Városi katholikus algymnasium, Kiskunfélegyháza, 1887

hogy ha sántával lakói együtt, könnyen megtanulsz sán- tikálni. Vigyázzanak a szülök, nehogy gyermekeiket ok­talan, vagy barbár és semmiházi paedagogusoknak a gondjaira bízzák. De ezt többen nem veszik komolyan, úgy mond Plutarch és keserű gúnnyal jegyzi meg, hogy ha a szolga részeges és semmirevaló ember, akkor — hogy legalább valamire használhassák — hát gyermekeik nevelését bízzák rá!!! Azt mondja PL, hogy oly paeda- gogusokat kell keresnünk, kik igazán jellemes emberek, mert az erénynek és a tisztes életnek forrása a jó neve­lés-oktatás : παώεία. Es valamint a földművesek támasz­tékot tesznek a növények mellé, úgy a derék nevelők is helyes intelmeikkel támogatják növendékeiket, hogy jó erkölcsök sarjadzassank leikökben. Azért megvetendőknek mondja Pl. azon szülőket, kik helytelen paedagogusokat választanak és még hozzá tudatlanokat. Crates a város legemelkedettebb helyéről szeretne rákiálltani az ilyenekre. Mit csináltok ti, k i 1c kincseitekről o-ο n­o d o s k o d t o k, gyermekeiteket elhanyagol­játok? Napjainkban is nagyon jogosult volna az ily kifakadás sok szülő ellen, kiknek gyermekeik nevelés ügye utolsó dolog, mert nemcsak a megarai ember fordított nagyobb gondot kosaira, mint gyermekeire, hanem sok más ember is valamint régente, úgy manapság is. Az az atya, ki gyermekei nevelését elhanyagolja, hasonló ahhoz, ki lábbelijére gondot visel, de a lábára nem ! Sokan fös­vénységből semmirekelő embereket választanak nevelőkül. Aristippost valamely üres fejű ember kérdezte, hogy mennyit kíván gyermekeinek neveléséért? Ezer drachmát, volt a felelet. Herculesre ! szerfölött sokat kérsz, hisz ezer drachmán rabszolgát -—- h έράποδα — vehetek. Tehát, mondá erre Aristippos, két rabszolgád lesz, t. i. a fiad és a kit veszesz. Azt mondja Plutarchos, hogy furcsa dolog, ha a gyermeket a bal kéz használatára nem szoktatjuk, az alatt pedig nem fordítunk arra gondot, hogy a gyer­mek csak jó beszédeket halljon. Panaszkodik a rossz ne­velésű gyermekekre, kik ha felserdülnek, megvetik a józan életmódot, tivornyáznak, szolgai kéjbe merülnek és meg nem engedett élvezeteket hajhásznak. Természetes dolog, hogy ezt látva a szülők, szánják-bánják, hogy nem ne­

Next

/
Thumbnails
Contents