Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
25 más-minimum színhelye, valóságos mágnesként hat a nem nagyon messze fekvő tengerekre ! Az említett északi monszunszél, a mely a Földközi tengerről a Zahara felé áramlik, ezen sivatagnak csak vajmi csekély hasznára lehet, mert a Földközi tenger és a Zahara között a hőmérsékleti különbségek oly nagyok, hogy a tengerről jövő és viz- párával telt szél a sivatagban uralkodó forróság következtében annyira megmelegszik, hogy az harmatpontjától nagyon távol esik és igy a fölszálló légáramlat által csapadékok csak rendkívüli esetekben képződhetnek. Ugyanez áll más tengerekről a Zaha- rába tóduló szelekről is. A Zahara földrajzi fekvése egyike a legszerencsétlenebbeknek, mert a passzátszeleknek mintegy erősbitésére, meghosszabbítására van teremtve. Afrika északi partjain, könnyen belátható okoknál fogva a légnyomás állandóan nagyobb, mint a déli, egyenlítői részekben és ennek következménye erős északkeleti passzátszél, a mely már keletkezési helyénél fogva sem igen gazdag vizpáratartalomban, mivel tudva van, hogy Afrika északi partja vízben szegény. Ezen passzátszélnek útját a sivatagban sem növényzet sem tömegesebb hegység nem állja el. Nézzünk mint nyerne és nyerne-e egyáltalában Európa azon terv megvalósításával, ha a Zaliarát tengerré alakítanák át. Erről Czerny igen tanulságosan értekezik.1) Az angol Skertchly a Zahara nyugati részében lévő mélyedést tervezi tengernek.2) — Rou- daire franczia kapitány pedig Algier és Tunis mélyedéseit akarja vízzel elborittatni.3) Ezen tervek tehát a Zaharának csak egyes nyugati részeire vonatkoznak. De tegyük fel, hogy az egész Zahara helyén tenger 1jD»e Veränderlichkeit des Klimas, Wien, 1881, Seite 74. 2) l’Explorateur, 1875. p. 5U3‘ 3) Er,udes relatives au project de mer in teri eure. Paris, 1877.
