Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
6 levegő egyensúlya megzavartatik. Már pedig tény, hogy a melegnek egyenlőtlen eloszlása földünkön, a légköri tünemények indító oka. Ha a földet hegy és viz nélküli gömbnek gondoljuk, akkor egy megmelegitett őv halad keletről nyugatra és ezen a hidegebb levegő nyugatról keletre áramlik. Hegységektől távol fekvő nagyobb kiterjedésű síkságokon egy reggeltől estig tartó, gyorsan erősbödő és azután lassan gyengülő nyugati légáramlat támad, a melyet éjjel keletről jövő légáramlat felvált. Ha ezen nappali és éjjeli áramlatok okát fürkészni akarjuk, szükséges azt a hatást megfigyelni, a melyet a nap látszólagos forgása a földfelületre és a levegőre gyakorol. A nappali nyugati áramlat a sikságokon úgy keletkezik, hogy a nap, látszólagos keletről nyugat felé haladó forgása alatt a keleti részeket előbb melegíti, mint a nyugatiakat, minek következtében a nyugaton levő hidegebb levegő keletre, a megmelegitett és úgy megritkitott levegő helyébe áramlik, mig este a keleti részek előbb hűlnek ki, mint a nyugatiak, úgy hogy a levegő keletről nyugatra kénytelen áramlani. Minthogy azonban épen a légáramlás, a szél iránya és erőssége, minden más meteorologiai tényezőnél inkább, helyi körülményektől függ, úgy ezen áramlások nappali és éjjeli váltakozása és erőssége is, helyi viszonyok által nagyban módosul, a hol a vizfelület és a szárazföld egymásra való hatásából keletkezett légáramlatok, továbbá a hegységek föl- és leszálló légrétegei és a növényzet a legkiválóbb szerepet játszák. A hol ezen módosítások a legkisebbek, ott a szél az északi földgömbön a nap járásával egyidejűleg keletről, délen át nyugatra a látóhatár körül halad, amint azt Hann1) bebizonyította. *) Dr, J. Han», Die tägliche Periode tier Geschwindigkeit und der Richtung der Windes. Sitzb. der k. Akad. der Wissensch. Wien 1879. Seite 50.
