Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)

1964-10-20 / 20. szám

1964 október 20. HETEDIK OLDAL Kis Dongó A SZALONNAFA Volt egyszer egy király. Ennek a királynak olyan fája volt, amely mindennap egy szalonnát termett. Te­remhetett: nem sok örömét látta. Hiába állított melléje minden istenadta éjen egy regiment strázsát, bizony csak ellopták a szalonnát róla. Ki s miféle lelkes vagy lelketlen állat lehetett a tolvaj, nem tudta senki lélek, mert az a regiment strázsa úgy elaludt éjfélkor, mint a fekete föld. Busult a király erősen, hogy ő már nem ehetik soha ez életben kedve szerint való paprikás sza­lonnát. Egy reggel aztán a király legidősebb fia, mert volt neki három fia, azt mondta: — Felséges apám, megőrzőm én azt a szalonnát. — Jól van — mondta a király —, próbáld meg, de ha egy regiment strázsa meg nem tudta őrizni, tőled még inkább ellopják. Kimegy a királyfi estére kelve a kertbe, de bizony éjfélre elaludt, s reggelre csak ismét nem volt szalonna. Másnap este a középső királyfi próbált szerencsét, de ez is éppen úgy járt. Harmadnap a kicsi királyfi állott elő, oda dörgölőzött az édesapjához, s rimánkodott, hogy őrizhesse meg ő a szalonnát. De bezzeg kikacag­ták a bátyjai. Hogy igy s hogy úgy, te taknyos, macs­kabéka, ha mi meg nem tudtuk őrizni, majd te őrződ meg! No hiszen! ... "Hát csak kacagjatok" — gondglta a kicsi király­fi, addig kunyorált, amig az apja azt nem mondta: — Jól van. A többi után próbálj te is szerencsét. Hej, örült a kicsi királyfi! Amint estére kerekedett az idő, elővett két kardot, lement a kertbe, földbe szúr­ta mind a kettőt, s lefeküdt közéjük. Gondolta, hogyha elalszik, akármelyik oldalra dőljön, a kard megszurja s fölébred. De éjfélkor olyan szél lebbentette meg a szemét, hogy mindjárt elaludt, hanem föl is ébredt ab­ban a minutában, mert az egyik kard oldalba szúrta. Fölpattan fektéből a kicsi királyfi, meglát egy ősz öreg­embert, aki viszi a szalonnát, s kiabálja tork.aszakad­­tából utána: — Hé bátya, hé! Nem kend ültette azt a szalonnát! De biz az öreg hátra se nézett s nagy hirtelen egy kicsi lyukon a föld alá ereszkedett. Hazamegy a kicsi királyfi, s mondja a bátyjainak, hogy mi történt, s hogy eresszék le őt kötélen, mert addig meg nem nyug­szik, mig azt a vén tolvajt föl nem találja. A bátyjai le is eresztették, de a kicsi királyfi előbb azt mondta nekik: — Halljátok-e, én most lemegyek: de ha aztán vissza nem húztok, azt kívánom, hogy az egyikből legyen disznópászíor, a másikból csizmatakaritó. Leért a föld alá a kicsi királyfi, aztán ment, men­­degélt, s estére egy házikóhoz ért. Bement a házikóba, s hát egy vak ember s egy vak asszony üldögél bent. Nem szólt semmit, szépen az ágy alá osonkodott, s ott elbújt. A vak asszony mindennap háromszor főzött puliszkát meg köménymaglevest, s azzal éppen jóllak­tak. A kicsi királyfi megéhezett a sok kóborlásban, s mikor a vak asszony kibontotta a puliszkát az asztalra, szépen kisettenkedett az ágy alól, s felét megette a pu­liszkának is, a levesnek s. A vak ember, mikor a pulisz­kát mind egy falásig megették, azt mondja: — Asszony, te ma kisebb puliszkát főztél mint máskor, mert én nem laktam jól. Eleget erősiti az asszony, hogy ő éppen akkorát főzött, mint másszor, de csak az lett a szóváltásból, hogy még főzött egyet. A királyfi ennek is megette a felét, s a vak ember most sem lakott jól, Harmadszor is főzött az asszony, de a királyfi harmadszor is megette a felét, s a szegény vak ember ismét csak éhen maradt. A vak asszony esküdözött, hogy ő mind a háromszor egy kupa lisztből főzött. No, hát akkor valami idegen ember van itt! — mondta a vak ember, s nagyot kiáltott: — Ki van az én házamban? Szóljon, ha az élete kedves, mert a fe­jére duvasztom a házat. Hej, megijedt a királyfi! De bezzeg kibújt az ágy alól! Azt mondta nagy szepegve: Én vagyok, lelkem, édes keresztapám! — Te-e, te? Hát aztán miért nem szólottái elébh? No, jó. hogy ide jöttél, rég ideje várunk. Asszony, főzz még egy puliszkát! Azalatt, amig a negyedik puliszka főtt, kikérdezte a vak embert, hogy nem erre ment-e el a szalonna­tolvaj. .