Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
4 fellépésében észlelhetni és kutatni kell ezen időszaki változások okait, végre pedig tekintetbe veendők azon jelenségek is, melyek a földfelület és a légbeliek egymásra való hatásából származnak. A földrajzi szélesség egyedül nem szolgálhat mértékül egy hely meteorologiai tüneményeinek meghatározásánál, mivel ezek sokféle, nagyrészt még ismeretlen tényezők közreműködésétől függnek. A földrajzi szélességen kiviil befolyást gyakorolnak a lég- óczeánra a síkságok, hegységek, erdők, mocsarak, puszták és sivatagok, továbbá azon körülmény, váljon tengerpart, vagy attól távol eső vidékek fölött vonul- e el a levegő. Ezeken kivül a lég- és tengeráramlások, a melyek maguk is a meleg egyenlőtlen eloszlásának következményei, nagyban módosítják az egyes vidékek meteorologiai viszonyait. Mindezen befolyások közül, a mennyiben lehetséges, a többiektől elkülönítve, jelen sorok csak a sikságok befolyásáról szólnak. I. A síkságok hatása általában, A légkörnek egy tulajdonsága sem gyakorol oly döntő befolyást a légköri mozgalomra és az egész szerves életre mint az, hogy rossz hővezető. Csaknem tökéletes átlátszóságánál fogva a levegő a világitó sugarakat nagyobb részt egész tömegén átbocsátja. Pouillot szerint 04 része a napsugaraknak a levegő által elnveletik a többi a földfelületre esik és azt «/ melegiti. Az által, hogy a föld úgy a világitó, mint a melegitő sugarakat igen nagy mérvben elnyeli, erősen megmelegszik és csak melegitő sugarakat sugároz ki, miért is rendkívül fontos tudni, mily magatartást tanúsít a légkör a melegitő sugarakkal szemben. Langleyi) a legújabb időben, a maga nemében *) Jahrbuch der Naturwissenschaften, II. Theil, Seite 212.
