Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
24 vegő a hegyes vidékről észak felé, Közép-Eurépába fog áramlani. így tehát Közép-Eurépa levegője semmiképen sem szolgálhat arra, hogy a Zahara felé áramló monszunszelet erősbitse. Másképen áll a dolog Európa déli hegységeinek déli oldalán. „Csaknem egész éven át áramlik a Dél-Európa fölött levő levegő Afrikába, sőt Olaszországról, a Provence-ről és Spanyolországról tudva van, hogy az uralkodó szelek északiak“1) A Zahara felszálló légáramlata azonban, már keletkezési helyének földrajzi fekvésénél fogva sem jöhet Közép-Európába, hanem k-gföllebb Európa délkeleti részébe, mert a Buys-Ballott-féle törvény értelmében ezen légáramlat, elég hosszú útjában jobbra, ez esetben tehát keletre eltérittetik. Télen a Földközi tenger melegebb, kisebb lég- nyomása van, mint Észak-Afrikának és különösen a meleget erősen kisugárzó Zaharának, miáltal a tengeren déli monszunszél keletkezik, a mely felhőit az északi partok felé viszi. Ezen felhők az Alpokhoz érve, hideg hegyvidékre akadnak s nem emelkedhetvén, csak a déli lejtőkön okozhatnak csapadékot. Tehát ezen monszunszél sem gyakorolhat hatást Európa középső részeire, a mi még azon körülmény által nyer támogatást, hogy ezen időben Közép-Európában is erős légnyomásmaximum keletkezik, a mely semmi esetre sem vonzhatja maga felé a Zahara levegőjét. IJgy az északi, mint a déli monszunszél tehát csak Eszak-Afrika és a Földközi tengernek egymásra való hatása folytán jön létre. így tehát látjuk, hogy Dove nézete jogosult. Miért sivatag a Zahara, hogyan jöttek a nagy homoktengerek létre ? Első tekintetre ez csaknem megfoghatatlannak látszik, hisz mint hatalmas légnyo‘)Keclus-Ule, Die Eide, II. Theil, Seite 194.
