Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
M viszonyaira. Az izobárok azt mutatják, hogy ezetl maximum az említett módon a Zaharáig terjed és hogy ott a légnyomás csak kevéssel kisebb, mint Ázsia megfelelő részeiben, minek folytán csak gyenge áram indulhat meg a Zahara felé. Hozzá járul még azon körülmény is, hogy a Zahara belső területei nem esnek messze a csekélyebb légnyomásu és ezért melegebb területektől. A levegő úgy a közeli Földközi tengerre, mint Szudánba és az Atlanti óczeánra áramolhat ; a körmozgás tehát szűk körre szorulván, mintegy magában rejti az okot, hogy nagyobb erővel nem léphet fel, távolabb fekvő levegőrétegeket nem hozhat mozgásba. Továbbá tekintetbe veendő, hogy Ázsiában a maximum nagyobb hegységek által körítve sokkal állandóbb, mint a Zaliarában, a hol a levegőnek szabad útja van minden irányban. Azón- kivül még figyelemre méltó az is, hogy a Zahara maximuma, delibb fekvésénél fogva csak rövid ideig tart, későbben keletkezik és előbb szűnik meg, mint az ázsiai maximum. Egy körülmény van, a mely a levegőnek Ázsiából a Zahara felé való áramlását elősegítheti, t. i. az, hogy kora tavaszszal a Zahara oly meleg mint a Földközi tenger és igy a déli monszunszél megszűnik és helyébe lép az északkeleti passzátszél, a mely a Földközi-tenger partvidékéről dél felé viszi a levegőt úgy, hogy hézag támad, melybe az ázsiai hideg levegő tódul. De ezen ázsiai szél olykép gyöngül, hogy a Kaspi tenger és az Arai tó vidékén, úgy mint Perzsiában is, ezen időben az Indiai-óczeán felé irányuló szelek uralkodnak, mi által az amúgy is csekély hő- mérsékleti különbségen alapuló áramlás egészen jelentéktelenné válik. Télen tehát úgy Európában, mint a Zaharában az ázsiai légnyomás-maximum hatása csak igen csekély mérvben válik érezhetővé. Ausztráliának földrajzi fekvésénél fogva a dél
