Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1887

y ÖREDÉKEK A NEVELÉS KÖRÉBŐL.

Az embert csupán nevelés teszi emberré, mondja Kant; azért a nevelésnek rendkívüli fontossága kétségbe vonliatatlan. Meg voltak erről győződve az emberek már a legrégibb időkben is, Valószínű azonban, hogy a praehistoricus korszakban a nevelésiügy nem sokkal állott magasabb színvonalon, mint a mostani vad népeknél, hol csakis az élet közvetlen czéljaira nevelik a gyermeket, hogy éljen mint az állat. Ámde az embernek, mint a teremtés koronájának nem szabad ily alacsony fokon maradnia, hanem törekednie kell, hogy elérhesse a lehető tökélyt, melyre hivatva van. Hisz az Isten is úgy teremtette az embert, hogv arcza az égiekre legyen irányozva: „0> homini sublime dedit, coelumque tueri, prona cum cetera spectent animalia terram.Törekednie kell az embernek a test bilincseiből szabadulni és az ideák régiójába emelkedni, de hogy ezt elérhesse, nevelés-oktatásra van szüksége. A nevelés szükséges volta mellett bizonyít az is, hogy a neveletlenek igen sok rosszat követnek el, holott ha kellő nevelés-oktatásban részesültek volna, a legjobb emberek leendettek. Az emberekben bizonyos tehetségek csirái rejlenek, melyeket életre kelteni a nevelés-oktatás feladata. Különösen hangsúlyoznunk kell az oktatást, mert: „Semmit drágábban nem tizet meg az emberiség, mint a tudatlan- ságot,.“ Rossz dolog a tudástól megfosztásai, azt mondja Plátó is. Iíp07. XXX. C. : xaxn πραξ'.ί έποστηρη; στέρηση\ιι. Nem szabad tétlenségben hagyni a lelki tehetségek közül egvet sem; gyakorolnia és edzenie kell az embernek mind testét, mind lelkét, mondja Joly : Cours de Philosophie czimü munkájában *): II ne taut laisser dans l’inaction aucune de ses íacultés, il faut exercer et fortifier son corps

*) 407. lap, huüie'nic edition.

1»