Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888

keleti passzátszél hatása alatt kellene állania, hogy ha egész belsejét nem foglalná el egy nagy, hegység nélküli és gyér növényzetű síkság, a mely a passzátszelet úgy irányra, mint tartamra nézve nagyban módosítja. Ezen sikság a tropikus viszonyokon túl menő mértékben megmelegszik, a levegő erősen megritkul, a magasba száll és hatalmas légnyomásminimum keletkezik, a melynek izobárjai csak azért mutatnak valamivel nagyobb légnyomást, mint az ázsiai minimum-é, mivel csak keletről és délkeletről hatá- roltatik hegységek által és úgy a többi világtájakról a levegő könnyen tódulhat befelé, továbbá azért is, mert a sikság legbelsőbb területe is aránylag közel esik a tengerhez, a mely a meleget csökkenti. A Zahara viszonyainak tárgyalásánál emlittetett, hogy egy egyforma, hegység nélküli és gyér növényzetű sikság a passzátszélnek meghosszabbitására szolgál. Itt más tényező jön számításba. A délkeleti passzátszél Ausztrália belsejében nem hosszabbittatik meg, mert a sokkal nagyobb erővel fellépő északnyugati monszunszél útját állja.

A Szunda szigetek körül a 2. ész. szél. fok alatt van az északkeleti passzátszél határa és az említett légnyomásminimum oly erős, hogy ezt a szelet az egyenlítőn át Ausztrália belsejébe tereli, a hol ez, mint erős északnyugati monszunszél jelenik meg. Ezen szél azért tekintendő monszunnak és nem passzátszélnek, mivel ez által jön létre, hogy a forró szárazföld légnyomásminimuma a tenger hidegebb levegőjét a szárazföldre tereli. Ausztrália belseje csapadékját majdnem egyedül az északnyugati monszunszéltől kapja, mi mellett egyrészt az a körülmény szól, hogy az északi partvidéken és a belső területeken a nyári esők a túlnyomók, mig Viktóriában és Dél-Ausztráliában télen több az eső, másrészt pedig az, hogy a csapadékok mennyisége északról dél félé csökken. A York-