Kis Dongó, 1964 (25. évfolyam, 3-24. szám)
1964-10-20 / 20. szám
HATODIK OLDAL Kis Dongó 1964 október 20. SZÉL ÁNGYÓ JÓT AKART Hogy kicsoda az a Szél ángyó? Azt abból lehet legjobban megtudni, ha elmondom, hogy kicsoda a Szél ángyó ura. A Szél ángyó ura Tilalmas Nagy István. Afféle barkácsoló ember kint a tanyán. Akkor is barkácsolt, mikor én megismertem, vagy tizenöt esztendővel ezelőtt. Valami másfél öles nyárfakarót igazgatott bele a tanyája tetejébe, az oromfal hegyinél. — Mi lesz az, Pista bácsi? — kérdeztem tőle. — Ez? Vellámhárétó. — No? — néztem nagyot. — Csak nem tán? — Dehogynem. A régi mán elrohadt, nézze, odahajitottam a tarlóra. — Hát holtig tanul az ember — mondom — még ilyet se hallottam. — Mán pedig ilyent hallhatott vóna, mert ezt nem én tanáltam ki. Az urak is csak igy csinálják a városban. — No nem egészen. Az urak vasból csinálják, annak is megaranyozzák a hegyit. írással azt vissza nem lehet adni, milyen mérgesen höccentette el magát a tanyai Franklin a létra hegyiben. ,— Szögény embörnek fábul is jól van, hallja — nézett le kevélyen, aztán több szót nem is vesztegetett rám. Értetlen városi népek még ennyit se érdemelnek. Hát ilyen ember Tilalmas Nagy István, akit azonban erről a névről a tulajdon szomszédja se ismer. Ellenben ismeri úgy, hogy: a Szél ángyó ura. Megesett már ez más háznál is. Hogy tovább ne menjünk, Lotharingiai Ferencet is csak a Mária Terézia urának nevezték. Akié az impérium: az adja a nevet. Márpedig odakint az impérium teljesen és változatlanul a Szél ángyóé. Ugyan idebent is csak az övé. Láttam akkor is, mikor egyszer a múzeumban kalauzoltam őket. Néztük a Munkácsy-képet, a Honfoglalás-t, Pista bácsinak nagyon tetszett Árpád apánk, hogy olyan gangosán üli a lovat, de Szél ángyó elpittyesztette a száját: ■— Csekélylöm. — Kicsodát? — Az Árpád királt. — Mért csekélyli, Szél ángyó? — »Azért, mert nem királnak való. — Hogyhogy? — Mert aki királ, annak gyalog is magasabbnak köll lönni, mint a népeknek lóháton. Szél ángyó azzal hátat is fordított a magyar előidőknek, Pista bácsi pedig sietett lojálisán alkalmazkodni. Persze nem Munkácsyhoz, hanem Szél ángyóhoz. — Jól mondi az asszony — bólogatott nagy megértéssel. — Magam is azt tartom, hogy Árpád apánknak a kis ujja is vastagabb vót, mint egy mostani huszárkapitánynak a dereka. Persze az régen volt, mikor a szent korona tanát igy értelmezték Szél ángyóék, azóta még jobban elvékonyodtak a királyok és mindnyájunkat meggázolt egy kicsit az idő. Szél ángyó összetöpörödött, min a fáján felejtett alma, Pista bácsiból meg olyan hasbavállas, térdberogygyant öreg ember lett, aki már csak lefelé tud menni a létrán. Inkább csak a szavukról ismertem rájuk, ahogy tegnap becsoszogtak hozzám hetipiac után. — Kérdezze, no, mi járatban vagyunk? — kezdte Pista bácsi a kint való illemtan első paragrafusa szerint. Úgy feleltem, ahogy a kódex előírja: — Majd megmondják, ha akarják. — Hát majd anyó mögmondi — igyekezett háttérbe vonulni öreg barátom. Szél ángyó mindjárt a tárgyra tért. Előszedett a kosarából egy zacskó aszaltalmát, egy bögrécske tejfölt meg három tojást. — Hoztam egy kis béllegre valót. — Bélyegre valót? No? Tán hir érkezett a Paliról? Pali a fogadott gyerekük volt Szél ángyóéknak. Mióta összekerültek, mindig volt neki egy