Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
18 gyarázható azon élénk mozgalom, a mely a tenger és szárazföld között véghez megy. A levegő alsó rétegeiben a légáramlatok főképen a kontinentális és óczeáni területek hőmérsékletétől és az igy előidézett légnyomás változásaitól függnek. Miután a levegő folyvást nagy kiterjedésű viz- területekkel érintkezik, mindenkor találni benne viz- párákat, a melyek a párolgás által jutottak a levegőbe, mert a nap nemcsak a levegőre, hanem a vízre is ritkitólag hat. Párolgás folytonosan és minden hőmérséklet mellett történik, de a párolgás nagysága, gyorsasága függ nemcsak a hőfoktól, hanem nagyrészt a levegő vizpáratartalmától is. A levegő bizonyos hőfoknál csak bizonyos meghatározott mennyiségét a páráknak képes magába fölvenni. Azért a légáramlás a párolgás gyorsaságára jelentékeny befolyást gyakorol és pedig az által, hogy folyton uj meg uj levegőt vezet a párolgó vízfelület fölé. „Bár mennyire nagy is, csakhamar elvesztenék a szelek fontosságukat, ha nem volna azon tulajdonságuk, hogy majd szárazak, majd pedig párával teltek. Ezen kettős tulajdonsága a szeleknek az, a mi a hőmérséklet eloszlása mellett, a szeleket a leghatalmasabb klimatológiai tényezővé teszi, minthogy a viz- nek földünkön való körmozgása és a légnyomás változása egyenértékű a légkör mozgató gépezetével, a mely arra van hivatva, hogy az óczeánokat kiüritse és a szárazföldön forrásokat, patakokat, folyamokat és tavakat hozzon létre.1) „A földterületek esőtlensége növekszik azon tengerektől való távolsággal, a melyeknek vizpáráit az uralkodó légáramlat az illető földterületre szokta szállítani. “* 2) *) Franz Czerny, Die Wirkungen der Winde. Gotha, Justus Perthes. Seite 4. 2) Pesehel, Nene Probleme der vergleichenden Erdkunde. Seite 156*
