Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888

7

Ezen vízszintesen tovább haladó légáramlatok a földről felszálló vizpárákat magukba szívják és, a mennyiben akadályra nem találnak, az egész síkság fölött egyenletesen elterjednek. Általánosságban tehát a síkságok meteorologiai viszonyai, a menynyiben ezeket más tényezők nem módosítják, minden ponton egyformák és ezt legjobban akkor látjuk, ha a sikságok meteorologiai viszonyainak keletkezését nyáron és télen szemügyre veszszük.

Nyáron a sikság felülete és ezzel a közvetlenül fölötte lévő levegő egyenletesen és erősen megmele- gittetvén, kiterjed, könnyebb lesz és fölszáll, minek következtében e helyen a légnyomás tetemesen csökken és légnyomás-minimum keletkezik. A hőmérséklet emelkedésével a párolgás is gyorsittatik, miáltal sok meleg köttetik meg. Azért eleinte bizonyos idő szükséges, hogy a sikság talajának víztartalma elpárologjon és csak azután emelkedik a hőmérséklet gyorsabban. Lent a földfelületen a megritkitott levegő helyére minden oldalról a hidegebb és nehezebb levegő tódul, hogy a megzavart egyensúlyt helyreállítsa, útjában pedig mindinkább megmelegszik, mig végre a légnyomás-minimumhoz érve, szintén fölszáll. Ha ezen hidegebb levegő vizpárákkal van telve, akkor ezek a levegő áramlásával a magasba vitetnek, ott a hidegebb légrétegekkel való érintkezés és a csekélyebb légnyomás folytán beállott kiterjedés következtében lehűlnek és egy részük felhő, vagy csapadék alakjában kiválik. Ezen tünemények nemcsak egyes síkságokon tapasztalhatók, hanem a kontinensek nagy sikterületein mindenütt. Erős szelek, borult ég, gyakori esők ott fognak mutatkozni, a hol a légnyomás legkisebb. Ezen légnyomás-minimumok területei többnyire kör-,vagy kerülékalakuak.

Télen a sikság felülete, úgyszintén a közvetle-