fogadott gyerekük, aki libát őrzött, birkát legeltetett a ház körül, mig föl nem nőtt, aztán kiházasitották és kerestek más fogadott gyereket. Pali volt az utolsó, valami sokgyerekes kapásnak a fia, de azt már nem házasították ki. Bekivánta a király, a háborúba, aztán sose eresztette többé vissza. — Nem, nem a Pali — rázta meg csöndesen a fejét Szél ángyó és a szeméhez emelte a fejkendője csücskét. — Legációba kellene levelet írni. — Miféle legációba? — értetlenkedtem. — Hát ahun a királ gyerőkei vannak. A tekintetes ur levelezi őket, ugye? — Nem én — lepődtem meg nagyon őszintén. — Közelebb se levelezek, nem hogy olyan messzire leveleznék. — Nézze, nekünk mögmondhassa — hajolt közelebb hozzám Sze ángyó. — Mink úgyis tudjuk, hogy maga be van üsmerkedve szegénykékkel. Olvastuk a világujsáqlapba. — Ehol-e! Előveszi kebeléből a szépen öszszehajtogatott képesujságot, amelyikben meg van írva, hogy az az ábécéskönyv, amelyikbe én is belesegitettem, elkerült a király árváihoz is. — Jaj, lelkem Szél ángyó — mosolyogtam el magam — a könyv csak olyan, mint a muzsikaszó. Messzire elhallatszik, de azért a muzsikást nem mindenki ismeri ám, aki a muzsikát hallja. Ángyó szemmelláthatólag elszomorodik, Pista bácsi hol őrá néz, hol reám, tűnődik, merjen-e szólni, ne-e, de mégiscsak megszólal: — Az atrecukat azért tudja tán? — Azt megtudhassuk. — No lelköm, akkor nincs hiba — vidámodik föl az ángyó szeme. — Mögkérem igön szépen, írja mög a Zitának, hogy nálunk lönne legjobb helye annak a szögény gyeröknek. — Melyik gyereknek? — felejtkezek ángyóra. — Hát akármelyiket adná nekünk, mink vállalnánk szívesen. Pista bácsi bizonytalanul szusszant egyet: — Mán mégiscsak a legöregebbet. Az a legtöhetősebb, mög abbul lösz a leghamarább embör, azt még mink is mögérnénk. Ángyó a szeme sarkával elhallgattatja Pista bácsit és megint ő veszi át a szót. — Nézze, nekünk se kicsi, se nagy, oszt mióta ennek az elveszett, mink mán csak olyanok vagyunk, mint a szödött szöllö. Hát mondom ennek az embörnek: lögyünk jó szívvel ahhoz a szögény asszonyhoz, ha mán úgy átvetötte az élet a vállán, vállaljuk örökbe valamölyik gyerökit. — A nevemre iratom — készségeskedik Pista bácsi. — A nevünkre — igazítja helyre Szél ángyó. — Ráíratunk tanyát, szöllöt, földet, mindönt. Olyan várakozva néz reám a két öreg ember, hogy le kell sütnöm a szememet. — Nehéz lesz az ángyó. — Miért lönne? — döccen előre Pista bácsi. -— Vót mán nekünk sok nevelt gyerekünk, mind embör lett abból. Ángyó azt hiszi eltalálta a gondolatom. — Hogy a gyerök nagy nömbül való, mink mög csak olyan parasztok vagyunk? — teszi kezemre a kezét. — A tiszta szobában hálatnám, nézze. Hiszön maga mondta mikor nálunk vót, hogy abba a király is ellakhatna! — Nem azért ángyó — rázom a fejem. — Más hiba van. Ugye. a kis királyfinak is legeltetni kellene? — Ó, lelköm, csak olyankor mikor a nap süt. Essöben az öreg is eltotyogna a birkák után. — Igen ám, ángyó, csakhogy a királyfiaknak az a törvényük, hogy ok csak arany bárányt legeltetnek. — Ez törvény? — halkul el az ángyó szava. — Törvény. Aztán egy kicsinyég hallgatunk mind hárman, ángyó szorosabban köti az álla alatt a kendöt és megindul kifelé. Egy kicsit elgörbül a szája széle mikor elköszön. — Istennek ajánlom, tekintetös ur. Én jót akartam. — Möghiggye, jót