Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1888
10 újabb alapkövét képezi Buys-Ballot-féle törvény név alatt igy hangzik: a szél halad a magasabb légnyomástól az alacsony légnyomás felé, mi alatt a föld forgása következtében az északi féltekén jobbra, a délin pedig balra tér el. Buchan Sándor skót meteorologus 400 meteorológiai észlelőállomásnak közepes havi és évi légnyomása szerint oly vonalakat szerkesztett, melyeken a légnyomás a tenger felszinének magasságában bizonyos időben egyenlő. Ezen izobároknak nevezett vonalak az egész földre, év és hónap szerint szerkesztve, óriási mennyiségű meteorologiai és klimatológiai adatokat tüntetnek fel és kulcsot szolgáltatnak majdnem minden tüneményhez, a mely a légkör áramlásában észlelhető. Az izobárok tanulmányozása által és a szélirányok pontos megfigyelése által a Buys-Ballott-féle törvény fényes megerősitést nyert és igy könnyen belátható, hogy mihelyt a légnyomás eloszlása adva van, a szél, sőt az időjárás is nagyban meg van határozva. A nap melegét visszasugárzó földfelület egyenetlensége, a hegyek lejtői, csúcsai és a völgyek, okai annak, hogy a felszálló és vízszintes légáramlatok hegyes vidéken nem léphetnek fel oly egyenletesen és folytonossággal, mint a síkságokon. A felszálló légrétegek hegyes vidékek fölött hőmérsékletre és pára- tartalomra nézve különbségeket fognak mutatni, már azért is, mert a hegyes vidék egyes részei egyenlőtlenül megmelegittetvén, különböző mértékben verik vissza a napsugarakat. A ferdén álló felületről visz- szaverődött sugarak függőleges irányban fölfelé haladva, kisebb térre szorulnak, összetorlódnak és igy nagyobb hatást idéznek elő, mint a vízszintes felület ről visszavert sugarak. Az egyenlőtlenül megmele- gitett levegőrétegek bizonyos magasságban oldalas légáramlatok keletkezésére szolgáltatnak okot és ezek
