Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-11-05 / 21. szám
1964 november 5. HARMADIK OLDAL Kis Dongó EMLÉKEZÉS A TÁVOLBÓL Szenttamásy Béla: Bár őszi nap volt, de tavasz éledt. Márciusos, hős, dicső akarat: Elűzni népünk véres zsarnokát Ledönteni a mammon szobrokat. Ébredt Pest népe, zajlott a város, Fásult szivekben keltve uj hitet! Eljött az óra, már nem parancsol Az orosz bérenc ávós szervezet. Hová kényszer vitt hosszú éveken Felvonulni most eljöttünk magunk. Miénk az utca, megcsufolt terek, Hazugságokra ez a válaszunk. Pontokban már a cél, mint egykoron — Ez már nem kérés, elszánt akarat Kinokban érlelt vágy, szenvedés Tizenkét éves elnyomás alatt. Templomunk helyén 'bálvány szobra állt, Bronzból öntve milliók gyilkosa. Nem hódol a nép, reszket a zsarnok, Mert porba omlott hazug nimbusza. A ledőlt bálvány vészharang lett. Nem lehet megállni, harcra hivunk, Ha magyar vagy, jöjj, vár a küzdelem, Tétlenség már nem áshatja sírunk. Nyomda, rádió kell. A nagy világ Ébredjen végre, most hallja szavunk: Nem sodort el az idegen tenger, Szabad hazánkért harcba indulunk. Kezünkben zászló, nemzeti imánk Zeng, balsorsunk ellen célunk ma nagy, De zsarnokunk még reszketve félti Hatalmát, mit épített a kába agy. Lehullt az álarc. Gyilkos sortüz várt, Munkást, diákot ki eszmélni mert, Gerő miniszter hatalmát félti, De éket sorunkba golyó se vert! Amit hazudtak alkotmány alatt, Népünk államában ur lett a nép. Fegyvert fogott és a kulisszákat Napok alatt, mint rongyot tépd szót. Örömmámorban úszott az ország, Lehullt a csillag mint őszi levél. Véres avar fedte még az utcát, De bátran indultak uj életért! ígért a zsarnok és ígért Nyugat. Belső harcunk győzött magunk felett. Csak fél siker volt. Fegyverben vártuk Kivonuljon az orosz hadsereg. Jött november négy. Fájó ébredés, Megszegett Ígéret, tank, ágyutüz, Végső kiáltás iaz éteren át: Segítsetek, mert sorsunk egybefüz. Elkezdődött a záró felvonás. Reménytelen nagy hősi küzdelem Tankok, ágyuk ellen puszta kézzel, Egyedül, csalódva mindenkiben. Hullt az őszi levél és hullt a magyar. Tapsoltak a nagy színjáték felett, Babért hintettek, mikor folyt a vér: A (kálváriánk ibevégeztetett. Jött a szomorú, könnyes temetés. Hősökkel a szent célt hántoltuk el, Hogy földanyánk méhébe zárva Majd újra születve támadjon fel. Az oldott kéve szerte hullt. Honát Fájón hagyta el százezer magyar. Nyugat előtt vádoló követség Egy rab országból, mely élni akar. Évek múltak, de a szégyen-bélyeg Nem hoz szabadságot, bürokraták, — Sir a nép rab hazánkban, — Nyugathoz A kifolyt vér jogán ismét kiált: > FIGYELEM! FIGYELEM! Olcsó könyvtár \ legdrágább kötet egy dollár! Arany: Toldi trilógia ............... 1.00 Bezerédj: Arccal az osztály felé 1.00 Darvas: Bizisten, nem kötekedem ..............-................ 0.60 Dumas: 3 testőr (3 köt.) ........... 2.40 Eszterhás: Úriemberek kutyája 0.75 Ferdinándy: A sehonnai ........... 1.00 Gárdonyi: Egri csillagok (2 k.) 1.60 Gárdonyi Géza Szunyoghy Miatyánkja ..........................— 0.80 Göre: Bojgás az világban ....... 0.75 Habsburg: A holnap társadalmi rendje ......................................... 1-00 Herczeg: Az élet kapuja ......_... 0.50 íllés-Sári Gál: Tanúság............... 1.00 Jánosfalvy: Mindennapok ......... 0.75 Jókai: Kárpáthy Zoltán (3 k).... 1.50 Jókai: 3 királyok csillaga ......... 0.80 Jókai: Kó'szivii ember fiai (3 k) 1.50 Jókai: Sárga rózsa .................... 0.50 Jókai: Szeretve a vérpadig (3 k) 1.50 Krúdy: Boldogult nrfikoromban 0.80 Krúdy: A podolini kisértet ....... 0.80 Madách: Ember tragédiája ....... 0.50 Magyarország szines térképe.... 0.50 Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai-(2 kötet) ................. 1.00 Mi a kommunizmus ................... 1.00 Mikszáth: Akii Miklós ........— 0.50 Mikszáth: Fekete város (2 k) .... 1.60 Mikszáth: Két választás ........... 1.00 Mikszáth: Szt. Péter esernyője .. 0.50 Móra: Aranykoporsó (2 k.) ..... 1.60 Móra: Négy apának egy leánya.. 0.80 Móricz Zs.: Boldog ember (2 k.) 1.00 Móricz: Égi madár ..................... 0.50 Móricz: Fáklya ...................... 0.50 Móricz: Forró mezők ........... 0.80 Móricz: Isten háta mögött ....... 0.50 Móricz: Pillangó ......................... 