akart — fog velem kezet Pista bácsi. Meghiszem lelkeim, hogyne hinném — nézek eltűnődve utánuk. Jó is volna az, ha úgy lehetne, hogy Tilalmas Nagy István és Szél ángyó örökbe fogadnák a magyar királyfit és kivinnék Domaszékre és felnőne úgy, hogy politikust nem látna és megtanulná azt, hogy szegény ember fából csinál villámhárítót és hogy a királynak gyalog is magasabbnak kell lenni, mint másnak lóháton . .. Legolcsóbb és legszebb ajándék névnapra, születésnapra, vagy bármely más alkalomra a a “Kis Dongó" Előfizetése egy évre 4 dollár. Orvosi receptre készítünk gyógyszereket. — Rendelésre külföldre is szállítunk gyógyszereket. FOLTYN MIKLÓS hazai és amerikai gyógyszerész Telefon: VInewood 2-0832 Delray Pharmacy 8022 W. JEFFERSON AVE. Detroit, Michigan 48217 FIGYELEM! FIGYELEM! Olcsó könyvtár A legdrágább kötet egy dollár! Arany: Toldi trilógia ............... 1.00 Bezerédj: Arccal az osztály felé 1.00 Darvas: Bizisten, nem kötekedem .......... 0.60 Dumas: 3 testőr (3 köt.) ........... 2.40 Eszterhás: Úriemberek kutyája 0.75 Ferdinándy: A sehonnai ........... 1.00 Gárdonyi: Egri csillagok (2 k.) 1.60 Gárdonyi Géza Szunyoghy Miatyánkja ..........................—.. 0.80 Göre: Bojgás az világban ....... 0.75 Habsburg: A holnap társadalmi rendje ..............-........................ 1.00 Herczeg: Az élet kapuja ....... 0.50 illés-Sári Gál: Tanúság............... 1.00 Jánosfalvy: Mindennapok ......... 0.75 Jókai: Kárpáthy Zoltán (3 k).... 1.50 Jókai: 3 királyok csillaga ......... 0.80 Jókai: Kőszívű ember fiai (3 k) 1.50 Jókai: Sárga rózsa ..................... 0.50 Jókai: Szeretve a vérpadig (3 k) 1.50 Krúdy: Boldogult urfikoromban 0.80 Krúdy: A podolini kisértet ....... 0.80 Madách: Ember tragédiája ....... 0.50 ■Magyarország szines térképe.... 0.50 Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (2 kötet) ................. 1.00 Mi a kommunizmus ................... 1.00 Mikszáth: Akii Miklós ............. 0.50 Mikszáth: Fekete város (2 k) .... 1.60 Mikszáth: Két választás ........... 1.00 Mikszáth: Szt. Péter esernyője .. 0.50 Móra: Aranykoporsó (2 k.) ..... 1.60 Móra: Négy apának egy leánya.. 0.80 Móricz Zs.: Boldog ember (2 k.) 1.00 Móricz: Égi madár ..................... 0.50 Móricz: Fáklya ........................... 0.50 Móricz: Forró mezők .■»........,...... 0.80 Móricz: Isten háta mögött ....... 0.50 Móricz: Pillangó ......................... 0.50 Móricz: Tyukleves ....................... 0.50 Németh L.: A bün .............. 1.00 Pohárnok: Nevelési zseblexikon 1.00 Reményik S. verseiből ............... 0.50 Sales: Krisztus üzen a világnak 1.00 Somogyi: Az utolsó nemzedék .. 1.00 Szent asszonyok ......................... 1.00 Széchenyi: Afrikai tábortűz 2 k. 1.00 Széchenyi. ítéletföldje ............... 1.00 Széchenyi: Nahar (2 kötet)....... 1.00 Somogyi: Zsóka és egyéb írások 0.75 V. Hugó: Páirisi Notre Dame (2 kötet) ................................... 1.60 Tersanszky: Rossz szomszédok ....0.50 Wass: Why .............. 1.00 Wass: Ember az országút szélén 1.00 Zoltay: Pali fel a fejjel ........... 0.50 A könyvrendeléseket kérjük lapunk kiadóhivatalának cimezni: A “Kis Dongó” uj címe: C/O “Kárpát” Publishing Co. 5705 DETROIT AVENUE Cleveland, Ohio 44102 Utánvétel (C.O.D. nem szállítunk.
