Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-02-20 / 4. szám
2-IK OLDAL Kis Dongó 1964 február 20. A “Kis Dongó-’ folytatólagos regénye: A STRUCC-MADÁR — Irta: JÓKAI MÓR — (Folytatás.) A vége az lett, hogy ketté szakadt a lánc, Koppánné ifasszony hanyatt esett az asztalról egy nagy kosár tojás közepébe; a strucc pedig nagyot nyelt, egyet nyújtott a nyakán, s azzal pej mir, bicsak és zsindzsi (lánc) lenn volt a gyomrában. A közönségnek pompásan tetszett ez a mulatság. A rántottában evickélő if j asszony válogatott szitkozódásai, és a struccmadár hatalmas gyomorprodukciója mindenki tökéletes megelégedését nyerte meg, maga a biró uram is a hasát tartotta, úgy nevetett odafenn az ablakban s még egy dénárt hajított le külön a balukdzsi számára. Csak a szegecsen király, a Ghaznior szultán ott a közepén maradt szomorú, az nem tudott nevetni. A Joldás odavezette a biró elé a madarat és a szultánt. — Csinászün szép selámot a Kijöin bey előtt, a nagyságos debreceni kadi előtt. A Ghaznior szultán keresztbe tévé kezeit mellén, meghajtá magát a biró uram előtt háromszor, miközben a Joldás rikácsolva kiálta: — lote (“ime” akart lenni), a hatalmas Zenyhin szultán, a Ghaznior szultán, bereket verszin derrek, szépen köszöniler az alamizsnát a nagyságos debreceni kadinak, a nagyságos debreceni cselebimnek, a nagyságos kofa asszonyoknak és gyerekeknek. Utánna köszönt a struccmadár, nyakával előrehajolva, s csörrével zörögve. Azután újra megüté a dobot, megfuta a sípot a balukdzsi, egy közelben settenkedő kis kölyköt megkapott gallérjánál fogva, azt felhaj itá a strucc hátára. — Kudzsaklaszin! Csirkink csiliek! A kis kölyök nem értett törökül, de azt megértette, hogy nyalábolja át a madár nyakát s úgy lovagolt, vagyishogy sruccogolt tovább, társai hahotája s irigységétől kisérve. A balukdzsi verte a dobot, fújta a sípot, a struccmadár és a fekete király odább mentek; elfedte őket a por és a sokaság, mig a dob és tilinkó hangja a szomszéd utcába bekerülve, elhangzott. Midőn nemzetes Dobozy István biró uram betevé a tanácsterem ablakát, odafordult Kajuk agához: — Ez a Szerencsen valóságos király volt? — Meglehet, — felelt a török ur röviden. — Kegyelmed, úgy látszik ismeri ő kegyelmét. — Honnan gondolod azt? — kérdé Kajuk aga megütközve. — Láttam, mikor ide feltekintett, hogy szinte kigömbölyödött az orcája szegénynek; kegyelmed pedig hátrahuzta magát. — Ej, be hamis szemeid vannak, hogy mindent meglátsz. — A szerencen király bizonyosan valami rossz fát tett a tűzre. A török ur csak csóválgatta a fejét egyre. — Látom már, látom már, hogy ki akarsz vallatni. No hát tudd meg a történetet elejétől végig. De nehogy minden bolond helyen elbeszéld! ... — Soha egy lélek sem fogja megtudni általam. — Mert bizony leütik a gombodat. — Akkor is ott leszek én. — Tehát tudd meg, hogy ez csakugyan ama Ghaznior szultán, habszi uralkodó, aki saját nevével nem lévén megelégedve, elnevezte magát Zenghin szultánnak; ami annyit tesz, mint gazdag. Ez bolond fővel seregeket gyűjtött s a nagy ur ellen támadásra indult, melyben természetesen legyőzetett. Elég vitézül harcolt, de azért mégis elfogták és a nagy ur kimondta fejére a halált. Azt mondá pedig a nagy ur, mivel igen fel volt ellene bőszülve, hogy aki kegyelmet merészel Ghaznior számára kérni, annak is menten leütteti a fejét. Volt Ghazniornak egy szerecsen szolgája, legelőször is az kísérelte meg a kegyelemkérést. A nagy ur menten levágatta a fejét. Az eset nem rémité el Ghaznior testvérét, egy derék ifjú embert; másodszor ő ment a szultán elé kegyelmet esdekelni. őt is levágatta a nagy ur. Volt Ghazniornak egy szép felnőtt fia, ezt nem rémité el a két első eset; harmadszor ő ment fel a nagy ur zsámolyához. ő is otthagyta ifjú életét. Többé aztán emberi test nem mert elevenen megjelenni Ghaznior szultán végett a padisah előtt. Ekkor' eszükbe jutott Ghaznior rokonainak, hogy volt a Zenghin szultánnak egy kedves tsruccmadara, mely vele együtt nevelkedett fel kicsiny fiók madárból, és értett mindent, mint az ember. Ezt megtanították, hogy mikor a szultán kilovagolt a szerájból az Aj a Sofiába este, akkor fusson oda elé, s adja át neki a kegyelemkérő folyamodást. Az okos állat szépen véghezvitte a rábízott feladatot. Amint a szultán kíséretével együtt ellovagolt a szökőkút előtt, egyszerre odafutott a madár, keresztül