0.50 Móricz: Tyukleves ....................... 0.50 Németh L.: A biin .............._... 1.00 Pohárnok: Nevelési zseblexikon 1.00 Reményik S. verseiből ......... 0.50 Sales: Krisztus üzen a világnak 1.00 Somogyi: Az utolsó nemzedék .. 1.00 Szent asszonyok .....v.................. 1.00 Széchenyi: Afrikai tábortűz 2k. 1.00 Széchenyi. ítéletföldje .......... 1.00 Széchenyi: Nahar (2 kötet)....... 1.00 Somogyi: Zsóka és egyéb Írások 0.75 V. Hugó: Páirisi Notre Dame (2 kötet) ................................... 1.60 Tersanszky: Rossz szomszédok ....0.50 Wass: Why ............. 1.00 Wass: Ember az országút szélén 1.00 Zoltay: Pali fel a fejjel ........... 0.50 A könyvrendeléseket kérjük lapunk kiadóhivatalának címezni: A “Kis Dongó” uj cime: C/O “Kárpát” Publishing Co. 5705 DETROIT AVENUE Cleveland, Ohio 44102 Utánvétel (C.O.D. nem szállítunk. JOHN MOLNÁR FUNERAL HOME A legrégibb detroiti magyar temetkezési intézet EAGLE G. WAGNER, tem-etésrendező 8632 DEARBORN AVENUE Detroit, Michigan 48217 Telefon éjjel-nappal: VI 2-1555. AMI NINCS A LEXIKONOKBAN WBORDEAUX, A BOROK HAZÁJA Ki nem ivott már "bordeaux-i vöröst”? Nos, valószínűleg igen kevesen ittak ebből a nemes borból, mert az az ital, amelyet “bordeaux-i" néven árusítanak, az tizenegy más francia megyéből való, csak éppen nem Bordeaux vidékéről: az igazi bordeaux-i bor pedig tulajdonképpen “vin de Gironde” (gironde-i bor) néven járja szakkörökben. S ezek aztán azt is tudják, hogy ez az igazi bordeaux-i bor voltaképpen kétféle: vagy a Bordeaux-t övező Le Médoc síkságon termett, vagy pedig a Sauterne vidékén, amely már hegydombosabb környék. A nagy tudomány azonban ott kezdődik, ahol az egyes médoci vagy sauterne-i borokat kell szétismerni egymástól. Mert a Médoc vidéke maga pontosan 77-féle bort termel. Sauterne, amely mindössze egy 20 X 10 km. nagyságú földarab, 15-féle márkának a hazája. Az ottani bortermelők rendkívül lelkiismeretesek a boruk márkázásában. Ehhez tudnunk kell, hogy évente legalább háromszor szüretelnek s minden egyes szüretnél csak a legérettebb szemeket szedik le. Az első szüret bora a legértékesebb, a második középminőségü, a harmadik már csak a végit adja az azévi termésnek. A gazdák aztán az üvegre lehúzott boraik dugóiba nemcsak a közelebbi helynevet és a szüretelés évét égetik bele, hanem még azt is, hogy annak az esztendőnek hányadik szüretjéből való a szóbanforgó butélia. Ilyen körülmények között aztán csakugyan nincs rajta mit csodálnunk, ha a bordeaux-i bor a borok királynője — mert hiszen a királya mfcgis csak a tokaji. Segítsetek! Segítsetek! VERDUN, A DRAZSÉ VÁROSA Franciák, németek és olaszok egy világhistóriai pillanatban már találkoztak ennek a városkának a falai között. És pedig — születésük percében. Mert Krisztus után 843-ig voltaképpen nem létezett francia, német és olasz nemzet. Ebben az esztendőben azonban elhunyt Ájtatos Lajos karoling király s fiai megosztották egymás között apjuk birtokait. Ezzel ezer esztendőre elvetették Nyugat-Európában a viszály magvait. Egyik fia, Bajor Lajos kapta meg Németországot, másik fia, Kopasz Károly Franciaországot, Lothár pedig Itáliát és "Lotherrégne”-t (Lothár országát, vagyis Lotharingiát). Verdun tehát a bölcsője majd minden európai háborúságnak, amely egy évezred óta tépi, hasogatja szegény kontinensünket. Verdun azonban a drazsé nevű cukorka városa is. Itt találták ki ezt a cukorkát, itt gyártották nagyban s itt fűződik hozzá tizennégy ‘‘verduni szűz” tragédiája. A francia forradalom idején ugyanis tizennégy verduni rojalista hölgy, La Lance de Mongaut nevű idős dáma vezetése alatt, ünnepélyes küldöttségben fogadta a bevonuló poroszokat, s Verdun hires drazséit nyújtotta át nekik hódolatul. Mihelyt a franciák újra bevonultak a városba, nyomban elfogták a hölgyeket. A hölgyek szépségére és fiatal korukra való tekintettel az esküdtek szívesen vették volna, ha a hölgyek legalább holmi enyhítő körülményre hivatkoztak volna: ők azonban keményen hirdették a maguk igazát — nekik joguk volt cukorkával megkínálni azt, akit akarnak, ahhoz senkinek semmi köze. így aztán az esküdtszék halálra ítélte s még az éjjel ki is végeztette őket. Lamartine és Victor Hugo egy-egy költeményben áldozott a tizennégy bátor cukorkáslány emlékének.
