Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-11-05 / 21. szám
HATODIK OLDAL 1964 november 5. Kis Dongó Tömörkény István, TERMÉSKÖSZIVÜ MIHÁLY — Hát viszik, bátya, — mondják egymásnak az emberek, — egyre jobban viszik. — Hát az úgy van . . . Már bogy a fiakat viszik és rettentő sűrűségekben távoznak elfele. Már csak imitt-amott marad belőlük valami, viszik az egyetlent is, mert nem olyan világ van, mint békeidőben, bogy az apja, vagy az anyja eltartására itthon hagynák. — Kendnek hány van? — kérdezik Mihályt. — Egy, — mondja egykedvűen. — Evvel az eggyel együtt van egy. — Elvitték? — El, — feleli. — Miért ne vitték volna. A többit is vitték, hát hagy vigyék ezt is. Nincsen mostan semmi szömélyválogatás. Ilyen könnyedén beszél Mihály, s beszéd közben ránt egyet-egyet a vállán. A többi ránéz: ez valami keményszívű ember lehet. Alighanem terméskő van a szive helyén. — Hát éppenséggel nem sajnálja kend? A szigorú Mihály megint csak úgy beszél, mint az előbb. — Mit sajnáljak rajta? Egyik gyerök olyan, mint a másik gyerök. Hm. Ez igaz, különösen ebben a tátorjános világban. De mégis, az ember a magáéhoz húz, jobban, mint a máséhoz, ha csak egy szikrát is szívleli. Hát nem szívleli. Lehet, hogy nem jó a gyerek, hogy anyakeseritő volt, hogy apagyász volt, nem lehet tudni. Az ilyesmi előadódik a világi életben. Már a régi nóta is azt mondja, hogy minden jó családban kell egy rossznak lönni. — Hát italán afféle kivetnivaló az a gyerök? — kérdezik. Mihály az emberekre néz, sértődötten a bozontos szemöldök alul: — Nem kivetni való az, mert az röndös gyerök. Olyan, mint a többi gyerök, aki oda van. — Aztán még se húz kend hozzá? — Hát mit húzzak? — kérdezi Mihály. A fejüket csóválják az emberek. Ok sem mondják és nem mutogatják, de a gondolataik csak arrafelé járnak a véres mezőkön a fiák után. A mélyhangu Miháhly olyanformán int a fejével, s panyókára rázza a vállát, hogy abból meg lehet érteni, hogy hát nála ez igy van. — Azt mondják, hogy nem szeretőm. Hát nem szeretőm. Mert mi az, hogy szeretőm, meg nem szeretőm. Hát nem szeretőm, aztán az úgy van. így volt ez a beszéd valami hat hét előtt. Egy nap aztán látható Mihály, jó degez tarisznyával a vállán, fölkészülve útra, halad a vasút felé. — Hát kend? — Hát — dörmögi Mihály, — majd mék föl a Galíciába. — Talán hivatva van kend? — Nem én. Csak majd elmék, oszt megkeresőm a gyerököt. No, ez nagy ut lesz. Hát hogy mer ilyen vállalatba fogni. Idegen országba menni ilyen kavarodások idején. Azt mondja Mihály, hogy neki nem idegen az az ország, mert járt ott a nagy szárazság alkalmával szénáért többedmagával, akkor kénküport tettek a csizmába, hogy ne essen beléjük a itetü. — De hát hogy talál kend a gyerökre? — Addig keresőm, ameddig csak mög nem találom. Ejnye, ejnye. Lám, ez a Mihály. — Aztán tudja kend leginkább, hogy more van a gyerök? A földre tekint, előre teszi a lábát, nézi rajta a csizmát. — Nem tudom, — mondja elgondolkozva, — de tudom a tábori postaszámot, amin levelez. Hát ahová a levél el tud mönni, oda én is el tudok mönni. Majd útbaigazítanak. Van még arra is jó embör. — De hiszen kend mindig azt beszélte, hogy nem szereti kend a fiát? Mihály mély hangon dörmögi: — Hát nem is szeretőm. Mit szeressek rajta? Én mostan csak azért mék utána, 'hogy még egyször láthassam, aztán nem Ibánom, ha mindjárt möghalok is. NEM LEHET MÁSKÉPP . . . Pétiké sétál az apukájával az utcán. Séta közben látják, hogy egy iszonyúan kövér ember rááll egy utcai mérlegre. A mérleg rossz és csak 10 kilót mutat. Pétiké csodálkozva felkiált: — Apukám, ugy-e ez a bácsi belül üres?---------------------------------A STRÉBER Két tisztviselő beszélget. — Látod azt az embert? Hát úgy nézd meg, hogy ez a legnagyobb stréber az egész világon. __ ??? — Ez barátom, minden reggel, mikor bejön a hivataliba, tüsszentőport szór a főnök asztalára, hogy utána, mikor az elkezd A SZERETŐM DUNÁNTÚLI... tüsszenteni, jó hangosan egészségére kívánhassa. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A “KIS DONGÓ” képes vicclap havonként kétszer, — 5-én és 20-án — jelenik meg. — Előfizetési dija egy egész évre csak 4 dollár. Amerika egyik legolcsóbb lapja, melyet 25 éve olvas az Egyesült Államok és Kanada magyarsága. A “KIS DONGÓ” minden lapszámában hozunk két folytatólagos regényt, vicceket, tréfás történeteket, szórakoztató elbeszéléseket, külön egy oldalon gyermekeknek való verseket, meséket és egy kis magyar történelmet, — azonkívül magyar nóták szövegét és minden számunkban egy-egy magyar nóta kottáját énekre és zongorára. Célunk nem mások bosszantása és politizálás, — hanem szórakoztatás. Jelszavunk: “TESSÉK MOSOLYOGNI !” — ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE NEKÜNK ! — KIS DONGÓ KIADÓHIVATALA 5705 Detroit Avenue Cleveland, Ohio 44102 Mellékelten küldök ..... dollárt a “Kis Dongó” ..... évi előfizetésére és kérem azt az alábbi címre küldeni: Régi előfizető: ........... Uj előfizető: ........... Nevem: ...................................................................................... Utca, box: ................................................................................. Város: ........................................................................................... Állam: .................................................................................... — Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni. —
