Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888

gai és sivatagjai szolgálnának kályha gyanánt, földrészünk inkább a Nyugatindiai óezeán süritője.“1)

Más helyen Dove ismét azt mondja : „a Zahara Ázsiára gyakorol befolyást, természetesen csak nyáron, a mikor Ázsiában épen a legalacsonyabb légnyomás uralkodik és az afrikai síkságok fölött felszálló légáramlatok Mezopotámiába, délnyugati Oroszországba és a Kaspi tenger alföldjeire, ez esetben mint száraz antipasszátszelek jutnak.“2) Eszak-Afrika síkságai Európa égaljára csak csekély befolyással vannak.

Vessünk egy pillantást a nyári izobárokra és akkor Dove kijelentését teljesen igazoltnak fogjuk találni. A Zahara izobárjai észak felé húzódnak Kö- zép-Európán át Skandináviáig és Izland szigetig, úgy, hogy a júliusi izobár a Tsadtó mellett ugyanoly légnyomást mutat, mint Izland sziget déli partjain. A Zahara nyugati részében végig húzódó izobárok Kö- zép-Európába haladnak és ott derékszög alatt nyugati irányban Angolországon keresztül húzódnak. így tehát Eszak-Afrika légnyomásviszonyai nagyban azonosak Európáéval. Látjuk tehát, hogy a légnyomás- viszonyok olyanok, hogy Közép-Európa és Afrika között erős légáramlat nem keletkezhetik.

A rövid tél kivételével Észak-Afrika síkságai forrók, a Földközi tenger hűvösebb, minek folytán északi monszunszelek (Eteziák) keletkeznek. Hogy ezen szelek nem származnak Közép-Európából, hanem csak a déli partvidékekről, kiviláglik abból, hogy Közép-Európában a melegebb évszakokban szintén keletkezik légnyomásminimum és ezt délen magas hegységek veszik körül, azaz a légnyomásminimumot délről magasabb légnyomási! vidékek környezvén, a leDer schweitzer Föhn, Berlin, 1868, Seite 8.

2) Über Eiszeit, Föhn und Sirocco, Berlin, 1867, Seite 13 —16.