Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
II. A, síkságok meteorológiai hatása as egyes kontinenseken., Ha az izobárokat szorgosan tanulmányozzuk, azt találjuk, hogy a légnyomás leginkább a sikterülete- ken ingadozik. Nyáron légnyomás-minimumok, télen légnyomás-maximumok keletkeznek a síkságokon. Nyáron mintegy vonzási pontot képez a síkság a hidegebb levegővel szemben, télen pedig kiindulási pontja a hidegebb levegőnek melegebb tájak felé, mely körülménynél fogva a sikság, mint hatalmas meteorologiai tényező, hatását nemcsak a közvetlen szomszédos területeken érezteti, hanem a kontinensek égalját is a legnagyobb mértékben befolyásolja. A julius havi izobárok lefolyását figyelemmel vizsgálva az északi, félteke szárazföldjein három nagy kiterjedésű légnyomás-minimum, a délin pedig három légnyomás-maximum vehető észre. Ezen maximumok és minimumok középpontjai mindenütt a kontinensek sikterületein foglalnak helyet. Igen jellemző, hogy ott, a hol nyáron légnyomás-minimum keletkezik, ott télen légnyomás-maximum lép fel, úgy hogy ezek középpontjai nem nagy távolságra esnek egymástól. A julius havi izobárok a legkisebb légnyomást Afrikában, Ázsiában és Észak-Amerikában mindenütt a sikterületeken jelezik. Ugyanakkor a déli féltekén 2*
