Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
5 páratlan kísérleteket tett, a melyeknek eredményei a meteorológiának sokban egészen uj irányt adnak. Ezen kutatások eredményeinek helyessége, tekintetbe véve a több évi kitartást és rendkívüli pontosságot, melylyel Langley kísérleteit véghez vitte, kétségbe nem vonható. Langley az általa szerkesztett bolometerrel oly kísérleteket tett, a melyek Pouillotnak a pyrheliome- terrel tett megfigyeléseinek eredményét megerősítik, a mennyiben Langley szerint is, a levegő a napsugarakból 04 részt elnyel. Továbbá kimutatta, hogy légk őrünk a földfelületről visszavert melegítő sugarakat elnyeli. Légkörünk ezen sajátságának tulajdonítandó, hogy földünk felületén 15°C közepes hőmérséklet uralkodik, mivel meleg bui’ok gyanánt óvja földünket a kihűléstől. A levegő rossz hővezetési képessége nélkül a földfelület közepes hőmérséklete nehezen volna nagyobb mint 200°C a fagyponton alul. A hold által is nyer földünk bizonyos melegséget, csakhogy az oly csekély, hogy csak igen érzékeny készülékek segitségével lehet azt kimutatni ; még inkább áll ez a csillagok melegéről. Újabb időben Falb Rudolf1) erősen védelmezi azon álláspontját, mely szerint a hold — ha nem is melegével — annyira befolyik a légköri tünemények alakulásába, hogy még a nagyobb folyamáradásokat és zivatarokat is ezen égi testnek kész tulajdonítani. Rossz hővezetési képességénél fogva a levegő tehát kisebb részben a napsugaraktól, túlnyomó részben pedig a földtől nyeri melegét. Ezen utóbbi körülmény az, melynélfogva a földfelület egyike a leghatalmasabb meteorologiai tényezőknek, minthogy felülete különféle anyagokból áll és ezek különböző időben és egyenlőtlenül megmelegittetnek, miáltal a j) Wetterbriefe, Wien, 1883.