— De bizony erre ment el — mondta a vak em­ber —hanem hogy merre van a hazája, nem tudom, de majd csak eligazít valaki. A kicsi királyfi, ahogy beszedte a puliszkát, meg­köszönte a jó vacsorát, s ment tovább. Amint ment, mendegélt, talált egy rézmalmot. Ab­ban a malomban egy rézleány lakott. Bemegy, szállást kér tőle, s a rézleány ad is szívesen. A két fiatal egy­szeribe csak megtetszett egymásnak, hogy azt mond­ták: te az enyém, én a tied. Hanem baj volt Köpecen, mert a leány azt mondta, hogy addig mégsem lehet a felesége, amig a szalonnás ősz öregembert meg nem öli, mert ő addig föl nem szabadul az átok alól. — No, jó, hogy mondod — felelt a királyfi —. mert én éppen őt keresem életre-halálra. Tudod-e, hol lakik? — Azt nem — felelte a rézleány —, de menj innét az ezüst malomba, abban lakik az ezüstleány, az majd útba igazit. Tovább ment a királyfi s elért az ezüstmalomba. Hát az ezüstleány hétszer szebb a részleánynál! Szál­lást kért ettől is, ebb még jobban belehabarodott, s ezt is feleségül kérte. Ez is azt mondta, amit a réz­leány, s eligazította az aranymalomba. Ment a királyfi az aranymalomba, s hát ott olyan gyönyörűséges szép aranyleányt talált, hogy reggelig szólni sem tudott a nagy csudálkozástól. Reggel aztán elmondta, hogy mi járatban van. Azt mondta az arany­leány: — Éppen jókor jöttél, az imént ment haza, otthon kapod. Hanem az az öregember olyan erős, hogy ed­dig még mindenkit legyőzött. Adok neked egy arany­gyűrűt, ezt húzd az ujjadra, de úgy forgasd a kezedet, hogy az ősz ember meg ne lássa. Amint veszed észre, hogy legyőz, kérj tőle pihenést, ő megadja, te meg akkor hirtelen fordíts egyet a gyűrűn, s bizonyosan le­győzöd. Megköszönte szépen a királyfi a gyűrűt s a jó ta­nácsot, de addig nem indult útnak, amig az arany­leánynak szavát nem vette, hogy az ő felesége lesz, ha szerencsésen visszatér. Mert volt, amilyen volt a réz­leány s az ezüstleány, de az aranyleány szebb volt Tündér Ilonánál. Gondolta a királyfi, majd a rézleány az idősebb, az ezüstleány pedig a középső bátyjáé lesz. s ő az aranyleányt tartja magának. Ez szavát is adta, mert neki is erőst megtetszett a deli királyfi. Örvendett a királyfi, csak úgy repesett a szive, hogy ilyen gyönyörűséges leány lesz az ő felesége, s a sebes szélnél sebesebben ment az ősz ember házához. Benyit az első szobába, hát nincs abban senki: be a másodikba, harmadikba: abban sincs senki lélek; vé­gigmegy vagy hat szobát, csak nem talál senkit, míg­nem a hetedik szobában megtalálja a szalonnatolvajt. A szalonna ott lógott a gerendán, s az ősz öregember éppen fente a kését, hogy nekiálljon. Nagyot rikkantott a királyfi: — Hé, bátya, ne egye meg azt a szalonnát, mert nem kend ültette a fáját! Előbb küzdjünk meg! — Jól van — felelte az öregember —, úgyis csak én eszem meg, mert olyan legényt, mint te, tizet is földhöz verek, még étien is. Bírókra kelnek, s az öregember csakugyan sokkal erősebb volt, de a királyfi, amikor látta, hogy itt most csuful jár, pihenést kért. — No hát, aztán mit akarsz még — mormogott az ősz ember —, nesze szalonna, öcsém, erősödj. — S azzal adott neki egy font szalonnát, a többinek pedig nekiállott maga, s egy szempillantásra mind egy befalo falásig megette. Ezalatt a királyfi megfordította ujján a gyűrűt, s ismét bírókra szólította az ősz embert. — Hát ha éppen nem kedves az életed, gyere — szólt az ősz ember, s újra egymásnak estek. Küzdhet­­tek már egy jó óráig, de egyik sem tudta a másikat földhöz teremteni. Ekkor a királyfi összeszedte, ami ereje volt, s úgy levágta az ősz embert, hogy nyakig süppedt a földbe. Akkor elővette a bicskáját, az ősz ember hajából levágott egy tincset, s elindult visszafelé. Sietett az aranymalomba, s nagy örvendezéssel kiáltotta már messziről az aranyleánynak: —■ Már Kis Dongó KÖNYVTÁRÁBÓL az alábbi könyveket tudjuk postafordultával küldeni: A. Christie: Temetni veszélyes. .. 