törte magát kíséreten, s a csőrében tartott kérelemlevelet odanyujtá a padisahnak. A nagy ur meg volt rendítve e vadállat rendkívül ragaszkokodásától, elfogadta a kegyelemkérő iratot, s a struccmadár kedvéért megkegyelmezett Ghazniornak. Azonban azt az erős Ítéletet szabta reá, hogy jól van, tehát maradjon élve a struccmadár kedvéért; de legyen az emberek legnyomorultabbja, aki faluról-falura jár, idegen országokban, idegen népek nevetségéből élve: mutogassa magát s struccmadarát a szultán minden tartományában; és meg ne szabaduljon ettől a büntetéstől, mind addig, mig ez a madár élni fog: márpedig a stracc készei- annyi ideig él, mint az ember. — Igen, ha meg nem ölik, — szólt közbe Dobozy uram, aki becsületes emberek szokása szerint, a szenvedőnek fogta pártját. — De hátha a strucc uramat egyszer a Zenghin szultán könnyű szerével nyugalomba helyezi valahol? Az aga ujjával fenyezetőzött. — Ej, ej, biró! Dobozy biró! Nemhiába választott téged Debrecen városa bírónak, van neked egy kis eszed, hogy mindent kitalálsz. De a szultán se bolond. Addig jár ez a joldás mindenütt a Ghazniorral, hogy a struccot meg ne ölhesse. Hanem még egyet mondok neked. Látod, alig hinné el az ember: maga Ghaznior nem engedné, hogy madarát valaki megölje, melynek élete pedig néki annyi keserűséget okoz. A jámbor ember úgy szereti azt állatot, mint valami testvérét. Éjjel egymás mellett alusznak. Furcsa őket látni, amint a madár hosszú nyakát végig nyújtja Ghaznior ölébe s a Szerencsen vánkos helyett a madár szárnyára hajtja le a fejét. A strucc legkisebb neszre fölébred és dühös, ha a gazdájához közelítenek. A balukdzsi csúnya hara-Lane Super Service gazolinállomás és SHELLUBRICATION Ternyák István, tulajdonos 1709 LAWNDALE AVENUE (a Lane St. sarkán) Telefon: VInewood 1-2290 Tire és battery szolgálat, valamint megbízható autójavítás. pásokat visel a madár csőrétől s egyszer egy számycsapásával a karját ketté törte. De jól van fizetve s tetszik neki a hivatal. — Az a korona igazi arany, amit Ghaznior visel? — kérdező Dobozy uram. — Ugyanaz a korona, melyet a csatában viselt a szultán. — Ez ugyan cifrán van büntetve. — Hanem erről a dologról aztán lakatot tarts a szádon, mert olya kutyát fogadtál be magadhoz, akit ha kieresztesz, nagyon megmar. — Majd vigyázok én magamra. Dobozy Mihály uram az nap s egész éjjel a struccmadárral álmodozott s példáját Debrecenben bizonyosan igen sokan követték. Annál nagyobb volt a megütközés, mikor másnap reggel hírül hozták a tanácsházhoz, hogy az éjjel a struccmadár megdöglött. Biró uram rögtön sietett a helyszínére. Egy nagy üres pajta lévén a jövevényeknek átadva, melyben a Zenghin szultán lakott. A szegény megbukott fejedelem ott ült a porban, fejét, melyről nem volt szabad letennie a koronát, kedves madarára hajva s annak hideg fejét kebléhez ölelve, s szájával lelket iparkodott belefujni. De a madár nem mozdult többé. Ghaznior sirt, és nem jutott eszébe, hogy ő most már szabad, és mehet ismét hazájába vissza. Hanem a joldás szörnyen szitkozódott; káromolta a debrecenieket szidta a kutyahitü bírót és különösen Koppánné ifjasszonyt, mint akinek lenyelt bicskája okozta bizonyosan a madár halálát S fenyegetőzött szörnyen, hogy -Saru ‘uqinqui^g uaÄSauijaj o mondja a szultánnak a dolgot és visszajön hadsereggel, felforgatja Debrecen városát és Koppánné ifjasszony fejét hátrafelé fordittatja. (Folytatjuk.) JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, temetésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit 17, Michigan Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555 Katolikus Magyarok Vasárnapfa 69 éve a krisztusi lélek és a nemzeti szellem szolgálatában teljesíti a magyar sajtó hivatását Amerikában és szeíte a világon. Politikai hírszolgálata az amerikai lapok között is a legelsők közé tartozik. — Vasárnapi szentbeszédeivel az angolul nem beszélő hivek lelki szükségletét szolgálja. — Pontos képet nyújt a zsarnokság ellen küzdő magyar nép sorsáról. — Szépirodalmi rovata pedig a magyar alkotó szellem szabadföldi megjelenését biztosítja. — Megjelenik hetenként. Előfizetése Amerikában: félévre 5. egész évre 9, két évre 16 dollár. Külföldre: egész évre 10, két évre 18 dollár. Kérjen mutatványszámot és rendelje meg ezen a címen: Katolikus Magyarok Vasárnapja 517 South Belle Vista Avfenue, Youngstown 9, Ohio, U.S.A.
