nappal nyert melegnek nagy részét meg fogja tartani az éjjelen keresztül más napra, a mikor a nap melege, félbeszakított munkáját folytatni fogja Ily módon, csendes, derült időben a levegő a felsőbb rétegekben is lassan megmelegszik, megritkul kiterjed; ámde a megmelegitett hely hidegebb tájak által vétetik körül, úgy hogy a dolog természeténél fogva a meleg levegő csak fölfelé terjedhet ki és a körülötte levő levegő fölött kimagaslik, vagy oldalas légáramlatok hatáskörébe jut. A magasban a levegő igen közel áll harmatpontjához és a legcsekélyebb hőmérsékletcsökkenés, oldalas légáramlat, vagy az alsóbb rétegek kiterjedése által okozott emelkedés elegendő, hogy a vizpárák felhők, vagy csapadék alakjában kiváljanak. A cumulusfelhők képződése tehát nem a földfelületről felszálló áramlattól függ, hanem inkább a felsőbb reg’iókban föl- és leszálló és vízszintesen haladó áramlatoktól. Ha már most egy olyan felhő keletkezett, akkor a párák sűrűsödése alkalmával a szabaddá lett meleg a levegő emelkedését elősegíti és mindig több és több vizpára fog kiválni. A kötött meleg kiszabadulása részben megmagyarázza azt a körülményt is, hogy a levegő fölmelegedése és emelkedése aránylag gyorsan, leszállása pedig lassan történik. A fölemelkedő levegő munkát végez, melegének egy része elhasználtadk, tehát lehűl és igy hőmérséklete a harmatponthoz közeledik és ha ezt elérte, vizpárája felhővé sűrűsödik, a szabaddá vált meleg pedig a fölszállás munkájában elhasznált meleget pótolni fogja, miért is a fölemelkedés nagy magasságig történhetik és
