Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
ii tetemes mennyiségű pára felhővé sűrítve a cumulus- felhőket alkotja. Földünk felületét alkotó anyagoknál különösen azt a nagy meteorologiai tényezőt kell szemügyre vennünk, a melyet a szárazföld és tengerek egymásra való hatása eredményez. A folyadékok, ha felülről melegittetnek, mint az a nap által történik, rossz hővezetőknek bizonyulnak. A viz sokkal lassabban melegszik meg mint a szárazföld, de lassabban is hül ki. A víznek négyszer annyi melegre van szüksége, mint a szárazföldnek, hogy mindkettőnek hőmérséklete egyenlő mértékben emelkedjék. Ahhoz járul még az is, hogy vízben a napsugarak bizonyos mélységig hatolnak. A napsugarak tehát a viz nagyobb tömegén keresztül terjesztik melegítő hatásukat, főleg azért is, mert a viz hullámzása a napsugarak behatolását nagyban elősegíti. A viz fölött a levegőrészecskék tehát kevesebb visz- szavert hősugarakat kapnak, igy tehát hosszabb idő szükséges, hogy a levegő oly hőfokot érjen el, mint a szárazföld fölött, Az elpárolgás, a mely annál erősebb, minél nagyobb a hőfok, szintén nagyban hátráltatja a levegőnek fölmelegedését, mivel párolgás alatt meleg köttetik meg. A viz felülete a melegséget ugyan szintén oly könnyen bocsátja ki, mint a szárazföld, csakhogy a lehűlő viz sűrűbb, nehezebb lesz és ennek folytán alámerül, mig a melegebb viz alulról fölszáll, minek folytán a viz lehűlése csak lassan mehet végbe. Ezek mind oly tényezők, a melyek alapján beláthatjuk, hogy a tenger a hőmérsékleti szélsőségeket részben kiegyenlíti, a nyár forróságát csökkenti és a tél hidegét enyhíti. A tengernek tehát a különböző évszakokban egyenletesebb hőmérséklete van mint a szárazföldnek és úgy a légnyomás eloszlása is egyenletesebb. Télen a tenger, nyáron a szárazföld melegebb, a miből könnyen ma2