2.80 A. Christie: Nyaraló gyilkosok .. 1.80 A. Christie: Poirot kéj utazáson.. 1.50 A grenoblei gyors ....................... 1.20 A két bálvány .............................. 1.20 A korona titka ............................ 1.20 Andersen: Rendíthetetlen ólom­katona ....................„.............. 1.10 Arany: Toldi trilógia ................. 3.50 Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona ....... 2.00 Egy marék vicc a javából ......... 2.40 Bátori: Halál a szőlőskertben.... 1.5# Berth: Istenkeresők ................... 1.50 Billotey: A lélekrabló .............. 1.20 Bókay János: Egy rózsaszál szebben beszél ......................... 3.40 Budapesti express ....................... 1.20 Budapast fénykalbum (esti felv) 2.20 Csermely: örök Magyarország.. 3.75 Csiky; Eladó a délibáb ............... 1.50 Csűrös: Aranysas ................... 1.50 Dénes: Sirontuli beszélgetés .... 1.50 A magyar ház szakácskönyve.... 2.80 Encoklipédia Cookbook, angol­nyelven, sok képpen .............. 5.00 Fenyvessy: Köln tői-Kölnig ....... 2.00 Fényes Tóth Olga: Nők a szovjet börtönben ............... 3.00 Ferdinándy: Magyar portyák .. 2.00 Gárdonyi: Egri csillagok ........... 3.60 Gyilasz: Az uj osztály ............... 2.00 Halászi: Tatárok a Szénatéren.. 3.50 Harsányi: Hungarian Rhapsody 5.70 Howard: Menni vagy meghalni 1.30 Howard: Az elveszett cirkáló .... 1.30 Hungarian Cokery Book ........... 2.00 Ignácz Rózsa: Torockói gyász .... 2.00 Inyesmester (szakácskönyv) ..... 5.50 Illés Gyula: Puszták népe ......... 2.50 Karel Schulz: Kőbe zárt fájdalom (Michelangelo élete) .....____ 6.30 Karinthy Frigyes: így irtok ti (2 kötet) ............................... 6.80 Keszi Imre: Végtelen dallam (Wagner életregénye) ........... 3.50 Kis Jókai E.: Lázadás .............. 2.50 Kodolányi: Juliánus barát __'.... 4.10 Kodolányi: Vízválasztó ........_... 4.00 Koszter atya: Lurkó ................. 3.00 Költők forradalma ....................... 3.00 Könnyű: Magyar am. Írod. tört. 4.00 Kőszegi: Törökbükk ................... 1.00 Kővári: Szeresd Istenedet........... 1.50 Kutasi: Szereposztás .................. 2.00 Magyar helyesírási szótár ....... 1.50 Maróthy: Ismeretlen Mindszenty 3.90 Mason: Budapesti express ......... 1.30 Mérő: Citerás leány ................. 2.00 Mikszáth: A két koldusdiák....... 1.75 Modern olasz novellák ............... 2.00 Molnár: Fehér arany vadonéban 1.60 Móricz: Mese a zöld füvön ....... 1.30 Németh: Iszony .............. _... 2.50 Nyirő: Kopjafák ....................... 2.50 Nyirő: íme az emberek ............. 2.50 Padányi: Dentumagyaria ........... 6.30 Passuth: Rovennában temették Rómát ....................................... 3.20 Passuth: Megszólal a sirvilág .... 3.66 Petőfi összes költeményei (disz­kötésben) ................................... 6.90 Pohárnok: Földrajzi séták ......... 1.20 Pohárnok: A verhetetlen 11....... 2.00 Recipes to Remember (szak. k.) 1.00 Saint Exupery: A kis herceg..... 2.50 Sik Sándor: Dicsőség, békesség (bőrkötéses imakönyv) ___ 5.20 Szalay: Igazságok Középeurópa körül (2 köt.) .. 5.00 Székely: A láthatatlan kedves .. 4.50 Szitnyai: Egyszer volt ............... 2.00 Szitnyay: Ezüsthid ................... 2.50 Tamási: Áron a rengetegbe».... 1.75 Tamási: Ábel trilógia ............. 6.50 Tóth: Tiszta férfiuság ............... 2.50 Túrós: A mi szakácskönyvünk .. 4.00

Next

/
Thumbnails
Contents